Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Név nélkül: - Az 1848-i XX. t.-cz.

Huszonegy edik évfolya m 44. szám. Orosháza, 1903. okt 29-én EVAJFC. EBÍHÁZ ÉS ISKOLÏ Előfizetés dija : Egész évre . IJSkor. Fél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Rgy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő: HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . lO kor. Fél oldal ... ® . Negyed oldal . , Nyolczad oldal . » . Deák Ferencz és az 1848. évi XX. t.-c. Talán nem lesz egészen időszerűtlen, ha egy­két szót ejtünk a „haza bölcsének- Deák Ferencnek az 1848. évi XX. törvénycikkel szem­ben kifejezett állásfoglalásáról. Az a nagy ünnep­ség, melyre az egész ország már hetek óta mint­egy „Vorschrift" szerint készült s a mely néhány nappal ezelőtt oly „vegyes érzelmekkel" folyt le nemcsak a vidéken, de magában a fővárosban is, •épen nagyon is aktualissá teszi tárgyunkat, sót egyenesen felhiv, hogy, a midőn az összes lapok, vonal felett ós vonal alatt Deák Ferencről tár­gyalnak érdeme szerint, szóljunk mi is róla a mi lapjainkban s meghajtsuk előtte a kegyeletnek zászlaját. Előre bocsátom azt, hogy nem Deáknak po­litikája az, a mi arra késztet, hogy emlékezetéről kegyelettel szóljak. Politikájának elbírálása nem tar­tozik ide s erról dics-hymnusokat zengeni a sok „Vorschrift" dacára sem tudnék, még akkor sem, ha valami nagyon lelkesedném is érte. Mert való­ban satyrikus is az, a mikor a különféle hivata­los testületek kiküldöttjei hozsánnát zengenek az 1867-es politikának, a mely ép e napokban van csődben s még el is akarják hitetni a világgal, hogy az ünneplésben csakugyan szivszerint vesz­nek részt. Valóban gonosz az idők járása s szinte fájó az a tragikomikus helyzet, a melybe a 67-es alap hivei most jutottak, a midőn már csak poli­tikai reputációjuk érdekében is, dicshymnust kény­telenek zengeni annak,' a szerintük „örök esz­mény"-nek, a mely ép napjainkban van vógvonag­lásban. Értem itt a Deák-politikáját, a mely most végvonaglik, haldoklik, de a melynek ép a napok­ban mégis .öröklétet* jósolnak, hozsánnát zenge­nek, mert véletlenül ép erre az időre esett a haza bölcsének 100-ik születésnapja. Difficile est saty­ram non seribere I No de a politika minket e helyütt nem érde­kel s tőle most annyira távol állunk, hogy Deák Ferencről az ő politikája dacára is, ezúttal elis­meréssel szólunk s előtte, emléke előtt, meghajtjuk a kegyeletnek zászlaját. Deák Ferenc, tekintve az egyes vallásfeleke­zetekkel szemben tanúsított magatartását, eljárá­sát, feltétlenül elismerést érdemel. Türelmes, méltányos volt. Vallási fanatismus, felekezeti szűk­keblűség távol állott ferikölt szellemétől. Ezt tanú­sítják az 1848. évi XX törvénycikkről mondott szavai is. Mert hogy Deáknak eme fontos s mind e mai napig végrehajtást váró ós már abban az időben is nem egyszer sürgetően felszínre hozott törvényről s a végrehajtás módozatairól is véle­ményének kellett lenni, az kétséget nem szenved. Meg is volt az ő saját — s mondjuk ki — igen helyes nézete, a melynek nem egyszer leplezet­lenül kifejezést is adott. Egy alkalommal „a vallás dolgában hozott 1848. évi XX. törvénycikkről" szólván, többek között a következőket mondotta: Én a vallás dolgában 1848. évben hozott XX. törvénycikk 2-ik szakaszát, mely „a hazában törvényesen be­vett minden vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőséget és viszonosságot állapit meg, kétfélekópen tudom értelmezni s az életbe átültetve látni, a mint hogy az egyenlőség és a viszonosság is k ó t f ó 1 e k ó p állhat fent. Vagy úgy, hogy minden vallásfelekezet egyenlőképen kap az álladalouitól anyagi segélyt, vagy úgy, hog y egyik sem kap semmit sem. Mert ez is egyenlőség. Miután azonban, — foly­tatja Deák jelzett beszédében — ez utóbbi mód már ab ovo ki van zárva, mert a római katho-

Next

/
Thumbnails
Contents