Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Név nélkül: - Az „egyezséghez”

imináljuk a párbérkérdés keretéből azt az elemet, a melyet eddigelé vagy nem tudtak, vagy nem mertek, vagy nem akartak kiküszöbölni, de a mely annyi baj okozója lett: az idegen hitfelekezetüektől befolyó párbórt. És helyre állítván a párbér igaz és tiszta fogalmát az életben is, t. i. hogy ennek a szolgáltatásnak első kelléke az egyházközség kötelékébe való tartozás: könnyebb lesz az egész ügyet véglegesen rendezni és lezárni azt a nagy küzdelmet, a mely több, mint száz esztendeje folyik Magyarországon. Az „egyezséghez." Komoly rúegfontolás szülte, érvelésében alapos cikket olvashattunk „Az egyezségről*

4 cim alatt e becses lap 19. számában. A nevezett cikk a gerezsdi egyezséggel foglalkozik behatóan, kimutatván, hogy ez ev. egyházunkra mennyire káros, a miért is ily formában hagyni nem szabad, hanem legalább is egyes pontjaiban feltétlenül szükséges a változtatás. Komoly ügy ez, evang. keresztyén egyházunk érdekébe nagyon mélyen vág. Ez ügyön könnyedén tova siklanunk nem lehet. Figyelemre méltó dolog ez, sőt tovább menve: egyházunk minden hű fiának, ki azt szereti, jövőjéért buzdul, károsodástól félti, kell, hogy érdekébe minden tudásával, egész tehetségével cselekedjék. Nem agyrém — igyirond Boreas — a keserű tapasztalat adja tollamra e szavakat s ez adja igazi értékét és súlyát mindannak, a mit mond. Cikke egy egyháza jövő boldogulásáért lelkesülő, de sajnálatos tapasztalatai folytán csüggedő s aggódó hű fiának jajfelkiáltása. — Értsük meg mit beszól, támogassuk szándókában, sürgessük, követeljük a revisiót — mert a mit mond, való tény, sajnálatos igazság Igazolják ezt a magam tapasztalatai s azt hiszem, hasonló tapasztalatai vannak mindazon lelkósztársaimnak, kiknek szórvány hivei vannak ref. egyházakban. Nehogy fólreértessem, előre bocsátom, belő' lem sem a reform, testvérek elleni antipathia beszól, nem is az egyezség ellen van kifogásom, — de első sorban mégis csak a magam egyházához kívánok testtel-lólekkel ragaszkodni, annak igaz ügyét őszinte szeretettel szolgálni. Már pedig a gerezsdi egyezség nagyon s többféle oldalról is sérti a mi egyházunk érdekét, a mint ennek igazolására az egyezségnek csak rövid idei megvalósítása elég sok szomorú tapasztalati tényt mutat fel, — Mindazt aláirva, a mit Boreas emiitett «ikkóben mond, — legyen szabad szintén a tapasztalatból beszélve — két, egyházunk érdekét sértő tényre felhívni az egyház vezető elemeinek becses s jóakaró figyelmét. A gerezsdi egyezség — a mely kétségkívül alsóbbrendű zsinati törvényeinknél — 1. összeütközésbe jut zsinati törvényeinknek az egyházi megadóztatásra vonatkozó szellemével, 2. kizárja a zsinati törvényekben is desideriumként kimondott missiói állások szervezésének lehetőségét Az első tételemet elvileg kifejtette már az egyezségről szóló cikk, az alábbiakban csak a reform. egyházi adózási rendszernek a zsinati törvényekkel való összeütközéséről és ennek a gyakorlati életre kiható cajnálatos következményéről kívánok szólni. A mi ev. zsinati törvényeink szelleme a gyülekezeti tagok megadóztatását, illetőleg józan, méltányos s emberséges. Osak az fizet egyházi adót, a ki egyházi jogokat is gyakorolhat, a nagykorú, önálló gyülekezeti tagok, — tehát kiskorúak ós függő állapotban lévők nem terhelhetők vele. Nem igy van ez az ev. reform, egyházban. Itt a 16 éves fiúk ós leányok ép oly egyházi megadóztatás alá esnek, mint a nagykorúak. Tessék most ezt egy példával megvilágosíttatni: a férj és feleség mellett van mondjuk 4 huszonnégy éven aluli családtag még a Házban, kik együtt laknak, egy asztalnál esznek, egy uraságnál szolgálnak, fizetnek pedig lelkész lukma, egyházi adó, tanitói lukmában 3 pár után s hozzá még tekintet nélkül a keresetre, a vagyonra egyformán gazdag és zsellér. Kiszámítottam az én szomszédos reform, testvéreim között lakó ev. hiveim egyházi adóját : párja felmegy 30—32 forintra I Egy család e szerint 90 forintra évente. Semmi közöm nem volna ahhoz, hogy mikép adóztatják meg a református gyülekezetek híveiket, ha nem volna ez az áldatlan egyezség. Ennek alapján a mi híveink ép úgy terheltetnek, mint a reformátusok. Sokat, az ev. reformátusoknál életben levő adózási rendszer, mely arányt, méltányosságot nem ismer, más vallásúvá kónyszeritett lenni. De nem kétszerte jogosultabb a mi szórváuy hiveink feljajdulása, panasza ós hitelhagyása ? Ha talán nincs is nálunk sem mindenütt a teljes méltányosság ós viszonosság, de eltűrhető az egyházi teher, mert kevesebb mindenütt ev. egyházainknál az egyházi adó, mint a reformátusban ; továbbá elvégre mégis csak. a saját papját, tanítóját tartja fenn. Nálunk például a szórvány hivek a református eklézsiának s tisztviselőinek négyszerte többet fizetnek, mint az anyagyülekezeti tagok. — Ne keltse e fel az irigységet ós panaszt ? Es ennek következményei? Reform, gyülekezetekben élő hiveim sorjára jelentkeznek a kitérésre. Az ősz óta, hogy teljes erővel erveuyt szereznek a gerezsdi egyezségnek az egyházi