Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - A r. k. – ag. h. ev. és ev. ref. – születési, házassági s halotti anyakönyvi kivonatok díjazott vagy díjtalan kiállítása tárgyában

általános jogtörténet alapvonalainak ismeretéről. A ki tudja azt — úgymond Köhler, — hogy a „szemet szemért'

4 és „fogat fogért" az egész földkerekségen található, sőt az ellopott tárgyak után a házmotozás is általánosan el van terjedve, az nem fog titkos jogi csatornákra gondolni az egyes népek és nemzetek jogrendszereinek elterjedésénél. Fejtegetéseit ez a nagy berlini jogtudós azzal végzi, hogy az általános jogtörténeti stúdiummal jöjjön tisztába az a kutató a ki a jogrendszerek fejlődési történeteit s azok viszonyait tanulmányozza. Maga a helyesen megválasztott módszer a tudomány felét jelenti, süt magában a módszerben van a tudományos kutatás sikere és eredménye biztosítva. Theol. stúdium Németországban. A német tudományegyetemek theol. fakultásain a prot theológusok létszáma a jelen téli félévben a következő : Berlinnek van 331, Halle-Wittenbergnek 335. Lipcsének 280, Tübingának 252, Erlangennek 152 Göttingának 100, Marburgnak 93, Greifswaldnak 86. Königsbergnek 81, Bonnak 72, Giessennek 69, Boroszlónak 58, Strassburgnak és Heidelbergnek 56, Jénának 44. Kiélnék 34 és Rostocknak 33, vagy mindössze 2102 theol hallgatója. E szép szám csak azt mutatja, hogy a német protestantismus még nem igen ismeri a pap- és a káplán hiányt. Örvendetes, hogy a mi hazai tlieológiáinkon is javultak a viszonyok. A német ev. theol. fakultásokon mindössze 189 tanár tart előadást. Ezek között van 112 rendes, 6 rendes honorár, 37 rendkívüli és 34 magántanár. A kath. theológiák hallgatóinak létszáma Németországban 2200, s igy jóval meghaladja aprót, theológusok létszámát. A lelkesnek választó jogának megszüntetését vagy legalább is megszorítását javasolta Moy gróf a bajor kamarában. E kérdést élénk diskusszió tárgyává tették, llozzászóllottak a napi sajtóban kath. és 1 not. részről egyaránt. Igy legújabban egy bajor kath. lelkész üdvözli azt, mint „a kath. egyház legáldásosabb vívmányát a XX-ik században." E végből hivatkozik Franciaországra, a hol a rendi papok politizálása többet ártott az egyháznak, mint a szabad kőnnívesség. Az egyház ugyan nagy szerepre jutott a modern parlamenti államokban, sőt egyesek a politika létráján át jutottak nagy és fényes egyházi állásokhoz, — azért azonban ez a diadal csak az egyház sebei árán volt elérhető, s e tére is a fiatal óriások kapaszkodása a lelkészi karban keservesen megbosszulta magát. Fejtegetéseinek beigazolásául hivatkozik Döllingerre s a még élő Jacobra, a kik szerint a papi uralomvágy és politikai törtetés megrontja a valódi papi jellemet. Sőt utóbbi nemrég azt irta : „Minden kath. papban van valami uralomvágy, a mely már együtt jár a cölibátussal s természettől egoistává nevel. Nagyon üdvös volna rá nézve, hogy az alsó paptól kezdve föl a püspökig mindenki engedelmeskedjék s ne uralkodjék. E szempontból véve a papok épen nem valók a politikai pályára.'' Valóban szép erény ez az őszinte beismerés ! Lipcsében a lelkészi kar a közel múlt hetekben sűrűn látogatott vallásos vitaestélyeket rendezett, a melyeknek apologétikai célja az volt, hogy nem annyira a kedélyre és lelkiismeretre, mint inkább a józan felfogásra és értelemre való apellálással megkedveltessék a vallást az azt megvető munkás körökkel. A keresztyénség ellen a munkás körökben gyakran hallható közönséges felfogásmódoknak megvilágítása s a félreértések eloszlatása volt itt a feladat. Az első előadást Hirn tanár, Luthardt nagyhírű tanszékének örököse tartotta „a modern ember és a vallás", a másikat Hoffmann lelkész „Jézus beszédje" s a harmadikat Liebster lelkész „Nietsche, a socialismus és a keresztyénység" c. kérdésről. Az estélveket egy munkás vezette, ki egyúttal az egyházi tanács tagja. Hogy meg volt-e a vitaestélyeknek a megkívántató positiv eredményük, majd megválik. Annyi bizonyos, hogy népünk, sőt miveltebb köreink félszeg, egyoldalú, közönséges s rationalista felfogása a ke_ resztyénségről, erős javítást igényel. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás Irodalom. A Magyar Könyvtár e havi sorozata tiagyérdekü útirajzokat nyújt Tóth Rezsőtől, akinek „Északafrikai kikötők" című kis munkáját haszonnal és gyönyörűséggel fogja olvasni mindenki. — A régi magyar irodalom köréből most Gyöngyösi István van soron, akinek epikus művei közül dr. Koitai Virgil a „Porából megéledett Phönix '-et rendezte sajtó alá és látta el jó bevezetéssel és jegyzetekkel. Gyöngyösi köteles olvasmány középiskoláinkban, melyek ezt a kitűnő és olcsó kiadást bizonynyal örömmel fogják venni. A külföldi szépirodalom kiválóbb munkáinak sorozata is folytatódik a „Magyar Könyvtáriban ; ezúttal az olasz színművészet egy európai hírre vergődött remeke jelenik meg lzenne, a melyhez a budapesti Vígszínház egy nagy sikerének emléke is fűződik. Bracco „Hűtelen !"-je valóban egyike a modern dráma legszellemesebb és legmulattatóbb termékeinek, melynek számos finomságát e könyvből talán még inkább lehet élvezni mint színpadról — főkép, lia a fordítás oly tökéletesen visszaadja az eredetinek minden árnyalatát, mint ez, amely Radó Antal tollát dicséri. A „Magyar Könyvtár" e frízetekkel már a 372-ik számig nőtt: egy-egy szám ára csak 30 fillér. Teljes jegyzéket szívesen küld a kiadóhivatal Lampel R. AVodianer F. és liai) cs. és kir. udvari könyvkereskedés, Budapest, Andrássy-úf 21.)