Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Bereczky Sándor. Az iskolai biblia

szentkönyvünk, mivel az új-szövetséggel szorosan összefügg Fileon a Biblia-társulatoktól is tanulhatott volna, melyek az új szövetséget magában is áruitatják, de az ó-szövetséget a nagy közönség részére soha sem nyomatják és nem terjesztik az új-szövetség nélkül. c) pontnál Fileon nagynak tartja a 600 oldalú könyvet, pedig tudhatja, hogy a németeknél elterjedt ilynemű könyvek, melyeket fentebb meg is neveztem, mind terjedelmesebbek ; a Hoff« mann-féle pedig, mely már az 5 ik kiadásban je^ lent meg, nem kevesebb, mint 987 oldalra terjed. A d) pont ellen nincs kifogása Füeonnak, az a pont szól az apokriíus iratokról, de annál inkább támadja az e) pontot, mely a közkézen forgó Károlyi féle szöveg használatát javasolja kisebb javítások megengedésével, Fileon a revideált Károlyi féle szöveg mellett tör lándzsát. Hisz ha volna elfogadott javított szövegünk, vagy volna csak jónak mondható javitott szövegünk, mely elfogadtatásra számithatna, én is annak a felvételét javallanám. De a közvélemény szerint nincs, s igy be kell érnünk a régi szöveggel, mely használat • ban van. Mert mégis csak különös bevezetés volna az a teljes Szentirásba, ha más szószerinti szöveget tanítanánk az iskolában — még pedig inkább az alsó, mint a felső osztályokban, mint a mit .a tanuló a templomban hall és a teljes Szentírásban talál majd A kisebb javítások miatt pedig dogmatikus önkénytől félni mégis csak túlzott aggodalom. Könnyű megérteni, ho^y a kisebb javítások alatt az erkölcsileg bántó kifejezések enyhítését, orthografiai, nyelvtani, szókötési kisebb változtatásokat kell érteni. Szinte csudálatos, hogy Fileon e kisebb javításokkal szemben egyszerre oly skrupulozus lett, holott a revideált ó szövetség szövegével szentben oly liberális, pedig ez természete szerint nem más, mint az önkényes változtatások tárháza. Fileon f) pont alatt a ket kolumná^ nyomás és a versek számozása ellen küzd. U/ekre nézve a kérdésnek az a szakpoutja, hogy mi által vezetjük be a tanulókat biztosabban a teljes Biblia későbbi használatába? az által e, hi a paedagógiai és didaktikai szempontból kiválasztott szakaszokból álló iskolai Bibliát külsőleg a teljes Bibliához hasonlóvá teszszük, vagy hü ettől lehetőleg megkülönböztetjük? Lehet pro és contra érvelni, valamint általában az iskolai Biblia kérdése úgy ez a részletes kérdés is igen rugalmas. En azt hiszem, hogy ha már a teljes Bibliát iskolai Bibliával helyettesitjük az iskolában, akkor sokkal biztosabban készítjük elő a tanulókat a teljes Biblia használatára egy ehhez külsőleg hasonló iskolai könyv, mint tőle inkább különböző alakú könyv használata által, mikor lényegében mind a két könyv ugyanaz, t. i. bibliai kivonat. Mikép tanítja meg Fileon tanítványait a szentírási helyek felkeresésére," ha a verseket nem számozza. Fileon m számozást csak azoknál a verseknél tartja szükségesnek, »melyeket a vallástanár betanultai,- de honnét tudja azt Füeon, vagy akárki más, hogy a tanítás mindegyik fokán minden vallástanitó és vallástanár mit akar növendékeivel megtaníttatni ? Ez az aggodalom pedig, hogy a hiányzó számok a tanuló figyelmét felhívják arra, a mi elmaradt, aligha nyom valamit a latban oly mértékű kihagyásnál, mint a minőt a tanügyi bizottság javaslata tervez, mely szerint az ó szövetségnek közel kétharmada marad el és igy az ó-szövetség is csak oly terjedelemben nyerne alkalmazást az iskolai Bibliában, mint az űj szövetség. g) pont alatt az oldalok alján adandó kisebb terjedelmű magyarázatokat helyteleníti Fileon, 6 jobbnak tartja a könyv végén közölt magyarázatokat. A kérdés nem valami nagy jelentőségű; a fő dolog az, hogy legyenek magyarázatok. A kisebb terjedelmű magyarázatokkal azonban, ha azok nem a lapok alján, hanem a könyv végén állnak úgy van az ember, hogy egy-két esetben, ha szüksége van a magyarázatra, keresi azt, ha nem találja; a mint hogy rendesen nem találja, egyszerűen lemond a magyarázatokról: míg ax oldalok alján levők mindig szemelőtt vannak, vagy legalább az oldaljegyzetek megmondják, hogy a magyarázatok hol találhatók. Mindezekből, azt hiszem, eléggé kiiűnik, hogy Fileon érvei mily súlytalanok. S hogy mennyire nem áll az, a mit a bizottsági javaslatról állit,,, mikor azt mondja, hogy szerkesztési elveinek helytelenségét bebizonyította a külföldi vita eredménye, arra nézve bizonyítékul a Rajnai Provincia vallástanárainak 19-ik értekezletét említem meg, melyen a Brémai Iskolai Bibliát oly könyvnek tüntették fel, mint «i mely minden jogos követelményeknek megfelel s más aligha múlhatja felől. Ez a Brémai Iskolai Biblia az, a mely nagyjában ugyanazon elvek szerint készült, mint a melyeket a tanügyi bizottság javasolt. Ugyanez alkalommal a vallástanárok próbát tettek, hogy melyik könyvnek van köztük több hive, és 31 szavazó közül 27 a Brémai Iskolai Bibliára, 2—2 pedig Voelker—

Strack Bibliai Olvasókönyvére és a Grlarusi Családi Bibliára esett. A Brémai könyv ma már 120,000 példányban van használatban. Mindezekből kiviláglik, hogy Fileon fejtegetéseit és elveit csak úgy érthetjük meg, ha tudjuk, hogy azok nem egyebek, mint egy bizonyos "Bibliai Olvasókönyv* felszínen tartására irányuló kitartó törekvésnek a megnyilatkozásai. Végül, hogy Fileon eljárásának elméletéről is irjak, nem hallgathatom el, hogy nálunk újabb időben különös irány kapott lábra, mely nem külföldi import, hanem specialis magyar termék. Nevezhetnők a hangulat csinálás iskolájának, mert hivei a maguk ügye mellett sippal, dobbal, nádi-