Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Hajdu János. Székfoglaló beszéd

liuszoi)egyedik évfolyam 50. szám. Orosháza, 1903. decz lO-én." SVAIIG. EGYHÁZ ES ISKOLA Főesperesi székfoglaló beszéd. Elmondotta a sárosi egyházmegye 1908. évi november hó 17-én megtartott rendkívüli egyházmegyei gyálésen Zsegnyén Hajdú János tőesperes. Nagyságos és Nagy tiszteletű Egyházmegyei Közgyűlés I A hivatalos eskü letevése után mindenekelőtt forró és hálás köszönetemet fejezem ki egyházmegyénk összes felügyelói és lelkészeinek, azon megbecsülhetetlen bizalomért, melyben igénytelen személyemet részesíteni kegyeskedtek, azon téuyükkel, hogy esperesnek megválasztottak. — Midőn e felett örömömet és hálámat kifejezem, egyúttal arra is kérem, hogy elnézéssel legyenek, ha mint új esperes, programmot nem mondok, mert igénytelen véleményem szerint ezt ugyan lehetetlenségnek nem mondom, hanem a jelen bürokratikus rendszer mellett önámitásnak tartom, s e helyett a nagyon tisztelt Közgyűlés figyelmét közegyházunk s egyházmegyénk súlyos bajaira s a jelenkor hullámzó áramlataira, esperesi székfoglalásom e pillanatában irányítom. A ki alaposan s igazságosan gondolkodik és itél egyházának helyzetéről, el kell ismernie, hogy a mi legfőbb bajunk, egyházunk hivei igen tekintélyes részénél az egyház s ennek ügyei iránt elharapódzó közönyösség. — Bdes és meg nem tagadható szülöttje ez a hitetlenségnek, mely nemcsak más egyházakban dúl, hanem a mi egyházunk falait is ostromolja — Hát ennek ho' és miben keressük az okát? Talán a Krisztuq evangéliumában s az általa elvetett magban? A mag jó, őserejét két évezred kipróbálta, ereje sem meg. nem gyengült, sem el nem veszett. — Talán a • tudománprok előhaladása okozza a hitetlenséget? Â ti^Qmány a hitet megrázhatja, de le nem romboUiafja. — Vagy talán specialiter a » természettudományok felfedezései okai e nagy hit. hiánynak ? Erre a természettudományok atyamestere, Bacon azt mondja : „merem állítani, hogy egy kevés természettudomány, s az első lépés abban az atheismusra vezet, a sok természeti tudomány, s mélyre hatolás az emberi elmét a vallásosságra vezérli." — Az emberekben van a hiba, mert vagy nem tudják, vagy nem akarják felfogni s megérteni, hogy az isteni s emberi igazságok birtokába nem egy s ugyanazon módon jutnak. Isten úgy akarta, hogy az isteni igazságok ne az értelem által menjenek a szivbe, hanem a szív által az értelembe, mert az emberi dolgokat elébb ismerni kell az embernek, hogy megszeresse, az isteni dolgokat pedig elébb szeretnie kell, hogy megismerhesse. Nem szeretjük az isteni dolgokat, s azért nem ismerjük, vagy ha igen? hiányosan ismerjük. — Azért, ha azt akarjuk, hogy keresztyén hitünk legyen, meg kell elébb szeretnünk a hitnek forrását, a Krisztust, de nem azt a Krisztust, a kit némelyek csupán mint emberi tökély eszményképét állítanak fel, hanem azt a Krisztust, a kiről Péter apostol azt vallja: „És nincsen senki másban üdvösség, mert nem is adatott emberek között ég alatt más név, mely által kellene nejünk megtartatnunk." Ha tehát nincsen hitünk, ha gyenge a hitünk, ő hozzá, csakis ő hozzá fohászkodjunk : Uram, neveljed az én hitemel. És ha hitünk lesz, úgy a kedélyeket nemcsak a politika lángja képes leend felhevíteni, felhevülünk akkor s belátjuk, hogy az embernek magasabb hivatása van, mint csupán az anyagi szükségletek beszerzése, a haszon, nyereség ós az élvezetek, akkor, mint nagynevű őseink a vallásos eszményekért, igazságokért felhevülünk, s akkor nagyobb lesz az összetartás, a bátorság és az önérzet, akkor majd akadnak Gedeonok, a kik maguk kóró gyűjtik a támadásra és védelemre kész fegyverfogható elemeket, akkor, de csak is akkor