Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Bereczky Sándor. Az iskolai biblia

oyatlásának. Kifogásokkal állanak elő. Az egyiknek a lap politikai iránya ellen, a másiknak a gyengesége ellen, a karmadiknak a modora ellen gib. van kifogása. De hát politikusok vagyunk-e mi? Nem elég-e az nekünk, ha egy lap a mi érdekeinket védi, a mi szellemünket szólaltatja meg, a mi ügyünket szolgálja? Politikailag úgy sem egyesíthet bennünket senki soha. Csak akkor volna ez lehetséges, ha a protestantizmus politikai párt volna. Azzá ténni azonban ne kivánjuk soha. Ha pedig gyenge, azért gyenge, mert nem támogatjuk. Szégyen, hogy a magyarhoni három milliónyi protestáns egyházak egyetlen napilapot se tudnak nemhogy hatalommá tenni a napi sajtóban, de még csak fenntartani se. Ha pedig a modora nem tetszik annak a „Magyar Szó*-nak, ám tessék, protestáns egyházaink legjobbjai, vezérszellemei álljanak mellé és vigyenek bele nekik tetsző modort és ügyünknek szükséges erőt és határozottságot. A lelkem fáj, ha arra gondolok, hogy a „Magyar Szó" elbukásával a protestáns napilap kérdése időtlen időkre ismét elodázódnék a mi hanyagságunk és nembánomságunk miatt. Kath. szellemű lapok helyett támogassuk ezt a protestáns szellemű lapot. Ha pedig nem az irány, hanem a személyek ellen volna valakinek kifogása, ám jó, a „Magyar Szó* szerkesztősége kijelentette, hogy bárkinek átadja a lapot és az egész személyzet állását rendelkezésre bocsátja amaz egyetlen kikötéssel, hogy a lap továbbra is szabad, független, az egyéniség jogait hangoztató, igazán szabadelvű protestáns szellemben maradjon meg. Ennél mi se mutathatná jobban a szerkesztőség önzetlenségét, és a protestáns közvélemény becsülésére ós pártolásra érdemes voltát. A lap sorsa ezzel a magyar protestantizmus kezébe van letéve. Jól meggondoljuk mikép döntünk felette. RAFF ÁT SÍNDOB. Az iskolai Biblia. Fileon e lap 49-ik számában meglehetős erős hangú támadást intézett az egyetemes tanügyi bizottságnak az iskolai Bibliára vonatkozó javaslata és az egyetemes gyűlésnek e javaslat alapján hozott határozata ellen. Á támadást nem hagyhatom szó nélkül. Talán nem is ártanám a dologba magamat, ha félig-meddig kénytelen nem volnék vele, mivel a tanügyi bizottság az ón, úgynevezett, szakvéleményemet fogadta el, midőn a mult egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 24-ik pontjában foglalt és az egyetemes gyűlés elé terjesztett javaslatát megállapította. Az álnevű támadásra telje» nyíltsággal felelek. Hogy megérthessük, hogy miért bőszítette fel annyira Fileont az egyetemes gyűlési határozat, meg kell ismernünk az iskolai Biblia, vagy ha úgy tetszik a Bibliai olvasóköny7 történetét. Mert már története is van. Három éve mult, hogy a vallástanárok han— gosabban kezdték hirdetni egy iskolai Biblia (már csak igy nevezem) szükséges voltát. A vallásta— nárok értekezlete helyeselte az eszmét s a Luther* társaság kiszemelt főbizományosának indítványára egyeseket egy ily iskolai könyv szerkesztésével mindjárt meg is bízott, azzal a célzattal, hogy a szerkesztendő mű a Luther-társaság kiadásában fog megjelenni. Az iskolai biblia elvi ügye ezzel egy bizonyos iskolai Biblia concret ügyévé lett. A könyv „Bibliai Olvasókönyv* cim alatt el i» készült, nem sokkal utóbb a tanügyi bizottság elé került, mely kiadta birálatra. A birálat nem volt kedvező. De a tanügyi bizottság ekkor a tiszai egyházkerület javaslatára kimondotta, hogy „a bibliai olvasókönyv szerkesztésének eszméjét helyesli." S midőn az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság «véleményéhez elvileg hozzájárult" megbízta a bizottságot, hogy az 1902 iki közgyűléshez a gyakorlati keresztülvitelre nézve részletes javaslatot tegyen. Az 1902 ik évre a „Bibliai Olvasókönyv* a Luther társaság elé került, mely szintén megbiráltatta. A birálat nagyobb mértékű átalakítást kívánt a munkán és azt hangoztatta, hogy az nem felel meg a „Bibliai Olvasókönyv" követelményeinek, mert hiányzik bennea mai iskolai olvasókönyvnek lényeges kelléke : a felvilágosító magyarázatok, mert a mi ily néven a könyv végén előfordul, az említést sem érdemel. Még mielőtt a Luiher-társaság a könyv kiadására vagy ki nem adására nézve véglegesen határozott volna, a tanügyi bizottság megbízatása szerint meghozta határozatát az iskolai Biblia szerkesztésére nézve. E határozat természetezen kellemetlenül érintette a „Bibliai Olvasókönyv' szerkesztőit, mert az elfogadott szerkesztési elvek, az egy, az apokrifus iratokra vonatkozó tétel kivételével, ellenkeznek azokkal, melyeket ők olvasókönyvük szerkesztésekor szemük előtt tartottak. íme itt van a támadás nyitja. Hinc illae lacrímae. Az elvi „Sshulbibelstreit" még meg se igen kezdődött s már is itt van egy bizonyos iskolai Bibliának létért való küzdelme. A történtek után a Luther-társaság a ,Bibliai Olvasókönyvet" aligha adhatja ki, a szerkesztőknek vagy más kiadó után kell látniok, vagy pedig új könyvet kell szerkeszteniük a tanügyi bizottság tájékoztató véleménye szerint. Fiíeon cikkéből azt látom, hogy az előbbire akarják magukat elhatározni. Ezért akarja Fileoit.