Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

1903-02-12 / 07. szám

'Huszonegyedik évfolyam. 7. szâiry Orosháza, 1063

. február 12-én. SS ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre . l»lcor. Fél évTe. . . e . Negyedévre . 3 „ Egy szám ára S4 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő : VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . ÍO kor. Fól oldal... 8 , Negyed oldal . 4L . Nyolczad oldal . Ä . A gimnáziumi igazgatóságról. Ujabb időben az a szerencsétlen szokás kezd lábra kapni gimnáziumainknál, hogy vakon köve* tik, vagy legalább igyekeznek követni mindazt, a mit az állami középiskoláknál látnak, a nélkül, hogy hasznavehetőségéről meggyőződnének. Anyagi kérdésekben ugyan nem tarthatnak velük lépést: a szegényes államsegély — morzsákból se az államiakéhoz hasonló fényes palotákat nem építhetnek, se mintaszerűen be nem rendezhetnek; ám a mi a külső mázt s az iskolai belső életet illeti, azt lehetőleg az államiakéhoz hasonló kaptafára hdiiZák Ségebben minden ,'jkola szent feladatának tartotta az ifjúságot nemcsak lanitani, hanem nevelni is, s már csak egynehány buzgó tanár akad, a ki a tanuló neveléséről se feledkezik -el; régebben jó volt a féléves rendszer, de mivel az állam évharűíadokra osztotta az iskolai évet, a mi iskoláink is siettek ezt a nagy tudományt felkarolni; régebben nem a fizetési fokozatokkal, hadern korpótlékkal igyekeztek a hosszabb szolgálatot megjutalmazni, s ma már nálunk is meg van a ranglétra, s meg van adva a mód ós lehetőség, hogy azok az ügyesebbek, az u. 11. kivállóbbak soron kivül is felkapaszkodhassanak. Ne szóljunk arról, hogy e reformok helyteleneknek bizonyultak s hogy épen az állami tanárok szolgáltattak a mi régi, bevált prot. gyakorlatunknak igazságot. Most csak arról szóljunk, hogy ismét az állami példának — s tegyük hozzá: rossz példának — követése fenyegeti evang. gimnáziumainkat. Ez a példa: az igazgatói tisztségeknek megengedett végleges betöltése. Az iskolaboldogitó reform eszméje az egyet, •tanügyi bizottságtól indult ki, mely a f. évi szeptember hó 20-án tartott űlósóben tárgyalás alá véve „a magyarországi ág. hitv. evang. gimnáziumok rendtartásáról" készitett előadói javaslatot elfogadta s az egyet, gyűlésnek szentesítésre ajánlotta azt az tflvet, hogy a gimnáziumi igazgató, ha »rátermettségét az első hat év alatt bebizonyította, véglegesíthető." Mit jelent ez? Azt, gimnáziumaink feutartó testületei, ha ugyan élni fognak jogukkal, — azt a tanárt fogják az igazgatói tisztségben véglegesíteni^ a ki ezen elvnek egyetemes elfogadása idején véletlenül meg va:i bizva az igazgatói teendők ellátásával, noha talán mások s többen is volnának, a kik e tisztségei, hozzá hasonlóan, vagy talán nála jobban is belökhetnék. Mert a ki közel van a tűzhöz, könnyen melegszik, illetőleg, a ki birtokában van a hatalomnak, azt igen könnyen megtarthatja. A véglegesítés elvének egyetemes elfogadásakor véletlenül igazgatói teendőket végző tanár az első hat év alatt okvetlenül be fogja bizonyítani rátermettségét, s ezért minden bizónynyal számítani is to^ a véglegesítésre. Ha ez megtörténik, tisztségét merőben a vak szerencsének köszönheti, ha nem történik meg, okvetlenül elkeseredik a rajta eseít" méltatlanság miatt. S szóljunk-e a többi tanárokról? Bizonyitgassuk-e, hogy az igazgatói tisztségnek véglegesítése nagyban alkalmas arra, hogy tanáraink s különösen ambiciózus társaink lelkesedósét lehűtse, munkakedvüket megcsappantsa? Mert mindaddig remélhették, hogy szorgalmú';, odaadó munkásságuk és lelkes kötelességteljesitósük jutalmaképen majd csak feléjük is fordul kartársaik vagy iskolafentartó testületük figyelme s kitüntetésképen rájuk is rábízzák az iskola vezetését. Hiszen ez volt nálunk eddig az egyetlen előléptetési Előnyére lehet-e az iskolának a tanárok, — vagy akárcsak a tanárok egy részének is — ilyetén, alapos okokból származó lehangoltsága? De hát egyébként szerencsés gondolat-e a