Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Szentgyörgy - Szepesbéla

száma: 12 (10 tiszta és 2 vegyes). — Az úri szent vacsorában részesült : 018 személy. A mult évben Amerikába vándorolt: 6. A folyton tartó kivándorlás annál inkább sajnálandó, mert ez egyházközségünknek több mint 500 tagja él már tengeren túl. A róm. kath. egyházba kitért: egy (a keresztfalvi leányegyházból.) Követendőnek tartom a jelentésből azt az eljárást, a mely nemcsak névszerint megnevezi azt, a ki evang. hitét megtagadta, hanem jelzi az egyes esetek alkalmával szerzett pastoralis tapasztalatokat is. Lélekszám.- az anyaegyházban; 1113, a keresztfalvi, nagyeőri, zsdjári és javorinai leányegyházban: 70, 129, 1, és 10. összesen: 1314. Az egyházközség vagyona 2298-99 koronával szaporodván 60814-19 koronát tesz ki. A barlangligeti imaházi a begyült adományok összege (1903. év) 2071 korona. A szentgyörgyi szab. kir. város evang. egyházközségének évi jelentése. Szerény viszonyokban szép egyházi életről tanúskodik ez a jelentés. Úrvacsorában részesült 375. — Születések száma 27 Konfirmál tátott: 15. — Eskettetett: 5 pár. — Meghalt: 20. — Az összes lélekszám: 805. — Önkéntes adományok összege : 1(519 1. bor. és 398'02 korona. — A toronyalap növekedett 58 koronával. — Bevételek főösszege: . . . 7770 kor. 49 fill. Kiadások ,. ... 7170 ,, 79 „ Maradvány: 299 kor, 70 fill. Van az egyházközségnek a toronyalapon kivül hét névre szóló alapitványa: 5232-49 összegben. A toronyalap összege : 2186'89 korona. A marosvásárhelyi evang. egyház lelkészi állomására pályázatot hirdetett az illetékes hatóság, de csak német lapokban, a feltételekre nézve a gondnoki hivatal ad felvilágosítást; a kérvények beadásának ideje apr. 4. Apponyi Albert gróf az 1848. XX-ról. A törvényesen bevett felekezetek tökéletes egyenjogúságát biztosító 1848. évi törvény oly kérdéssé nőtte ki magát, a melyet ma már — Istennek hála — egy országgyűlési párt sem hagyhat ügyeimen kivül. Bizonyítja ezt azon körülmény, hogy gr. Apponyi Albert is kénytelen e kérdéssel számolni. Az ő nézete szerint: „A vallási élet integritátása és bensősége korunhban csak az őszintén elfogadott szabadság talaján biztosiiható. E tekintetben kiindulási pontunkat nem képezheti más, mint a lelkiismereti szabadság és az a hagyományos magyar szabadelvűség, mely az ország belbékéjének egyik alapfeltétele és amely az 1848 XX. t.-c.-ben nyert kifejezést. Ez a történelmi alapon kifejlődött magyar szabadelvűség két becsületbeli kötelességet hagyott nemzedékünkre : a kath. autonómia létesítését, illetőleg elismerését és a protestáns egyházaknak töt vényben biztosi tett, a felekezetek meghallgatásával eszközölt alapitványs\erii dotálását. Ebben a munkában szívesen látjuk a társadalmi tényezőknek, egyházaknak közreműködését, de minden tényező csak úgy veheti ezt igénybe, ha a nemzeti gondolatot teljes őszintességgel és kellő hatálylyal szolgálja, amire nézve a törvényes biztosítékok a szükséghez képest megerősítendők." A „M. Sz." ezekhez a következő megjegyzéseket fűzi. „Ez a progranim határozottan haladás a megelőzőhöz képest, mert: a katholikus autonómiát s a protestáns egyházak állami dotálását már nem kapcsolja össze egymással, hanem ezek szükséges voltát külön-külön vezeti le az 1848: XX. t.-c. szelleméből. Továbbá az alapitványszerű dotálást most nem egyszersmind a katholikus autonómia részére is, hanem kifejezetten csakis protestáns egyházak számára követeli. Hiányai vannak, hiszen például csak az egyházak anyagi ügyeinek rendezéséről beszél, ellenben a felekezeti egyenjogúságot biztosító 2-ik paragrafusról hallgat. De erről Bánfí'y is hallgatott. Előnye a programmnak, hogy Apponyi nem „segélyezésiről beszél, mint Bánfí'y a magyar ev. ref. egyház rangidősb főgondnoka, hanem a törvény szellemének megfelelően, „alapítványi dotációval" akarja a magyar protestáns egyházak jogos igényeit kielégíteni. Továbbá Apponyi csak a hazafias protestáns egyházak javára kívánja végrehajtatnia a törvényt, sőt Bánffyval szemben, aki az oláh, szerb, tót egyházak bevonásával teszi kockára a végrehajtás lehetőségét, hangsúlyozza, hogy az állam támogatásában csak a nemzeti gondolatot ápoló felekezetek részesedhetnek." A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Soproni Köre a brit és külföldi biblia-társaság alapításának száz éves jubileuma alkalmából Sopronban, 1904. évi március hó 13-án, esti 6 órakor az evang. lyceum tornacsarnokában vallásos estélyt rendezett a következő műsorral.- 1. Reinhold Hugó: Praeludium. Előadja az evang. tanitó-képző intézet zenekara. 2. Elnöki megnyitó szó. Mondja : Poszvék Sándor. 3. A biblia a könyvek könyve. Irta és felolvassa : Bancsó Antal. 4. Kapi Gyuia : Mi Atyánk. Énekli : az evang. tanítóképző intézet énekkara. 5. Kozma Andor. Az ördögűző ténta. Szavalja dr. Mihályi Kálmán. 6. Bartay Ede : Nemzeti ima. Énekli az evang. tanítóképző-intézet énekkara. A ki kertjét szereti, szép virágokat és kitűnő konyhakerti terményeket akar, az fedezze . magszükségletét Mauthner Ödön es. és kir. udvari magkereskedésében Budapesten, Rottenbiller-utca A cég idei árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, kívánatra mindenkinek ingyen küldi. Ezen árjegyzék az általánosan ismert, világhírű, kitűnő magvakon kivül, még a különösen érdekes és meglepő konyhakerti- és virágujdonságoknak egész sorozatát is tartalmazza.