Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Jausz Vilmos. A bibliai olvasókönyv

-anyagnál csak annyival foglaljon magában többet, hogy a tanárnak némi szabad választása is legyen. S ha például az ószövetségnek elég 16 ív, minek kell azonfölül még 21 ív? „Ha látta a jelesebb

8 külföldi e nemű munkákat, „miért nem tanulta meg belőlük azt, hogy az újszövetségi részhez, annak kisebb terjedelme miatt, kisebb, legfeljebb ugyanannyi hely elegendő. Megint nem lemásolási mintául, hanem csak megvilágító példaként ime néhánynak oldalszáma : a legkisebbek Schulz Klix 211, Hollenberg 259, azután jön (a 2 szám közül az első mindig az ószövetségé) Thudichum 293+196, Schäfer Krebs 270+232, VölkerStrack 296+313, Lahosseii 408+249, Brémai 454+301 és Hofmann 724+263 Az utóbbi kettő már igen közel jár a teljes biblia akárhány kiadásának oldalszámához. Egyébként a terjedelmet pontosan meg nem határozhatjuk, nekem csak az az óhajom, hogy e tekintetben is megóvjuk a tankönyv-jelleget. És valamint az a körülmény, hogy legalább egyelőre csak az ószövetségre terjedne ki, úgy a könyvnek kisebb terjedelme is megóvna mindenkit attól, hogy azt a bibliával összetóveszsze. A Kárüli-féle átdolgozott szöveg tankönyvi használata mellett is elég súlyos okokat hoztam fel, a melyekre Bereczky úr szokásához hiven csak azzal felel, hogy az a,fordítás először nincs elfogadva, azu'án meg olyan rossz, hogy elfogadtatásra nem is számithat. Én úgy tudom, hogy a mi egyházunk, valamint a régi Károlinak haszuálatát el nem rendelte, úgy az újnak használatát el sem tiltotta; ós ha ez, idő szerint igen sok okból még a régi van . közhasznán latban, bizony a revideált szöveg már is utat tör magának az elégületlenek gáncsoskodása ellenére is. Hogy ez a javítás feltétlenül jó, azt senki sem mondotta. De az a kérdés, hogy a régi és az új közül melyik a jobb? Nem tudom, mennyi időt fordított Bereczky úr a szövegek összehasonlítására (csak a régi és az új Károlit értem I) ; talán annyit, a mennyi alatt „tájékozódott e külföldi e nembeli viták felől,* de úgy látszik a tekintetben igen szerény igényeinek megfelelőt, azaz elegendőt ahhoz, hogy meghozhatta azt a lesújtó ítéletet: a revideált szöveg „az önkényes változtatások tárháza." Szegény revizoroki Ók éveken keresztül dolgoztak, és legalább is azzal a tudattal vigasztalódhattak, hogy az előttük sem egészen ismeretlen fogyatkozások daczára becsületes munkát végeztek. És most Bereczky úr az ifjú titán, elvitatja tőlük ós munkájokat „az nökónyes változtatások tárházának" deklarálja. Pukánszky boldogult pozsonyi tanár, a szerény tudós, a ki valóban „tekintély volt az Ótestámentom kutatása terén," annak kiemelése mellett, hogy a revisió „csak átmenet, egy lépés a fordítás eszménye felé* azt is mondotta (Theologiai Szaklap 83. o.): „Különösen az ifjabb nemzedék nevelése számára a vallástanítás szempontjából az újabb fordítás sokkal tökéletesebb segédeszköz, mint a régi volt s ezért köszönettel tartozunk ama hatalmas társulatnak, a mely létesültét lehetővé tette." Bereczky úr azonban más nézeten van s e pontban még egy bibliai társulattól sem akar tanulni; hanem azért engem arra oktat, hogy én tanuljam meg az ily társulatoktól azt, a mire ők magok engem nem akarnak tanítani. Őszintén szólva, nem értem egészen azt a nyilatkozatot, hogy a javított szöveg, a melyet nem egy ember, teszem azt valamely előadó, állapított meg, az a szöveg, a melyet világgá bocsátása előtt nyilvánosan is megbiráltattak, „természete szerint nem más, mint az önkényes változtatások tárhaza.* Mit jelent az itt: „természete szerint?" Önkényesen változtatni csak valaminek eredeti értelmén lehet. Azért a (nem szándékos) ..változtatásokat keresse csak Bereczky úr, ha tudja, a régi Károliban ós csakugyan megtöltheti velők a „tarházat." Az eredeti szövege hez hívebb fordítást javításnak nevezzük. Es ha ez a regi helytelen fordításon való változtatás nélkül „természete szerint" nem lehetséges: úgy a javítás mindenesetre „változtatás" ugyan, de épen nem „önkényes," mert az önkénynek útjában áll az eredeti szöveg. Vagy a régi Károlitól való eltéres mint ilyen már önkényes változtatás? Akkor hát legjobb volna egyenesen evangelikus Tridentinumot összehívni ós azon a régi Károlit világosan kanonikusnak kijelenteni ; legalább sem a zsidót, sem a görögöt nem kellene már rnegta-, nulnunk. Hanem akkor ne is tegyünk esküt Istennek igéjére, hanem Károli igéire! De hiszen ha jó öreg Károlink és társai látnák ma, hogy mivé akarják tenni az ő munkáját, magok tiltakoznának a legerólyesebben. ók azt akarták, hogy „minden tartóztatás nélkül mehetne az olvasó az olvasásban" ós „a mennyire lehetett, éltek a tiszta, igaz magyar szóval s idegen szólásnak módját