Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Tiszavidék

lett. A jövőben pedig összes' anyakönyveinket kivétel nélkül, az ország hivatalos nyelvén, tehát magyar nyelven vezetendŐKiiek tartóin Az Útasitások XI ik szakaszát, mely: A lelkész házánál és azonkívül előforduló kötelességeire, viselkedésére terjeszkedik ki s az egész munkálatnak csak nein egy negyedét teszi, nagy elismeréssel fogadja cikkező. Elismerése jól e9ik ámbár itt is utalok nyilt levelem bevallására, mely szerint itt is, ott is reá anyagot vettem fel dolgozatomba s igy az eredetiség p .Imájáért nem futottam, azt magamnak nem igenylem. A hibáztathatónák talált néhány kifejezésre csak ennyit. Sok szó fér — úgymond — e tételekhez : A prédikátor élete a nép evangelioma és Krisztus evageliomának hatása attól függ, hogy ki az, a ki hirdeti Mindkettőt Dr War ne okPaulik nagyértékű munkájából vettem át s egymást magyarázzák. Nem annyira az jön tekiutetbe — úgymond — miként prédikáluuk, mint inkább az, hogy milyenek vagyunk. Sokszor használt kép, hogy szavaink homokba irt, tetteink, példánk, életünk márványba vésett betűk. S/.óval, ha életünk nem felel meg tanításunknak, eredményre ne számítsunk. Olvastam egy lelkészről — írja Kruttschnitt barátom —• ki kitűnően prédikált, de erkölcstelenül élt. Ha a s/.oszéken állott, mindenki azt mondotta: bár sohasem jönne le ounét, mikor pedig le jött, egyhangúlag oda nyilatkoztak: bár a szószékre soha többé fel ne menne I Jaj nekünk, ha mi is ilyenek vagyunk. Előképünk, nem az a Jézus Krisüus, a kinél : tanitás, cselekedetek, példa, élet egy s e teljes össz hang jogosítja felvenni ajkaira még halálos ellen sógeivel szemben is a kérdést: Kicsoda győzhetne meg engemet ti közületek e bűnről? A Jézus által idézett s a 152. sz. a. felhasz nált mondás: „Orvos gyógyítsd meg magadat" készséggel beismerem, hogy nem az Úr kárhoztató ítélete, hanem az Úr által használt kárhoztató póldaszókónt állhat csak a szövegben. E szakasznak — úgymond a cikkező — lényegesebb hibája az, hogy sok a cura pastorális körébe tartozó dolog nincs benne megemlítve: Példáúl kiterjedhetne az egyes családok látogatá sakor a lelkész figyelme a gyermekek házi neve lésére, a házi áhitatoskodásra, az egyes földmives családok vallásos könyveire, a templomi istentiszteletek mikénti látogatására, a szentség rendes élvezetére stb. Feleletem ezekre, hogy jó része ezeknek tényleg benne van, minden lehetőleg a maga helyén ós alakjában, sorokban és sorok között másfelől pedig nem szabad felednünk, hogy az utasitások casuisticus esetek tárává nem lehet. Szász szónak, esetnek, utasításnak is a vége stb, stb slb. lesz, mert az élet gazdag, kifogyhatatlan. Zárom soraim köszönetem nyilvánításával cikkező társam iránt, hogy ezek elmondására nekem alkalmat adott. Hiszem, álláspontom, célzatom tisztázása hasznára lehet az ügynek. Lelkész társaimat pedig csak arra kérem: fogadják, mérlegeljék, egészítsék ki, tökéletesítsék munkálatomat annyi ós olyan tiszta szeretettel, mint a mennyivel és a milyennel ón a bennem helyezett megtisztelő bizalomból kifolyólag feladatomban eljárni, a mi tisztünk minden igazságának betöltésére alüalmas kipróbált „Vademecüm

a-ot nyújtani igyekeztem. Szentesen, 1903. évi június 24-ón. PETBOVICS SOMA. tilSLFÖLD. Szives kérelem az Egyetemes Egyházi Névtar érdekében Tiszteletteljesen felkérem a ft és mólt. püspök, a nt esperes ós lelkész, valamint a tek. igazgató urakat, hogy az egyházkerületeik, egyházmegyéik, egyházközségeik, illetőleg a vezetésük alatt álló iskolák körében időközben előfordult személyi változásokat lehetőleg azonnal, az ezután netán felmerülő változá«sokat pedig esetrói-esetre velem tudatni szíveskedjenek Az egyetemes Egyházi névtár f é. július hó 1 én nyomdába kerülvén, gondom lesz arra. hogy a legújabb változásokra vonatkozó adatok is — szükség esetén pótló jegyzetek alakjában — felvétessenek. Sopron, 1903. június hó 27-én. Poszvók Sándor egyetemes e. főjegyző. Lelkészi értekezlet. A tiszavidéki ev. egyházmegye lelkészei a mult évben tartott esperessógi gyűlésen elhatározták, hogy ezentúl minden évben egyes fontosabb egyházi kérdések megbeszélése céljából vándor lelkészi értekezleteket fognak tartani s az első ilyen értekezletet folyó hó 1-én a Zemplónmegyei Mernyiken s a hozzá tartozó Varannó leányegyházban tartották meg a vidék intelligenciájának élénk érdeklődese mellett, mely a papi testületet szives vendégszeretettel fogadta. Az értekezletet megelőzőleg Materny Lajos, debreceni lelkész-főesperes úrvacsorát szolgáltatolt a mernyiki ev templomban egybegyűlt lelkészeknek, mely után az értekezlet megalakulván, elnökévé Boros János nagykárolyi lelkészt, jegyzőjéül Groldperger János kladzáni lelkészt választotta meg. A megalakulás után Pau lik János nyíregyházi lelkész lépett a felolvasó asz tálhoz s „Az istentiszteletek egyöntetűsége az ev. egyházban, tekintettel a temetési szertartásra* cim alatt egy mélyreható tanulmányt olvasott fel, mint a melyre előzőleg kartársai által felkéretett. Pau'ik ezen tanul-