Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Egyetemes gyűlés

Fi fi 3 hoz. A többi apróbb ügyekben tett javaslatok el­fogadtattak. Másnap a tanügyi bizottság jtlenlését ismer­tették, melyből örömmel vette tudomácul a köz­gyűlés, hogy intézeteink általában a fokozatos lejlcdés és haladás útján vannak. A tanügyi bi­zottság jelentése kapcsán tankönyvekül elfogad tattak: K la ár Fülöp: .Egyháztörténete." Sz I a wi k I. és Fábry I.: „Konfirmációi előkészítő köny­vecskéje." Wéber S. : „Kindergebete és Konfir­mation Büchlein* cimű könyve. Majd a Hetvényi Lajos, Jausz Vilmos és Adorján Ferenc által szerkesztett „Bibliai olvasó­könyv, elemi iskolák, tanítóképzők és középiskolák részére" cimű tankönyvről szóló jelentés képezte vita tárgyát. Az egyetem a művet az iskolai bi­zottság javaslata alapján tankönyvül elfogadta, úgyszintén elhatározta a H ä n dl Vilmos által le­fordított „Luther-káté" kiadását. A theol. főiskolák szervezésére kiküldött bi­zottság albizottságot küldött ki, mely megállapí­totta ennek a szervezetnek a tervét. A tervet közlik a kerületekkel. Az egyetemes egyház a bizottság javaslatát elfogadta Megválasztattak azután a tanügyi bizottság, a theológiai nagy bizottság, a lelkész-vizsgáló bi­zottság, az alkotmány- és jogügyi bizottság, az egyetemes pénzügyi bizotság, az egyetemes szám­vevőszék, az egyetemes számvizsgáló bizottság, a Hrabovszky-alapítvány bizottság, az egyetemes nyugdijintézeti bizottság elnökeit, illetve alelnökeit és tagjait. A közgyűlés a jogi bizottság javaslata alap­ján az egyetemes gyámintótet alapszabályait jóvá­hagyta. A közgyűlés tudomásul vette a Luther-tár' saság óvi jelentését. Az egyetemes közgyűlés a pénzügyi bizott­ság javaslata alapján megállapítja és kiveti a négy egyházkerület közalap-járulókát. A dunán­inneni egyházkerületre kivettetett 7119 korona 68 fillér (a tavalyinál több 373 koronával) ; a dunán­túli egyházkerületre 9836 korona 67 fillér (több 132Ü korona 41 fillérrel.) A tiszai egyházkerület fizetni fog 6287 korona 40 fillért (kevesebbet a tavalyinál 158 korona 54 fillérrel.) A bányai egyházkerület közalapi járúléka végül 19,673 ko­rona 25 fillérben állapíttatott meg, mely 4303 korona 97 fillérrel több az 1903 évi járú­léknál. November 13-án Sztehlo Kornél előadó ismertette a házépitó-bizottság indítványát az egye­temes egyház állal vásárolt telek beépítését ille­tőleg. Az egyetemes gyűlés a házépítés ügyében kiküldött nagybizottság javaslalát, hogy az egye­temes egyháznak a Szentkirályi-utcza felé néző üres telke beépíttessék, elfogadja és ezen telken egy, az egyetem céljaira szolgáló tanácskozási ter­met és mellékhelyiségeit is magában foglaló épü­let felépítését elhatározza. A bányai egyházkerület részéről fölterjeszte­tett a papi foglalkozás körére vonatkozó szabály­rendelet. Ebben azon kérdés, hogy minő kivételes esetekben engedné át a templomot egyházhivek kérésére istentisztelet tartása céljából. Hogy a kérdés elókószittessók, az egyetemes gyűlés ezt a püspöki értekezlet eló terjeszteni határozta. Zsigmondy a lókúti rk. plébános ós kán­tortanító fajárandósá^a tárgyában kiadott 84.289. számú közoktatásügyi miniszter határozatát, amely ez ügyben hozott eddigi határozatokat megsemmi­síti s új eljárást rendel annak a kérdésnek meg­állapítása végett, vájjon a jelen esetben a rk. plé­bános ós kántortanító igénye pusztán személyes tarmószetű, avagy ingatlanhoz kötött járandóságnak minősíthető-e ? Ezen határozatot az egyetemes gyű­lés sérelmesnek tartja azért, mert ev. vallásuakat semminemű kötelezettség nem terhelhet a törvé­nyek alapján a rk. egyházzal s annak hivatalno­kaival szemben; ez ügyüt a két prot. egyház kö­zös bizottságához teszi át és annak ottani előadá­sával Sztehlo egyetem, ügyészt bízza meg. Majd többrendbeli egyházi sérelem ügyében kértek még jogorvoslatot az egyetemes gyűléstől, a melyek­ben mindenütt a rk. lelkészek ellen vannak té • nyeken alapuló vádak, hogy ev. híveinket párbé­rekkel és egyéb követeléseikkel zaklatják, az egye­tem. közgyűlés mindezeket a két prot. egyház kö­zös bizottságához teszi át, s ha még ilyenek elő­fordulnának, a püspök urakat fekéri, hogy azo­kat esetről esetre az egyház főügyészéhez terjesz­szók, a ki a közös bizottságban azokat előadja. Sztehlo ügyész az alapítványoknak a kor­mány által való jóváhagyását fejtegeti. Ide vonatkozólag a jogügyi bizottság az egye­temes egyháznak még előbbi közgyűlésén bemu­tatta a dunántúli egyházkerület azon panaszát, hogy a belügyminiszter ós a vallás- ós közokta­tásügyi miniszter az egyházi alapítványokra vonat­kozó alapító-levelek ós az alapítványokra vonat­kozó évi számadások bemutatását követelve, ezzel az egyház autonómiáját támadja meg. A bizottság még az elmúlt évben indítványozta : mondja ki a gyűlés, miszerint abban, hogy a miniszter az egy­házközséget a püspök útján, alapító oklevél kiállí­tására és a biztosítási intézkedések megtételére felhívja, minthogy ezen intézkedés az állam fôfel­ügyeleti jogának folyománya: az autonomia meg­sértését nem látja. Sérelmesnek találja azonban, az egyház önkormányzatára nézve azt az eljárást, hogy a belügyi ós vallás- és közoktatásügyi mi­niszterek hatáskörüket átlépve, az alapitó levelek jóváhagyását és számadások, vagyis az alapítvá­nyi jövedelmek hovaforditását maguknak akarják

Next

/
Thumbnails
Contents