Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - Hegyaljai. Egy kis adalék az 1848. XX. végrehajtásához

Huszonkettedik évfolyam. 12. szám.' Orosh^ d, 1904. március 24-én. YHÂZ ÉS ISK Előfizetés dija : Egész évre . . 12 kor. Félévre . . . 6 „ Negyedévre . • 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő: HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija : Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal . . . 8 ., Negyed oldal • 4 Nyolczad oldal 2 „ Egy kis adalék az 1848. XX. t. cz. végrehajtásához. Átolvastam figyelmesen a református és evangelikus egyházak vélemón}

Tét az 1818. évi XX. t. ez. végrehajtásáról s megvallom, borongó, keserű érzelem vett lelkemen erőt annak olvasása közben, midőn elgondolám azokat a bosszantó sérelmeket, melyek hazánkban, e sokszor oly büszkén hangoztatott .Jogállamban," a sötét középkor hagyományaiként még ma is fennállanak a vallásegyenlőség és viszonosság csúfságára, protestáns egyházainkkal szemben. A vegyes bizottság a sérelmek felsorolásával gondos, lelkiismeretes munkát végzett ugyan, de azért azt hiszem, nem lesz felesleges dolog, ha e fontos ügyhöz mások is hozzászólnak, miután lehetnek oly dolgok is, melyek ama . vegyes bizottság gondos körültekintő figyelmét kikerülhették. Ilyen p. o. mindjárt az állami ösztöndijak ügye is. Vannak ugyanis oly állami gymnasiumi ösztöndijak, melyeknek a pályázati felhivását a cultusminiszter minden évben leküldi püspökeinknek s általuk középtanodáink igazgatóinak, hogy hivják fel rá a tanuló ifjúság figyelmét, s a mely pályázati felhívásokban a ,,valláskülönbség nélkül kiosztandó" hangzatos jelszavak szerepelnek. Ilyen a többek közt p. o. a Bésán-féle ösztöndij is. Ez utóbbit bold. emlékű Kramarcsik Károly, a rozsnyói főgymnasium egykori jeles igazgatója, annak idejében igy szokta tudtul adni tanítványainak : Itt van egy pályázati felhivás állami ösztöndij elnyeréseért, a melyre pály ázhat mindenki ,,valláskülönbség nélkül." De én a pályázatot csakis annak ajánlom, a kinek esetleg miniszter, vagy miniszteri titkár nagybátyja van-; mivel ezt még soha senki nem kapta a mi gymnasiumainkban' Bold. Czékus István pedig a tiszai ev. egyházkerület nagyérdemű püspöke igy nyilatkozat : „Tizenkét év óta vagyok püspök, s 7 gymnasium van a kerületünkben (ekkor még meg volt a röczei és miskolczi gymnasium is) de az én tudomásom szerint az állami ösztöndijakban nemcsak evangelikus, de a mi gymnasiumunkba járó más vallásfelekezetü tanuló sem részesült soha !" Igy volt ez néhány évvel ezelőtt. Nem tudom vájjon most igy van-e ? És még egyet. Mult évben egy felvidéki, kiváló evang. lelkészszel beszélgettünk vallási sérelmeink felől, s ő elmondá a többek között, hogy a képezdét jelesen végzett leányát fel akarta vétetni egy fővárosi állami polgári képezdébe. De ide nagy protekció levén szükséges, a felvétel nem sikerült. De azért a fővárosban levén, leányával együtt meglátogatta az intézetet, ahol az igazgatónő igen szivesen fogadta s bevezette őket az az elfogadó diszterembe is. Mennyire meglepődtek azonban, midőn a falon függő- képekre tekintve azt látták, hogy az állami intézet falait a római pápa, az esztergomi hercegprímás és egy másik róm. kath. püspök arcképei diszitik. „Leányom ! ez nem nekünk való hely", mondám — midőn ismét eltávoztunk. Azt hiszem nem árt ily ügyeket lapunkban mennél többször szellőztetni.* Hegyaljai. *) Nemcsak nem árt, de kivánatos. Szerk.