Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - VII. Rendeletek, tudnivalók - A felekezeti iskolák jogi értelemben vett fenntartója csak a hitfelekezet lehet

20 299,801 római kath. lakosa. Az ev. lakosságból a berlini fóegyházi tanács alatt áll 4,497,842 lélek ; azt követi a szász királyság ev. tartomány•egyháza 3.959,175 a magdeburgi 2 608,952 s a 'boroszlói konzisztorium 2.041,662 hivővel. A porosz fóegyházi tanács alatt álló 9 konzisztorium 16 929,426 s s kultuszminisztérium alatt álló 7 konzisztorium 4 834 910 lelket számlál. A porosz ev. tartomány egy háznak van tehát 21 814,336, s a bajor ev. tartományegyhá/.bari 1 749,425 lélek. Átlag Németország 46 konzisztoriumára esik egyenként 764,679 lélek. De érdekes a német birodalom kath. lakosságának statisztikája is. Így 159,761 római kath. lakos Glatz grófságában a prágai s 132.628 felső siléziai kath. lakos az olmützi érsekség alatt áll. A porosz kath. püspökség 11.951,317, a bajor 4 362,917, az elszászlotharingiai 1 310,236 s a freiburgi 1.186,787 hívót számlál A legnépesebb diöcesis a boroszlói 2.649,500, azt követi a kölni 2.522,648 s a guesen póseni 1-272,499 kath. lélekkel. A 29 német kath. diöcesis átlagos lélekszáma 699,993. A lipcsei misszió egyet, gyűlésén a mult évben befolyt következő adományokról referáltak: Afrikából 70, Amerikából 2752, Ázsiából 8, Ausztráliból 876, Anhaltból 126, Badenból 1231, Bajorországból 88,437 Braunsveigből 9550. Brémából 5, Dániából 1543, Elzász-Lotharingiából 6896, Hessenből, Franciaországból 589, Nagybrittániából 263, -Hamburgból 5796. Hessenből 4323. Lübeckből 307, Mecklenburg Schwerinből 27,187. Mecklenburg Strelitzból 4686, 0:denburgból 2570 Ausztriából 1309. Aus/.triaMagyarországból 2465, Poroszországból 21.733, Hannoverából 36,923, Hessen-Nassauból 11,871, Slesvig Holsteinből 122, Lanenburgból 4258, id. Reussből 4643. ifj Reussből 3889 Romániából zO, uroszország pótervári kerületéből 20*263, moszkvai kerületéből 7706. Esthlandból 13,210, Kurlandból 20,011, Livlandból 10,612. Lengyelországból 6112, Szászországból 171,149. SzászAltenburgból 4115, Schaumburg-Lipi; éból 1893, Svájczból 185, Thuringiából 6345. Waldcckből 60 s Würtembergból 910 márka. Frank Gusztáv ev. theol. tanár a jelen félévvel nyugalomba vonul. Helyét Kunze tanár foglalja el Lipcséből Frank szül 1832 ben Thü ringianak Schleiz nevű községében s 1867 óta az ág. hitv. ev. dogmatika, ethika és symbólika tanára a bécsi es k theol facultáson. Theol. tanulmányait a jénai facultáson végezte, a hol „A jénai theologia a maga történeti kifejlődésében" c. műve miatt 1858 ban licentiátusnak nevezték ki. 1859 ben Jénában magántanár, 1864 ben rendkívüli tanár lett s 1867-ben a doktori cimmel tüntette ki a faeultás. A fóegyházi tanácsnak tagja is volt Bécsben. Számos tanulmány jelent meg •tôle az egyes német theol. folyóiratokban s Herzog theol reálencyklopádiájában. Egyik legnagyobb műve a prot. theologia történetét tárgyalja 3 kötetben, mely méltó kiegészítője Dorner hason című ós tárgyú művének. Frank a jénai liberális theologia híve. Még megemlítjük, hogy Kattenb u s c h giesseni tanár és ismert nevű symbólika iró göttingeni theol. facultásra szóló meghívót elfogadta. Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. TUDNIVALÓK. Elyi jelentőségű határozat A felekezeti iskolák jogi értelemben vett fenntartója csak a hitfelekezet lehet. A vallás és közokt m. kir. miniszternek a polg. községek és felekezeti iskolák közt fennforgó anyagi jogviszonyok tekintetéből f. évi 19790. sz. a. m . . . közig, bizottsághoz kiadott elvi rendelete. F. évi március hó 12-én 487. szám a. tett jelentésére annak végpontjából kiindulólag kell a kért tájékoztatást megadnom. Helytelen ugyanis a bizottságnak azon jelzése, mely szerint felekezeti iskola fenntartójául a polg- községről szól. A felekezeti iskola* jogi értelemben vett fenntartója ugyanis csak a hitfelekezet lehet, mert az 1868. évi XXVIII. t.-c 11 §-a világosan és félreórthetlenül csak a hitfelekezeteknek adja meg a felekezeti iskolák felállításának és fenntartásának jogát. A bizottságot a felekezeti iskolák működésben tartásával járó költségek viselése körűi fennforgó jogviszonyok ejtették tévedésbe. A polgári községek ugyanis két irányban állhatnak a felekezeti iskolákat érintetóleg anyagi viszonyalakulatban : 1. Ezek egyikére alapul szolgál az 1868. évi XXXVI11 t.-c. 25 §-a, mely második bekezdósében szabadságára hagyja a polgári községnek, hogy azon felekezeti iskolával szemben, mely addig is. t i a törvény hatályba léptéig is a polg. községek által láttatott el, a fenntartáshoz szükséges költségekkel eit a gyakorlatot továbbra is fentarthassák. 2. A második víszonyalakulat pedig a uépisk. törvényektől teljesen független magánjogi kötelezettségben bírhatja alapját. Nyilvánvaló tehát, hogy a felekezeti iskola:iak mindkét esetben jogi értelemben vett fenntartója a felekezet, de az első esetben szabadságában áll a polg. községnek a régi gyakorlatra tár maszkodólag a fenntartással járó költségeket se-? gólyezóskópen ós a törvényben megállapított kor* látozás mellett viselni; a második esetben pedig