Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Veres József. Megnyitó beszéd

Huszonegyedik évfolyam 28. szta\. Orosháza, 1903. júliu

s 9-én. EVASG. Eb/HAZ ES ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre . lökor. Fél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára 34 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő: HAJTS BÁLINT. Hirdetés dlj»

: Egész oldal . le kor. Fél oldal... s ... , Negyed oldal . 4 Nyolczad oldal . 2 % Veres József békési esperes közgyűlési megnyitó beszéde. Tisztelt egyházmegyei közgyűlés ! Igazságos ítéletet valamely korról csak akkor tudunk mondani, ha azt történeti fejlődésében vizsgáljuk. A mi korunk magyar ev. egyházának helyzetét is csak akkor ítélhetjük meg igazságosan, ha az előbbi korok állapotával vetjük össze. Tele vagyunk panaszszal, sajtóban, gyűlésen, beszélgetésben, egyházunk mostani nehéz helyzete miatt. Csak kevesen akadnak olyanok, a kik abban keresnek megnyugvást, hogy hiszen régente is szegény, elnyomott egyház volt a magyar prot. egyház, mégis megélt. Nagy a különbség mégis 1 Egyházunk —igaz — szegény volt mindig; szegény volt népe, papja, tanítója, temploma, iskolája; csakhogy a régebbi idők nem is támasztottak ám olyan nagy és költséges igényeket, mint a mostani, sem az egyház iskoláival, sem az egyház hivatalnokaival szemben. Ha régente a mi gimnáziumainkban csak 3—4 tanár tanított, hagyján 1 Meggyőzte a mit kellett, meg más gimnáziumokban is úgy volt az; de hogyan bírná a versenyt a régi felszereléssel most a mi gimnáziumunk a gazdag felszerelésű állami középiskolákkal I? Kevés volt a lelkész, tanár, tanitó fizetése hajdan, hagyjánI Kevés volt az igénye is; menynyivel több húst, bort, kenyérnek, ruhának valót lehetett régen venni egy forinton, mint most; pedig nekünk most is csak annyi forint fizetésünk van, mint hajdan, holott az értéke most sokkal kevesebb Más tisztviselők is úgy szólván tiszteletből szolgáltak, a társadalmi élet követelményei szerények voltak; az a kevés fizetés elég volt a papnak, tanítónak, a ki többnyire szegény családból származott s örült, ha honoratiornak felküzdhette magát. A nemes ember gyermeke nem lett versenytársa ezen a papi, tanitói pályán, viszont ő meg nem lehetett annak versenytársa az állami ós megyei hivatalokban. Úgy szólván nem is mehetett más pályára a szegény jobbágy fia, akármily fényes tehetséggel volt is megáldva, mint a papi pályára, de ma nyitva áll előtte minden pálya, jó fizetés, fényes előmenetel csábítja sok más pályán a tehetséget. Szegény volt a nép. hagyján I Hiszen kiseb bek voltak közterhei, a társadalmi igények, az egyének, osztályok, népek közötti verseny nem szitta ki izmaiból az utolsó maradványát erejének, zsebéből az utolsó fillérjót keresményének. Sokkal könnyebb volt áldozni akkor a kevésből keveset az egyháznak, mint most ugyanolyan kevésből államnak, megyének, községnek, egyleteknek, divatnak és egyháznak. A mi szintén nagy különbség: akkor a korszellem erősen oda vezette, sőt oda kapcsolta a népet az egyházhoz, ma a sajtó, a felekezetnélküli adómentesség folytonosan oldozgatja a régi köteléket s csábítja a népet arra, ha lelke, hite nem erős, hogy szabaduljon meg legalább attól a tehertől, a mitől meg lehet szabadulnia : az egyházi adótól. Akkor sem volt egyházunknak egyenlő joga p. o. a r. kath. egyházzal; hagyján I nem nagyon érezte hiányát a nép, mert hiszen másnemű jogai sem igen voltak, s abban a tudatban nevelkedett, hogy a r kath. meg a prot. egyház vagyoni helyzetének nagy aránytalanságát természetesnek találta. De ma: a politikai, társadalmi téren jogokat gyakorol, az 1848-i eszmék igazságát a XX. törvénycikkben félszázad óta ismeri, megtalálja, most tehát sérti igazságórzelét, hogy