Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Ipolyság

másiknak 2 márka. A nók sorában Gudrun, Mathilda királynő, Melanchihon Katalin, Luiza királynő s Auguszta császárnő (.egy biboros diakonissza") szerepel Utóbbinál szerző elhallgatta annak katholizáló vonásait, a melyekről oly fájdalmasan ir Bismarck a maga „emlékezéseiben." Különben mindkét mű igen kedves, épitő és tanulságos, a melyhez hasonló magyar tárgyú irod. termékekre nekünk is volna szükségünk. Végül még megemlítjük, hogy „a keresztyén világfelfogás mélyítése <ós megvédése" szolgálatában álló positiv irányú „Glauben und Wissen" c folyóirat <K i e 1 m a n n M. stuttgarti vállalata) újabbi füze teioen is igen tartalmas értekezéseket és tanulmányokat közöl. Ilyen p o. a Stallceré „A keresztyén üdvbizonyosság alapjai

4 cimmel. A folyóirat havonként jelenik meg s évfolyamának ára csak í) márka. Ilyen apologetikai jellegű vallásos egyházi irodalomra a mai pápás világban igen nagy szükségünk van. A keresztyénség ellenségei a ró giek, csak az arcuk, megjelenésük és fegyverzetük változott az idők folyamában. Németországban az elmúlt nyári félévben azev, theologusok száma volt 2270. Ebből tanúit Berlinben 268. Bonnban 74, Baroszlóban 61, Erlangenben 155, Giessenben 74, Göttingában 98, Greifswaldban 117, Halléban 329, Heidelbergben 62, Jénában 50, Kielben 4l, Königsbergben 82, Lipcsében 262, Marburgban 129, Rostockban 42, Strassburgban 73 s Tübin gában 290. A kath. theologusok száma 1580 és pedig Bonnban 311, Boroszlóban 299, Ofreiburgban 205, Münchenben 161, Münsterben 300, Tübingában 191, Würzburgban 113 és Braunsburgban 48. Boroszlóban, Bonnban ás Tübingában az ev. fakultás mellett, ellenben Freiburgbau, Münchenben, Münsterben, Würzburgban és Braunsbergben kizárólag van kath. theol. fakultás. Az összes kath theol. tanerők száma 85. Németország 22 egyeteme összes hallgatóinak a száma az elmúlt félévben 37,813 Itt még megjegyezzük, hogy a közel mult napokban Hannoverában is szűnnapi theol. fo!yamot tartottak, a melyen R e i s c h 1 e hallei tanár „a tneologiáról és a vallástörténetről," Drews giesseni tanár „a XX. század egyházi-beszéd irodalmáról," Dobschütz jenai tanár „az, apostoli korszak problémáiról" ós Sehuc lihardt hannoverai tanár „a babylóniai ásatásakról" tartott előadást íme igy művelik Némeiországban az egyetemeken kivül is a theologiai tudományt. (Eperjes) Dr Szlávik Mátyás, Franciaországból Az egyház s állam el választásának kérdését — de Pressense idevonatkozó iuditványával kapcsolatosan — tárgyalják szerteszét az országban, de kevés eredinénynyel, mert nehéz a nehéz kérdés. Sok gondot ád —-a tanitással is foglalkozott congregatiók feloszlatása után — a tanitás ós nevelés mikéntjének ügye. E részben tágas tere van a különböző fe

1 fogásoknak. Az ev. .Témoignage" cimű lap panaszkodik (a 32 számban,) hogy sokan vannak, kik túllőnek a célon, támadván nem csak a klerikalizmust, de magát a keresztyénsóget is E/.t cselekedte például Marseilleben a praefektúra titkára Dauiresmes, midőn azt mondta, hogy .az eddigi keresztyén alázatosságban való nevelés rabszolgakat produkált." Ily nyilatkozatok arról tesznek bizonyságot — úgy mond a lap — hogy a francia minisztériumnak nemcsak számos enge8ztelhetlen ellensége, hanem sok oktalan barátja (magyarúl ezt úgy mondjuk : hátramozditója) ;s van. Nevezett lap 34. számának vezető cikke a pap 03 tanitó, egyház és iskola viszo nyáról szól. Három az álláspont e tekintetben : a) alárendeltség, b) függetlenség és c) harc. Sósáig az első módja a viszonynak uralkodott Franciaországban. Ma már ez nincs úgy. Bekövetkezett a függetlenség ideje, oly idő, melynek felfogása szerint a pap az egyházé, a tanitó az iskoláé; az iskola pedig semleges; sem nem vallásos, sem nem vallástalan. Sőt immáron a felek arra mutatnak, hogy a függetlenségi állapotból a harc, a verseny korába léptünk s Combes miniszterelnök szerint ez a helyes álláspont. A tanitó a modern eszmék képviselője, kit egyedül a tudomány lelkesítsen s tanítása legyen ellensúlyozása a papi befolyásnak. A két szellemi erő közötti harc s verseny hasznos és szükséges. A tanítónak is van missziója, kultusza, melynek oltára a szabadság, dogmája az emberi jogok és kötelességek foglalatja, s kijelentése a lelkiismeret és az értelem. Ezeket mondta Combes Marseilleben, a tanítók feladatáról való megemlékezésében Miért, óh miért nem fordul az állam — úgy mond a .Témoignage" — az evangelikus protestantizmushoz a hol mindent, mi szükséges, megtalálna! A zavaros helyzetben felhangzik az ú. n .szabadegyház" (a prot. l'église libre) panaszszózata is, mely szerint „a helyzet vigasztalan, a pásztorok nyáj nélkül vannak, a nyáj bolyong, a templom padjai üresek ... a nagy bajban segítség: „az egyház s állami szövetség." (Aláírva: „egy presbyter.") A presbyter úrnak aztán jobbról-balról válaszoltak a fr. protestánsok s válaszuk veleje: segítség istennél s az Evengóliom szellemének ápolásában van. A forrás állapotában lévő felfogások tisztázására igen alkalmasnak tetszhetik Ehrhardt párisi prot. theol. tanár theol doktorátusi ily című műve: „A jog viszonya a keresztyénsegh ez." Szerző szószólója azon felfogásnak, hogy a jog a keresztyónséghez szorosan fűzve van, tehát tőle nem független, mint a szocialisták elmé-