Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Ajka

Méltó befejezése volt az ü mep jóakaratú figyelem, ós érdeklődés, m - \ gedűs Sándor Ö nagyméltósága a helybe e*. ref. egyház anyagi ós szellemi ügyei iránt tanú-^ ott. A purochiák megszemlélése után megn *ge désök kifejezésével mentek vissza a szép Lőrm­tére a magasrangú vendégek. De távozásukkal nem fog elmosódni, sem kitörlődni soha emlékezetünk­ből a kedves emlék ós kellemes benyomás, mit a rögtönzött ünnepély maga után hagyott. Az igaz vallásosságnak buzdító példája az ilyen esemény korunkban, hathatós gyógyszere, legyőzni segítő fegyvere az erős hitközönynek. Adjon Isten sok ilyen egyházfőket, a kik a kötelesség tudatában az egyházkerületek ólén, mint zászlóvivők a „cura pastoralis u üdvös munkájá­ban személyesen is részt vesznek. Fakadjon áldás nyomukon. Kisérje az őszinte hála útjokon mindenütt, a hol a tiszta magot vetik. Egy szemtanú. l)r Zsilinszky Elldre az arad-békési egy­házmegyei felügyelő közgyűlési megnyitójából : „Ha felteszem a kérdést, hogy az elmúlt év­ben javult e egyházunk helyzete, akár annak bel­eletében, akár külviszonyaiban, akár anyagi hely­zetében, akár erkölcsi súlyában, akár a többi egy • házakkal, akár az állammal, akár a társadalommal való viszonyaiban, alig hiszem, hogy valaki ked­vező. örvendetes, megnyugtató választ tudna adni. A mult évben végig hangzott az országon közegyházunk minden gyűlésein egy jogos kíván­ság, a mely az 1848. XX. t.-c. életbeleptetésével óhajtott és remélt egyházunknak jobb helyzetet teremteni, de magában véve az, hogy e kívánság kifejezésre jutott, semmivel sem vitte előbbre egy­házunk ügyeinek fejlődését. Igaz, hogy a kor­mánytól ós a törvényhozástól némi biztosítást nyertünk, hogy egyházunk anyagi helyzetén na­gyobbmórvű állami dotatióval segítve lesz, de ez a biztatás szerintem igen csekély részét illeti sé­relmeink orvoslásának. Fájdalom, a megindított mozgalomnak túlnyomólag az anyagi oldalát tar­totta fontosnak úgy a mi közönségünk, mint a nem protestáns társadalom ós a kormány, pedig én helyzetünkben súlyosabbnak tartom azt, hogy jo­gaink folytonosan lábbal tiportatnak, hogy a sokat hangoztatott jogegyenlőség és viszonosság lépten­nyomon megcsúfoltatik, mint azt, hogy az állam több vagy kevesebb segélyt ade? Nagyobb bajnak tartom azt, hogy egyházunk helyzete a nálunknál hatalmasabb egyházakkal szemben folyton rosszabbodik, hogy híveink sze­münk láttára úgyszólván erőszakkal elvétetnek; nagyobb szerencsétlenségnek tartom azt, hogy a közvélemény — hogy úgy mondjam — általában protestánsellenessé vált ; nagyobb csapásnak tekin­tem, hogy a nyilvánvaló jogsértésekkel szemben nemcsak a nem protestáns, de maga az evan­gyelmi közönség úgyszólván érzékét veszítette Alig kelt nagyobb megütközést az, hogy pl. egy egy nagy dynasta tervszerűen mellőzi pl. cseléd ségénél a protestáns yallásúakat, vagy pedig csak igen szűk határok közt kelt némi szerény vissza tetszést az, hogy a nem protestáns földesúr meg­tiltja a maga birtokán az ev. vallás tanítását! Da aztán csodálkozunk rajta,, hogy terjed a szocziar lismus, a baptisinus, a nazarenismus ós a két vég­letnek : a vallástalanságnak ós a vallásos fanatiz­musnak számos alakja ?1 Nem vesszük észre, vagy nem akarjuk ész­revenni, hogy megindult az egész vonalon az új ellenre formatió, de modern alakban. At szellem, a cói ugyanaz, csak az eszközök mások. Nem vesszük észre, hogy a vallásoktatásnak bizo­nyos oldalról való akadályozása burkoltan nem egyéb, mint a sötét vallásüldözés korának: „cuius regio, e i u s r e 1 i g i o" elve I Nem vesz­szük észre, hogy akkor, a mikor mi folytonos hátratételt szenvedünk, a mikor sarkalatos alaptör­vényeink, vailásgyakorlatunkat, szabadságunkat biz­tosito törvényeink lépten nyomon sértetnek, a mi­kor az államnak valóságos mostoha gyarmekei vagyunk, akkor azt kell hallanunk, hogy mi va­gyünk az üldözők és a nagy, a gazdag, a milliókkal rendelkező, a kiváltságos közjogé helyzetben levő katholikus egyház az üldözött, s mi vagyunk az elnyomók, ők az elnyomottak ! Hát, mólyen tisztelt egyházmegyei közgyűlés, ez nem jól van igy. Nekünk végre fel kell ébred­nünk közönyösségünkből. Nekünk nem elég csak látnunk a veszedelmeket, a melyek folyton fenye­getnek bennünket; nekünk nem szabad csak azzal beérnünk, hogy constatáljuk sérelmeinket, hanem végre a positiv ellenállás terére kell lépnünk. Ne­künk tel kell ráznunk népünket lethargiájából, s<~ az a maroknyi intelligencia, a mely a maga tudá­sával, tevékenységével oly kiválóan tudja magát órvónyesiteni a maga hivatása körében, az köte­lezve van a nép élére állani ós első sorban ugyan az egyház kebelében tenni meg egyháza iránti kötelességeit, de azonfelül minden téren. Annak kell lennie az önállónak, a vezérnek s ha az meg lesz, akkor nem félthetjük egyházunkat.* KÜLFÖLD Németországban a statisztikai hivatal ada­tai szerint az 1901. évben 91,2% tiszta és 8,8% vegyes házasságot kötöttek. Tisztán evang. házas­ság volt nevezetesen 277480, kath. 145111 ós izraelita 3878. A kath. és protestánsok között kö­tött házasságoknál 20697 esetben a férfi kath. volt, mig viszont 18418 esetben ev. férfi kath.

Next

/
Thumbnails
Contents