Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Sárvár

a protestáns egyház kebelébe, akár Francia- akár Magyarországban. Krupcc István. Irodalom. A „Cirkevné Listy' folyó éri I. és II. száma megjelent, AZ új évet üdvözölte tót hangulatos köl­teménynyel Boor János, a vezércikkül is szolgáló új évi prózai köszöntést pedig a külföldön élő ev. papi tót patriarcha : Borbis, theol. lie. nyűg. lelkész Hamelben irta szentírási alapon (Ján, 8.12), Jézus Krisztus világosságának befogadására s kitartó mun­kásságra ösztönözvén ev. tót hitsorsosait. — Az I. szám „Egyházaink anyagi biztosításáról" szólván ajánlja, hogy az egyházak, mit már régen kellett volna tenniök, alaptőkéket gyűjtsenek, hogy a bi­zonytalan jövendőben is megállhassanak ; a segé­lyezéselfogadására készséges, marokodanyujtó rend­szerben nem rejlik a jövendőbeli viragzásnak a zá­loga ; tegyünk úgy, mint a Száva melletti Bolovce ev, leányegyház, mely 18,000 koronáért 430 lioldas birtokot vett s e birtok jól kezelve pár év múlva már ezer koronánál többet fog érni. » Veszedelmes idöka címen egybe hasonlítja a mai kort az Isten fia megjelenésének idejével. Valamint akkor Heró­des a zsidók királya mindent elpusztított, a mi trón­ját fenyegetni látszott, úgy ma is s épen a magát a szent Evangyelium szerint nevező egyházban van ily Heródes nem is egy, de több, sok, azon kisebb nagyobb urak személyében, kiknek toérdekök az ő saját hatalmuk előmozdítása, melynek szolgála­tába hajtják a törvényt sőt magát a szent igét is s elpusztitnak mindent, mi e hatalmi vágyuknak útját állja; valamint Jézus idejében voltak írástudók és phariezusok, kik a népet tanították, vezették de a mellett zsarolták, s tenger törvénynyel terhelték, kik külsőleg szépek, belülről azonban rútak voltak, kik egy lélek után — nem annak üdvössége, de saját dicsiretök céljából — vég nélkül futottak, kik tem­plomra mondott eskü alól fölmenteni tudtak, de templomra felajánlott arany adása alól fölmenteni nem tudtak stb. stb. ügy ma is vannak ezekhez hasonló írástudók és pharizeusok, kik gyártják a sok törvényt, cikket és szabályrendeletet, magok azonban azokat meg nem tartják; rakják a sok ter­het az egyház vállaira, magok azonban nem hord­ják ; külsőleg ők is szépek, tisztesek, igazságosak, mert hiszen az igazságért szenvedett vértanukat és hitvallókat senki nálok ékesebben magasztalni, sír­jaikat szebben koszorúzni nem tudja: amellett azonban — belsőleg rútak, igazságtalanok lévén — üldözik Krisztus igazságát s a hit vallóit. Teszik ezt természetesen báránybőrbe öltözötten, mondván, hogy ők csak az agitátorokat, izgatókat, panslávo­kat, rossz hazafiakat s hazaárulókat« üldözik. — Voltak vének is Jézus idejében, ma is vannak kik mást ma sem csinálnak, minthogy fejeikkel bólint­gatnak, jóváhagyást intnek. Püspökök is voltak, sér­tetlenek s fényesek (Ján. 18. 22.) vannak ma is, pedig milyen hatalmasok! Jaj annak a — különö­sen pap vagy káplánnak — a ki a püspöknek el­lenszegül. »Kár, nagy kár, hogy a régi superinten­densek helyett püspököket kapott az egyház,« így kiált fel a cikkíró ! Voltak iskolák is, gyűlések, ta­nács, volt Jűdás és Pontius Pilátus ; mindez van ma is. A Pilátusokról a cikkíró azt tartja, hogy azokra csak kicsit rá kell ijeszteni. »Nem vagy jó hazafi, ha ezt meg nem teszed,« — mindjárt meg­teszi s megtagadja az igazságot a falánk farkasok kedveért, — a maga igazolására pediglen ezt mond­ja : »Uja ! hiába, nem tehettem máskép. Nagy a so­vinizmus hatalma« (nagy az ephezusi Diana!) Ve­szedelmes idők! — A »veszedelmes« cikk után szinte jól esik az embernek elolvasni Sláyik János tót egyháztörténetirónak »Pilarik András-vói irt életrajzi töredékét, melyből megtudjuk, hogy a hí­res Pilarik papi család e sarja igen sok tanulás, ta­nítás- és külföldi utazással készült papi pályájára, melyet azonban hol s meddig futhatott be, nem tudjuk. Külföldön azért is járt sokat, inert itthon akkortájt igazán veszedelmesek voltak az idők, sőt gonoszak az Úr 1674-ik évében. Bella Method. Luk 5. 31 alapján : »Nem szűkölködnek az egészségesek orvos nélkül« címmel rámutat egyházunk egy nagy sebére, t. i. a lélekszám fogyására, amit több egyház statisztikájával igazol. A baj okát is keresi egyrészt az Amerikába való kivándorlásban, még inkább a yegyesházasság okozta veszteségekben (l. Hír. 11.), de leginkább keresi s találja a baj okát (1. Móz. 38. 9—10 alapján) az egy-gvermekrendszer rákfené­jében s az azt követő gyermektelenségben, mely ellen állandóan imádkoznunk kell, mert e nehéz bajban nem segít az egyházi fegyelem ; a vegyes házasság okozta veszteségek elhárítására azonban már helyén való a fegyelem gyakorlása. — Bellá­nak e c i k kére a következő számban több rendbeli választ olvasunk. Így Bújna Márton bakabányai híradásában megemlékezik arról, hogy Montban is pusztít a természetellenes gyermektelenség, mely nya­valya ellen Baltik püspök lionti visitációi alkalmá­val mostanában állandóan küzd püspöki beszédei­ben, Krupec István honfi alesperes pedig Hontvár­megye közgyűlése útján a kormány s törvényho­zás elé terjesztette fel ez országpusztitó bűnt. Az egyházi fegyelem gyakorlása kérdésében igen íi­gyelemreméltóan válaszol Bellának Hlavács Milán. A szép cikk veleje az, hogy az ev. egyházban fe­gyelmet csupán az Isten igéjével gyakoroljunk, ezt cselekedte a mi írunk is; prédikáljunk bárhol, jó és rossz időben, templomban s azon kivül és mindig igaz szeretettel, hittel s meggyőzően, és a mi fő, életünk példájával bizonyítsuk hirdetésünk igazsá­gát, — ez a legjobb fegyelem, úgy a Péterek, Mag­dolnák, Zaclieusok s paráznákkal, és egyéb bűnö-

Next

/
Thumbnails
Contents