Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Hajts Bálint. Értesítőink az 1902–3. tanévről

bérben lévő dualizmussal, a lélek és a test dualizmusával. Az egyik túltengése adta meg a történelmi erőt annak a reformációnak, a mely visszavezette a keresztyónséget eredeti evangeliumi tisztaságához. Meg kellett óvni az egyházat az elvilá giasodástól. Az egyházi fejlődós egy ideig úgy látszott, mintha a protestantizmus nyeresége lenne: de sokkal szerencsésebb fejlődésnek tartom azt, a mely az egyház és az ál km kölcsönös támogatá sán alapszik, minthogy a történelem által egymásra is utaltatnak. Ámde a történelem által teremtett helyzettel inindig számolni kell. Hazánkban a protestantizmus sokat küzdött, szenvedett, de az elnyomatás dacára is, megfogyva bár, de törve nem, él! És az elnyomatás korszakában velünk szemben álló törekvések ellen védelmül alkottatott az 1848. évi XX. törvénycikk, a mely a hazánk közéletében ma fennálló alkotmányos rend alapján abban a meggyőződésben ringat, hogy minden országra nézve szerencse, ha önmagában megállni képes, teljesen kifejlett nemcsak egy olyan társa, dalmi szervezettel bir, a melyek, hogy ha egyikmásik társadalmi rendszer szabályos működésében néha zavarok mutatkoznának, egy más. teljesen kész társadalmi szervezettel folytassák a nemzeti munkát. Legfőbb állami érdeket iátok abban, hogy az egyház független legyen az államtól. És hogy ha az állami Támogatás igénybevételénél a bölcs mórsóklet által megszabott kötelezettségeket nem tartanánk meg, vagy bárhol meg nem tartanák, akkor természetes, hogy minden kósz társadalmi szervezet függetlensége olyan mértékben megcsorbul, a mily mértékben a fennállás anyagi eszközei idegen forrásokból pótoltatnak. Én tehát, f. ós m. E Gy., midón ezekre egész általánosságban ráutalok, azt az óhajomat fejezem ki, hogy a fennálló alapvetó törvénynek a közvélemény által sürgetett megvalósítására irányuló törekvéseiben mindenkor szem előtt tartsa a bölcs önmérsékletet, s az anyagi dolgokat soha sem tekintse végcélnak, hanem mindenkor eszköznek a magasabb célok elérésére. A lefolyt évszázad második felében, úgy látszik, az anyagias gondolkodás volt az uralkodó. Ezzel szemben beállott egy természetes visszahatás, s a legnagyobb természettudósok egyike kimondotta a szállóigévé lett szót, mint a természeti kutatás végszavát: igno rabi mus. Az emberi tudás korlátolt, de az emberi vágyak korlátlanok. Ha az emberi tudás korlátoltsága, szembert az emberi vágyak korlátlanságával kétségbeejtő r adjon vigaszt a hit. Ha éles szemmel figyeljük az eseményeket, azt kell tapasztalnunk, hogy még a vallásos életben is bizonyos anyagias fölfogás kezd lábrakapni, a mely nagy veszedelmet rejt méhében. Épen azért arra kérem a f. és m. egyetemes gyűlést, hogy az egyház törekvéseinél, az egyházi célok kitűzésénél óvakodjék attól, hogy az anyagiakat állitsa előtérbe. Fordítsanak önök gondot arra, hogy a vallásos élet bensőségót fenntartsuk, kölcsönös bizalommal és szeretettel. Ebben a hitben üdvözlöm a mélyen tisztelt egyházkerületi kiküldötteket ós a közgyűlést megnyitom. Értesítőink az 1902—3. tanévről. Ismerteti : Hajts Bálint. (Folytatás és vége.) Az eddigiekben elvégezvén középiskoláink^, theol. akadémiáink, valamint tanítóképzőink mult tanévi értesítőiknek rövid ismertetését, az összehasonlítás kedveért néhány szóval emlékezzünk: meg az erdélyi szász, ev. ref és róm. kath. hasonló intézetek ugyanez évi értesítőikről is. E célból rendelkezésemre állanak a segesvári és a szászsebesi gimnáziumok (az előbbi I—VIIl^ az utóbbi I—IV osztályokkal ) a márinarosszigeti ev. ref. lyceum (jogakadémia és államilag segélyzett főgimnázium) és a zilahi e?. ref Wesselényi— Kollegium, a ciszterci rend székesfehérvári kath. főgimnáziumának ós az ungvári kir. kath. főgimnáziumnak az 1902—3 iskolai évről szóló órte^sitői. Vegyük sorra ezeket: Szász testvéreink két intézetének értesítője tanúiságot tesz arról, hogy mig általános vallásererkölcsi és evangelikus egyházi szempontból kifogás ellenök alig tehető, addig magyar nemzetig hazafiúi nevelés szempontjából igen sok kívánni valót hagynak. A nemet nyelv mellett nórnet a szellem is, mely benők uralkodik. Teijes joggal panaszkodik Bruckner Gyózó iglói főgimnáziumi tanár „Az ág. h. ev főiskolák és középiskolák az 1902 — 1903 tanévben" c tanulmányában (Ismertetését 1. lapunk mult 46 szá mában) arról, hogy a szász gimnáziumok nemzeti szempontból hivatásuknak nem feleltek meg a mult tanévben, a mint hogy egyáltalán soha sem feleltek meg annak. Az ott uralkodó szellemnek és iránynak káros hatását bő alkalmunk van tapasz—