Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Svedlér

dig nyílt kérdés az, hogy az állam hogyan bol dogúl majd velők. A műveltebb körökben különben gyakori a templomlátogatás és a házi imád t-ág. A vezető férfiak többnyire tagjai valamely szűkebb egyházi hatóságnak. Az állami és községi iskolák teljesen a felekezetnélküliség elvén állanak és azért a vasárnapi iskola intézménye felett szükséges és áldásos. Legmélyebb alapjában általában jellemzi az életet egy oly közszellem, mely ősgerman intézménye ken és piotestáns vallásosságon épül. Nagy lelkesedéssel fogadta a közönség D. M e y e r superintendenst, a ki „A jezsuita rend ról és a német néplélekról" tartott nagyérdekű felolvasást. Előadásának főbb gondolatai a következők : jezsuitismus és keresztyénseg olyan, mint éjszaka és nappal. A j. azt hitte, hogy megmenti a katholicizmust, pedig a legmélyebb sebeket ütötte rajta, úgy, hogy igaza volt a párisi egyetemnek, mikor az egyház megrontójának mondotta. Minden protestáns büszkén tekinthet Luther, Franke, Schleierniacher, Kant,. Goethet Schiller, Herder, 1. Vilmos, Bismarck stb. nagy alakjaira, a jelenkor tudományos és művészi pezsgő éleire, — ezzel szemben a jezsuita csak a zavaró kém s/erepét játsza Példákat idéz hazája történetéből annak bizonyítására, hogy nagyobb veszedelem nem érhetné az országot, mint a jezsuiták belogadása. A szabadság és szeretet elve egyaránt tinó szavát emeli a jezsuiták ellen. Nem is a kath nép, hanem centrum óhajtja a jezsuitákat — hatalmi érdekből Bülow nem Bismark tanítványa. Erkölcs, becsület, lelkiismeret egyaránt tiltakozik a jezsuiták ellen. A tagok és vendégek nagy száma az előadásokra nézve is szükségessé tette a két helyen való összejövetelt. K ö s t I i n D. elnökölt ezen. Szerinte a történelem teszi kötelezővé a Róma elleni harcot, a melyet azért folytatni kell szel lemi fegyverekkel, küzdve egyúttal a saját tábor közönyössége ellen is. „A jövőről, gondjainkról és reménységünkről" beszélt Wurster. Nem az ellenség, ha nem a hittestvérek okoznak nagy gondot. A felsőbb körök felnek a socialismustól és azért gyakran szerelmes pillantásokat váltanak a centrummal. Gondot okoz. hogy a kormányzó körökben egy bizonyos felekezeti jellemtelenség tért hódit. — A/. alsó körökben pedig tévesen bár, de valósággal sokszor együtt jár a Róma elleni gyűlölet a vallástalansággal. A felekezeti öntudat nagy a kath., lanyha a prot. részen, a mit növel a vidéknek a nagy városokba való tóduiása De biztat a remény, hogy a községek nagyobb sza badságával a valódi gyülekezeti élet is új lendületet nyer. E mellett az evangelikus hitélet feltámadása pl. Ausztriában, Franciaországban oly alapot nyújt, a melyen protestáns öntudat és solidaritas is felépülhet. Rendes és iga?.i gyülekezeti élet szervezése az új, örvendetes fejlődés kezdetét jelenti. »Négy évi evang. munka Stájerországban" thema felett beszélt Mahnert vikárius, rövid vonásokkal feltárva a „Los von Rom* mozgalom eredetet és folyamát. A mozgalom hordozói nem az evangélikusok, hanem a német katholikusok voltak. 10,000 evangelikus állt 80,000 katholikussal szemben Roma politikai működése, minden téren való támadó fellépése oka és kiinduló pontja a mozgalomnak. Felismervén azt az óriási veszedelmet, a mely Róma részéről fenyegetett és azt, hogy Rómái csak vallási hatalom képes megdön teni, megemlékeztek protestáns mu'.tjukról és szakítanak Romával. Eddig 3100 ilyen katholikus lett evangélikussá és 1200 ó-katholikussá. Szept. 30-án tartatott még a tulajdonképeni nagygyűlés. K o 1 d e colangení tanár itt tartotta a főelőadást: „A reformáció állameszmóje ós a római egyház" cimmel. A pápaság zsarnokságából Lu her szabadította ki a világi hatóságot, vagyis az allamot és erősen hangsúlyozta, hogy a világi hatóságot Isten rendelte közvetlenül. E/,ért az állam önálló, sőt az egyedüli jogrendet képezi Az állam, mint világi célú intézmény saját jogi rendje szerint rendez kedik be; azt tehát nem lehet egyházi törvények szerint kormányozni. Az egyházi kormánynak Istenhez kell vezetnie az embert, a világinak kötelessége a béke és közbiztonság felett őrködni. Az állam hatalma addig terjed, a meddig az eges/, külső élet. Alája tartozik a házasság. A klérus is épen úgy áll a polgári törvény alatt, mint bármely más ember. Egyházi térre az állani csak annyiban nyúlhat, a mennyiben a nyilvános rend megköveteli. Ezzel az állameszmóvel és épen azért a modern állammal a legélesebb ellentétben áll a kath. egyház! Osak javithatlan álmodozás, vagy úgy a kath egyháznak, mint az állam feladatainak nem ismerése tarthatja lehetőnek a római egyház és a modern állammal való tartós békét A római egyház nem is akarhat békét az állammal, mig csak alá nem rendeli magát annak A harc az államra nézve szükségszerűség Ha római részről azt a jelszót adták ki, nogy az államnak rómainak kell lennie, avagy azzá kell csinálni, úgy az „Evang. Bund* kötelességszerűen emeli fel intő szavát a modern állameszme megdöntése ellen Az a tény, hogy a római egyház egyenrangú hatalomnak ismertetik el, az állam részéről jogfeladást jelent. „Róma minden békekötést csak törlesztésnek tekint u Minél többet ér el a róm. egyház, igényei annál inkább nagyobbodnak. Az egyház mellett az állam a legtöbb jó a földön. Ezért küzd a „Bund."