Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Magyar prot. irodalmi társaság

A közgyűlést szept. 23-án délután a vármegyeháza nagytermében Gyurátz Ferenc püspök és Hegedűs Sándor fógondnok, mint elnökök távollétében Antal Gábor dunántuli ev ref. püs pök nyitotta meg, ki azt világi részről Zzilinsz ki Mihály államtitkárral és kerületi felügyelővel vezette mindvégig. Az elnöki megnyitó ragyogó előadással ismertette a Társaság célját, mely abban áll, hogy tudományos ós népies kiadványaival beviszi az ev. magot, mint hatalmas erőt a szivekbe, hogy azzal haszrálhassanak az egyháznak, az emberiség egyetemének s a hazának egyaránt. A lelkesen fogadott nagyszabású elnöki megnyitó után Sulyok István ref. esperes a nagyváradi réf. s Ma terni Imre lelkész az ev. près byterinm élén és nevében üdvözölte magvas beszéddel a Társaságot. Majd Raffay Sándor pozsonyi theol. lanár mélyen járó ós igen tartalmas felolvasást tartott az egyéniségről, mint a protestantizmus egyik leg nagyobb diadaláról. Áz evangéliumban gyökerező egyéniség kultúrmunkájáról szóló meggyőző fejtegetései mély benyomást gyakoroltak a közgyűlés tagjaira, Utána Szőts Farkas titkár a Társaság kiadványairól ós pénzügyi állapotáról torjeszteite elő szokásos évi jelentését. A „Koszorú" kiadványait Hegedűs Sándor ez évben is segélyezte. A tagok ez idei könyvilletménye: Kálvin, A keresz tyénség alapvonalai c. műve, Nagy Károly ko Jozsvári theol tanár fordításában A Társaság bevétele 16,330, kiadása 14,892, fölöslege 1438. a Káioli-alap 5202 korona A tagok száma 120-al szaporodott. Az általános tőke 108,908 korona. A Társaság alelnöki tisztségére egyhangúlag Antal Gábor püspök és Zsilinszky Mihály íelügyeló választatott, kik lelkes kijelentésekkel fogadták el tisztségüket. Szives örömmel e helyütt is üdvözöljük hazai közéletünk e 2 kiváló tagját. Választmányi tagokúi Mitrovics Gyula debreceni lelkész helyére Sz abolcska Mihály ós Szabó Aladár helyére Bernát h Lajos halasi ref. fögymn. tanár választattak. A közgyűlés 2 indítványt is fogadott el, illetve a választmányhoz utasított. Az egyiket Zsigmond Sándor hajdúböszörményi esperes lelkész tette meg a bécsi békekötésnek 1906-ban való megünneplése, illetve a Társaságnak Hajdú Böszörményben való vándorgyülésezése, s a másikat Nagy Károly munkája tiszta jövedelmének Kálvin dogmatikája 1553. évi kiadásának magyarra fordítása ós kiadása tárgyában. Az emelkedett hangulatú ós ünnepi lefolyású közgyűlésről a tagok a „Fekete sas" éttermében ismerkedési estélyre gyűltek össze, a hol folyt az eszmecsere a hazai prot. lelkészek, tanárok és világiak között a haza minden pontjáról a legélénkebben. Ez a személyes találkozás és kölcsönös ismerkedés egyik maradandó sava a Társaság vándorgyűléseinek. Szept. 24-íke az istentisztelet s a diszűlés napja volt. Előbbinek helye volt a réf., utóbbinak az uj ós díszes ev. templom, a melyet csak ez év tavaszán avattak föl nagy ünnepélyességgel. A puritán egyszerűségű nagy ref. templom zsúfolásig volt megtelve a közgyűlés tagjaival ós Nagyvárad előkelő prot. közönségével. A „Jövel Szentlélek" éneke és a Gerencsér József által vezetett ref. egyházi karének után Draskócy Lajos eperjesi ev. lelkész imádkozott, gyönyörű előadásával valóságos apotheosisát adva a szeretet érzelmének ós hatásának az államban és az egyházban egyaránt. Az ünnepi szónoklatot dr. Baltazár Dezső szoboszlói lelkész tartotta, a melynek mély és tartalmas gondolatai és hatal mas szónoki ereje ugyancsak mindenki figyelmét lekötötte. Az ima és a szónoklat mély hatása alatt vonúltunk a diszes templomban tartandó diszgyűlésre, a melyen Ritoók Zsigmond és dr. Meskó László magvas, egyházias és hazafias irányú üdvözlése után, Hegedűs Sándor tartotta meg évről évre feszült figyelemmel várt elnöki megnyitóját. E beszédje is esemény Protestáns írod Társaságunk vándorgyűléseinek legújabb történeteben Fóbb gondolataiból kivonatosan közöljük a következőket: „A Prot írod. Társaság nehéz munkát végez, a mikor az ev. eiveket nemcsak terjeszti, de vonzová is teszi, hódítván a felvilágosodással és szeretettel. Az ev. igazságok kincse olyan, hogy mennél pazarabbúl osztogatjuk, annál több jut belőle mindenkinek most és mindenkoron. A Társaság felhasználja a tudományos kutatásokat is, de eleget tesz az ember belső lelki szükségletének is, mert hiszen mindnyájan érezzük a tudomány szomját, de csak a hit csöppjei üdítenek föl bennünket igazán; mennél inkább tesszük kutatás és bírálat tárgyává az evangéliumi igazságot, az mindig melegebb lesz, s kutathat a tudomány akárhogy, munkája végén az evangéliumi elvekre jut. A tudomány magában is öncél, de nem lehet feladata, hogy célzatosan romboló hatással lépjen föl a vallás és erkölcs ellen. Hiszen a tudomány és az egészséges szociálizmus is arra törekszik, hogy az életet emberiesebbé, a társadalmat szeretetteljesebbó tegye. A protestánsok ezért nem is riadnak vissza a tudományos vizsgálódástól, sót ellenkezőleg ebből élnek. Újabb időben uutatás tárgyává teszik az ó testamentomot is, melyet ők szinte kultiválnak, de ettől sem fél. Hiszen a kutatások eredményei, a melyekben ujabban óriási erőt fejtenek ki, csak azt érik el, kogy halvány történelmi fényt vetnek a bibliára, de igazságait meg nem döntik. A mi szegény irodalmi társaságunk ily költséges kutatásokat nem folytat, de közvetíti e