Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - c) Az 1848. XX. végrehajtására vonatkozó nyilatkozatok, vélemények és mozzanatok - Cirkevné Listy

tápláló forrásait. Áz önkormányzati jogok néil I nem volna értelme egyházunk tanügyi célokra hozott nagy áldozatainak s iskoláink lassanként leszakadnának az egyház testéről, a melyhez most mindenestől hozzá tartoznak, üe meg is vagyunk győződve, hogy a magyar államnak semmi érdeke sem kívánja iskolai önkormányzatunk csorbítását s nem hisszük, hogy az állami törvényhozás midőn református iskoláink negyedfél százados kulturális szolgálatait méltányolva, ez iskolákat anyagilag erősíteni akarná, ugyanakkor legnagyobb erősségüktől, önkormányzati jogaiktól megfosztva, gyengitésökre törekednék. Ugyanezért egyházunk jogos kérelmét,mint nemzeti ügyet a nagyméltóságú kormány és mélyen tiszteit törvényhozás jóindulatába bizalommal ajánlva, mély tisztelettel vagyunk a Budapesten 1903. évi junius 3—tí. napjain ülésezett ev. ref. egyetemes konvent 21. jegyzőkönyvi számú határozatából a magyarországi ev. ref. egyetemes konvent elnöksége. „Magyar Szó". ,,H.osszu esztendőkön keresztül abban az állásban, a.íiáLyet Zsilinszky betölt, már régen v. b. t. t. lenne, — ha történetesen nem lenne protestáns. Mert protestáns, azért mellőzik és mellőzték eddig, _ Bármily különösen hangzik, ez nem mondvacsinált sérelem. Nem a felekezeti türelmetlenség megnyilatkozása. A katholikiis püspökök, ha kérték, ha nem, mind valóságos belső titkos tanácsosok lettek. Protestáns püspök eddig ínég egy sem lett v. b. t. t. Tiszteletreméltó egyéniségük, előkelő rangjuk és hazafias, nagy érdemük méltóvá teszik őket a királyi kituntetésre. Es még sem lettek v. b. t. t.-ok. Miért ? Nem pusztán a tények megállapítása tehát, ha azt mondjuk, hogy a protestánsokat mellőzik ?" (Mi ismételten felpanaszoltuk már ezt.) A „Cirkevné Listy" 1903. Nov. s Decemberben megjelent két számában következő cikkeket találunk : „Milyen szellemben igazgatják a magyarhoni ev. egyházat' a cime a novemberi szám vezércikkének, melyben szerző kifogásolja az 1891—91-iki zsinat által megszabott engedelmességet az egyházi felsőbbség (egyet, felügyelő, püspök, kerül, felügyelő, esperes, esp. felügyelő, pap, helyi felügyelő s konvent) irányában. A zsinati törvények az egyház szolgáit — úgymond — az egyház uraivá tették. Krisztus Urunk nem kormányozott paragraphusokkalMagyarországon azonban csupa szabályrendelet, utasitás, meghagyás, személyes felelősségre vonásból áll az ev. egyházi igazgatás, s aztán még fegyelmi eljárás, ítélet s elítélésből. A cikket Hlavács Milán irta, kinek eszmejárását a szerkesztő megcsiilagozza azzal a helyes észrevétellel, hogy azok az utasítások, eljárások, Ítélések stb. helyén valók, ha Krisztus szellemében s Isten országa érdekében történnek. A decemberi szám vezércikke : 7

rof 1848. XX. t.-3-c.-rol beszél még pedig a „Magyar Szó" azon szellőmében, hogy az állam segélyese méltányosan és igazságosan az ev. egyházat is, de a protestáns autonómiának legkisebb csorbítása nélkül s fájlalja cikkiró különösen az ev. iskolák államosításának hitéleti karát s sürgeti az egyházi adó reformját. — Mindkét számban Hviezdoslav „Racheljé"-nek jellemzése folytatódik s befejeződik (irta .• Maliak József), nemkülönben bevégzi Kovalevszky és Werbőczy Tripartituma alapján „Az egyházi s világi Ítélkezés főbb elvei" cimü ismertetését. — Mockó János is ir„Tranoscius egy énekéről, Bella Method pedig az elhalt Bella András tábori papról emlékezik meg melegen. Bújna Mártonnak, a hon ti ev. papi értekezlet alkalmakor mondott lelkes gyónási ^beszédét is hozza a lap. Az egyetemes gyűlésről, az országgyűlésről (a feJekezetiség jogai mellett áltást foglalt iiszáról), az amerikai totókról (kiknek itthonn — úgymond — kiüldözött vezérei Amerikában áldásosán működnek), turóci s trencséni ev. egyházi sérelmekről, a Kuttkán — a tót mellett —magyar istentiszteletet is — kétségkívül helyénvalóan — nem gátló egyházi elnökségnek a Cirk. L. szerint helytelen eljárásáról és még sok egyébről olvas mik elmélkedést, s tudósitást a Cirk. Listy e két számában. A sok között két dologról szólunk még. Egyik a Tranoscius-egylet működése, mely lankadatlan. A Trannscius egylet uj naptára (14-000 pédányban) már elfogyott ; nagy kelendőség követkézteüen liaiarozatOa ment, üogy jövőben lö'OOO peldanyban nyomattassék a naptár s az egylet 50—50 koronaval fog díjazni 1—1 jó elbeszelést (vagyis 1JJ koronával ketcoty; kiadja ivadiecsik bnaiat alalt lévő ep. textusu beszédjeit, s még előbb Leszka együazi beszedjeit, bzlavik János koníinn. könyvet, Banyl Mátyás : „Tnstiss ima facies"-ét tótul s tervbe vette az együázilag érdemeket szerzett tót lérliak arcképcsarnokának összeállítását s az egylet munkálkodására alkalmas tágas Helyiségnek megszerzését. - Szóval Tranosciuaéknal nem henyélnék, de serénykednek. A másik dolog, mit említeni akkunk : a & cseh evangélikusok összejövetele, melyet szükségessé tett azon r. katn. csen vad, hogy a cseh evangélikusok csatlakozván a ,,Los von Rom" mozgalomhoz a porosz király" erdekében dolgoznak. A váddal szemben a cseh evangélikusok kifejtik álláspontjukat, mely is abban alt, hogy ők, t. i. a cseh evangélikusok semmiféle politikai pártot nem képeznek, képezni nem akarnak ... de azért valiasilag s egesz liussita dicső cseh multjukhoz is híven ... a papismussal szemben . . . élő megtestesítői akarnak lenni az „El Rómától" szóló igenek, . . . főtörekvésök volt s lesz továbbá a cseh nemzet szabadságát, miveltségét, boldogságát és dicsőségét telles eroool elősegíteni, ... a mellett azonban a jő viszonyt a többi nemzetekkel, szomszédokkai, í^y alnémetekkel is — épen a cseh nép