Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Szepesmegye

gyünk a további fejleményekre s a pápás hierarchia és az egyesült államkormány további magatartá­sára. A tanulság azonban az. hogy a pápás hie­rarchia alatt már Amerikában is megindulta föld. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. A reformok kora. A Nagy Képes Világ­történet XI. kötete, irta Marcali Henrik. Ára 16 korona A Franklin-Társulat és Kévai Testvérek irodalmi intézet kiadása. A történelmi nagy munkákat bizonyos rossz­indulatú elfogultsággal szoktuk kezünkbe venni. A mi korunk idegenkedik a nagy kötetektói, a tár­cák, újságcikkek, revnek apró essayi nagyon ma­gukhoz édesgették. Figyelmünk az ezer apró min­dennapi dolog között nem bir egy tárgyra köz pontosulni ós a nagy könyveket csak könnyedén át szoktuk levelezni s rendesen csak itt-ott álla­podunk meg a soroknál. Igy aztán a nagy munka a mi szemünkben nem látszu egyébnek, mint egy különös methodussal berendezett és lazán össze­fűzött lexikon cikksorozatnak, a hol szó van erről is, arról is, de az összefüggés kikutatásával nem erősen fárasztjuk magunkat Igy olvasva, a világtörténelem épen azt a tulajdonságát veszti el, a mi a legérdekesebb és legfontosabbá teszi : a kapcsolatok szembetűnővé tételét, az események rendjének és törvényszerű­ségének kimutatását. A históriai tudomány minden esetre az adatokon épül, de lényege ós magva a különböző események összetartozásának megállapí­tásában van. S a világtörténetnek épen az a hiva­tása és a tulajdonképeni tárgya, hogy megmutassa, mint pattant elő szükségképen. A római nép kez­dődő felbomlásának és összezavarodásának bizo­nyos stádiumában Julius Caesar Hogyan támadt eló a francia forradalom háborgásából szükség­szerűen Napoleon. A világtörténet tudja megma­gyarázni, hogy Napoleon merészsége, túíbizalmá, a francia nép elernyedtségénék ós lelkesedésének gyors változásai, a külföld férfiai, állapotai, álla­mai ós hangulatai, hogy törték össze aztán azt a trónust, a melyet az újabb kor legcsodálatosabb férfija mesés erővel és értelemmel épített fel. Essay ós lexikon cikk, monographia és történelmi kis kivonat mind csak azt magyarázhatják meg, hogy mi volt a korban, mi volt Napoleon egyéni­ségében, a mi sorsát előre megirta. A világhis­tória mindezt összefoglalja s megbóviti az előzmó nyekkel és következményekkel is, úgy, hogy kezé­ben a történelem jeleneteiből egy nagy történelmi dráma szövődik, melynek hőse az emberiség tar­talma pedig az emberiség fejlődése. Ennél nagyobb, szebb ós fontosabb tárgyat nem választott magának tudomány. A legreálisabb tudományok, melyek kézzelfogható tényeken ala­pulnak ós a mi jólétünkre irányozzák, a filozófia, a mely értelmünknek hóditó fegyvereket kováceol, a vallás, a mely az élet problémáinak egy kész megoldását nyújtja, nem adhatnak nagyobbat, szeb­bet ós hasznosabbat az emberiségnek, mint a tör­ténelem, a mikor az emberi szellem és az emberi tevékenység fejlődésének és kifejlődésének útját rajzolja meg. A magyar világhistóriának még ezen felüt is van egy nagy es komoly feladata, a melyet először a Nagy Képes Világtörténet próbált meg oldani. Ez az, hogy hazánk szerepét ós történetét beillessze az európai népek egyetemes történetébe, hogy a magyar nemzet munkásságát egybekap­csolja az európai nemzetek munkásságával és-, nagy szempontból tekintve, nemzetünknek mél­tóbb helyei is keressen a nemzetek sorában,, mint az a régi, már szinte szálló igévé lett meg határozás, hogy nemzetünk az európai műveltség védbástyája volt a Kelettel szemben, a mi alan­jában véve nem több es nem nagyobb dicsőség» mint a muzeumi őré, a ki a kincsek mellett áll és nem hagyja, hogy hozzáérjenek, sőt mi ná­lunk ez egyenesen életkérdés volt s akarva nem akarva védeni kellett magunkat s a nyugati né­pek szerencséje volt, nem a mi érdemünk, hogy ez az önvédelem erós és kitartó lévén, a pusz­tulást itt megakasztotta, tovább nem engedte. A mi nemzeti történelmünknek ez európai történelemhez való hozzáfűzésót világosan és szé­pen mutatja a Világtörténet XI. kötete, a mely­nek — hogy egy kis és könnyű statisztikával éljünk — 536 oldalaból .190 oldal esik a ma­gyar históriára. Képek dolgában is kitűnő az egész munka szerkesztése í a magyar részből itt találjuk Széchenyi Ferencz ós Festetich György szobrának a mását, Deáknak egy ifjúkori arcké­pet, Széchenyi több képét, a királyi meghívót az 1825-iki országgyűlésre hasonmásban Széchenyi Metternichhez intézett memorandumának lapját, Szóchenyinének egy levelét menyasszony korából, Kazincy egv kéziratát, képeket a pozsonyi dié­táról. Wesselényit, ka/.incyt, Kossuthot, Dessew ffy Aurélt, Bezeródj István s azon kor költői kö­zül csaknem valamennyit. À világtörténet hazafias missziója a mely,, mint az igazi hazafiság mindig, egyúttal kulturá­lis is, az egész emberiségre, az egész tudomány, ra kiható, mert az idegen szakmunkák ezentúl találnak egy oly forrást, a mely az ó munkáju­kat megkönnyíti, a mely Magyarországnak euró­pai szerepét megállapítja és körülírja. Ezt a munkát természetesen nekünk magyaroknak kel­let elvégeznünk és hogy elvegeztük, az a mi tu­dósainknak, elsó sorban Marcalinak elévülhetetlen érdeme.

Next

/
Thumbnails
Contents