Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Nagyhont

zatkészségüket, melyet tanúsítanak. Az egyháznak kis temploma van, melybe újabban orgonát azereztek. A püspök megáldván a híveket, egyenesen az állami iskolába ment, hogy a gyermekek vallástanitási eredményéről meggyőződjék. A gyer mekek megvizsgáltatván a vallási tantárgyakból, tekintettel, hogy az év eleje lévén — jó feleleteket adtak. A püspök a gyermekeket hithűségre s buzgóságra intvén, a tanítónak, ki a hittant tanítja, elismerését feje/vén ki. befejezte a visitatiót Innen a hivek seregétől kisérve elindult Csánkra az anyaegyházba. Az érkező püspököt a község képviselőtestülete nevében Kar vas Győző jegyző s egy egyháztag fogadta, a lelkészlakon pedig a lelkész. A megérkezés ulán azonnal az iskolába ment a püspök a főesperessel, a hol óráig behatóan vizsgáztatták a gyermekeket, a kik igen értelmesen felellek. A püspök a gyermekeket megdicsérte s a tanítónak elismerését s megelégedését fejezte ki. A délutáni órákban a jegyzőkönyv olvastatott. A jegyzőkönyv tanúbizonysága szerint, az egyház hívei nem hivalkodnak, hanem munkálkodnak s áldoznak az egyház oltárán Az utolsó canonica visitatió óta i 6,000 koronát fordítottak az egyház épületeinek épitesére, javítására s rendbentartására. Most pedig egy új teher nehezedik a hivek vállaira. Iskolaépületük kicsi s szűk, úgy, hogy a tankötelesek befogadására alkalmatlan. Hogy az egyház eme kötelezettségének eledet tehessen, egy új kivetést kell majd eszközölni. Ugyancsak a jegyzőkönyv olvasása nyomán nagy vita merült lel a szórványban lakó evangelikus gyermekek hitoktatásáról. Az anyaegyháznak nagy a szórványa, a mely távol esik tőle, s a gyermekek kénytelenek róm. katholikus iskolába járni. Természetes, hogy hittan; oktatásban nem részesülnek s a hitük tanait csakis a confirmatiónál isinerik meg. A püspök a lelkészi hivatalt missziói lelkészi hivatalnak minósitette, s szükségét látja egy hitoktató segédlelkószi állás szervezését, & mig ez megtörténhetik, a püspök a tanítót hívta fei, vállalná el a dinsporai hitoktatást heti egy órában. A tanitó hajlandó szünetjeinek egyik napját ezen célra fordítani. Látva egyházaink küzdelemteljes életét, látva ama áldozatkészséget, a melyet kifejtenek, de a mely mégis elégtelen, látva ama küzdelmet, a melyet sok egyháznak végig kell küzdenie, fájó szívvel kiállthatjuk : 1848. XX. mikor jön el a te országod. Mikor jön el az az idő, a mikor a hivek terhein könnyítve lesz Kérjüka törvény szabta- ós adta jo ga'nkat. A jelen eset egy szomorú tapasztalást mutat. A lelkész idős korban van, s igy az egész diasporát nem gondozhatja, segédlelkészt azonban egyháza nem tarthat. Nern lévén congruás egyház. Káplántartásra nem kaphat pénzt a congruai átalányból. Nagyon helytelen törvényalkotás Mert ha valamely egyház megtudja adni lelkészének a minimum fizetést, nem következik abból, hogy az illető egyház minden szükségleteit fedezni képes. Vajha megérnénk ama időt, midőn az 1848 XX életbe lép, s egyházunk fellélegzik a nehéz teher alól. S ha életbe lép, akkor az ily diasporalis helyekre kell a legnagyobb gondot fordítani, mint a csánki egyház szórványa, a hol evang. híveink katolikusokkal vannak körülvéve, a kik mindent felhasználnak, hogy azokat magukhoz édesgessék. Feljegyzésre méltó s emlékezetes mozzanattal záródott be a jegyzőkönyv olvasása. Ugyanis az egyháznak úgy anyagi, mint szellemi előmozdítását szivén hordó buzgó lelkésze, Holluby Adolf, a visitátio emlékére egy alapító levelet nyújtott át a püspöknek, mely szerint 300 koronás alapítványt tett az egyház számára. A kamatok hovaforditását pedig a püspök elhatározására bizta, A visitáló püspök az adományozónak eme nemes tettét az egyház nevében megköszönte s úgy intézkedett, hogy a kamatok a szórványouban lakó evang. gyermekek tani ására fordítandó legyen. Hogy azonban az anyaegyház híveinek is emléke legyen, a lelkész megígérte, hogy midőn az elsó kapavágást megteszik az épitéshez, újabb összeggel segédkezet nyújt nekik. A tett nem szorul dicséretre. A lelkész arany betűkkel irta be nevét a csánki egyház történetébe s áldásos működését, jószívűségét s egyházszeretetét hirdetni fogja ez alapítvány az utókornak. A hol ily lelkész működik, ott az ó példája, egyházszeretete hat s hatni fog a hívekre, hogy áldozatot hozzanak ók is az egyház oltárára. Vasárnap tartatott meg a visitationális isten tisztelet, a mikor is » helybeli lelkész Lukács 14. fejezet 1 —11. verse alapján szívhez szóló beszédet intézett úgy az anya , mint a leányegyház híveihez, hogy ne legyenek lanyhák a vasárnap ünneplésében, hanem kövessék apáikat, a kik hiven jártak a távolból is az Úr házába. A visitáló püspök pedig a hivek áldozatkészségét dicsérte, kifejezte örömét, hogy a házasság alkalmával reversálisokat nem adnak, hanem követik Pál apostol szavát : Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. Majd magyar nyelven rövid allucutiót mondott: a Jézus Krisztusban vetett hit alapja, egyedüli forrása a mi boldogságunknak felett. S ha eme hitben élünk, úgy gazdagok vagyunk. Azt mondják — mondotta a püspök — hogy az evangélikusok szegények 1 Nem, nem. nem va gyünk szegények I Nézzük a templomokat, iskolákat, melyeket híveink állítottak s melyre áldoztak, mit hirdetnek azok? Hogy hitben erősek vagyunk, s a hitből folynak a mi áldozataink is. Legyünk mindnyájan oly gazdagok a hitben, akkor eme hit gyümölcsei nem fognak hiányozni soha s a mustármagból terebélyes fa fog nőni. Általában megelégedését fejezte ki a püspök a látottakon ós tapasztaltakon. Az istentisztelet befejezése után a