Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Lajtaujfalu

miatt maradt el Combes algiri u azása is, kinek a köztársaság elnökét kisérni kellett volna. A nyilváuos iskolák fóprogrammjáúl megállapittatott, hogy 2 főszempont szerint történjók azok vezetése tudniillik : polgári ós erkölcsi szempontok szerint. Az erkölcsi szempont felett megindult s folyik a nagy vita, van szó morálról általán, az*rán vallási erkölcsről, laikus morálról A fő legyen — úgymond a legtöbb hang — a theisítiu3 s az Isten iránti kötelesség, mert — Quinet szerint — „ha a nép elveszti Istenbín való hitét, elveszti az óleteszmányt is; a mely nép istentelen, elvész az minden erkölcstanitás mellett is, az élete nem más, mint pusztában való vándorlás, — célt tévesztve — szomjúságban semmisül meg > . . A szomjat ki kell elégiteui.* Beszólneí semWes erkölcsiségről, az evangeliom Liebigjéről (xivonat), a biblia redaktiójáról stb. Ugy, majd csali eligazodnak Isten segedel '•mével. De hogy mennyire izgult s nyugtalan a kedély s nem kicsiny a vallástól is elforduló lelkek zavara Franciaországban, ennek igazolására szo'gáljon Piótri abbénak a róm. katholikus <yyházból való kilépése, azaz e kilépés megokolása. Nevezett abbé levelet irt Montpellier püspökének s a levélben egyéb közt ezt irta: „Jézus Krisztus a civilizált Franciaország szégyene, ki a keresztyén vallást megalapította, mely c-upa önzés, hanyatlás, koholmány és henyeség I Ezzel szemben áll a nagy természet, mely csupa valóság, tevékenység, szilárdság és haladási" — őszinte, de szomoritó beszéd, — úgvmond a Témoignage (16. sz.) E zűrzavaros és kritikus időkben ugyancsak össze kell magát szednie a francia protestantismusnak is, hogy helyét jól megállja. A francia protestánsok állása és helyzetéről, nemkülönben felfogásáról figyelemreméltó vezető cikket olvas tunk a Témoignage 13 számában, mely szerint : . . a protestánsok egyrósze helyesli az állam s kamarának a klerikálisok elleni bátor, jogos önvédelem eljárását, másik része azonban úgy véli, hogy az állam túllőtt a célon, erőszakosan jár el, tekintetbe veendő s szerzett jogokat vesz el, jako binismust s vallási háborút idéz eló stb. . . De hát — felmerül a kérdés — hol az igazság ? A kerdésre nehéz felelni, nehéz, de nem lehetetlen Nehéz, mert egyik résznek is igaza van, a másik ré&z sem állit igaztalant. A megoldás a protestáns elvekben van, melyekhez ragaszkod nunk első sorban nekünk protestánsoknak kötelessegünk. Ez elvek között ott találjuk: az egyéni szabadság, törvény előtti egyenlőség, lelkiismereti s istentiszteleti szabadság, az atya joga a gyermekei felett, a törvényesség s igazság tisztelete elveit. S ki van hivatva ez elveket fenntartani s terjeszteni? A francia protestantismus, mely ez elvekórt élt-halt, küzdött s szenvedett a múltban, a dicső ós gyászos múltban I Ne tágítsunk ez eU vektől, — sem most, sein a jövendőben. Ez elveket szem előtt tartva fogunk megküzdhetni a kolosszális két ellenséggel, a vakhit és hitetlenséggel. Ei elvek legyenek védangyalaink az életben s ann IK hircíban. E'- elveket tartva, kikerüljök az útvesztőket, megszűnünk habozni s mienk lesz a diadal." M^g két s/.oborról kell szólnom (személyes vonatkozások is köteleznek, hiszen az alanti mind a 4 férfiút ismertem, tiszteltem s hallgattam.) R e n a u Ernő ülő helyzetben, sziklapadon, gondolkodva, felette Pallas Athéné ég felé fordított borostyánnal, — lesz megörökítve ; a másik — újabb — szobor pedig hirdetni fo^ja a nagy francia prot. theologus S a b a t i e r Ágost emlékét ugyancsak szülőhelyén Véllonban (Axdáche.) Nem földön, de égből néz lelkével a nagy gondolkodó, itthagyott kartársaira, így a jó M é n é g o z és az okos Vaucherre, kii tanulságos módon folytatják mostaniban egymás között a theologiai vitát a hit avagy elhivés által elsajátítandó üdvről. Csak folytassátok a vitát, s szeressétek egymást, — szól az üdvözült lelke hozzájok. Krupec István. ÜZENETEK S. L. Ismerjük, méltányoljuk, becsüljük a nemes hevet, mely kemény szavakban is kitör, és ki is törhet. Hiszen a kinek erős a meggyőződése, erősnek kell lenni az érvelésének i ; ébreszteni nem suttogó, hanem riasztó szóval lehet, — de mégis maradunk elóbbi határozatunk mellett: a választ nem pdjuk ki, mert méltányoljuk Glauf és a bizottság álláspontját is, s nem szerkeszthetjük a lapot csak egy ügy, csak egy kérdés szolgálatára. De meg na gyon megnyomta a tollat mind a két fél, nem szeretnők, ha a tárgyilagos vita szügségtelen személyeskedéssé élesednék. Ez ártana az ügynek is, a személyeknek is, a lapnak is. Ennek akarjuk elejét venni, avval, hogy a sorompót a két küzdő fél között leeresztjük. Hadd szóljon más is a fontos kérdéshez, tárgyilagosan, szívesen adunk helyet. A kórdós fontossága megérdemli, sőt megkívánja az alapos tárgyalást. A selmeczbányai egyház már felavatott és a papi teendőkbe már némileg beavatott KÁPLÁ N T keres. Javadalma évi 1160 korona, bútorozott szoba, kiszolgálás és reggeli. A tót nyelv tudása feltétel. A jelentkezők küldjék be folyamodványaikat f. é. június 24-ig mélt. Svehla Gyula felügyelő úrhoz. Selmeczbánya, 1903. május 27. Händel Vilmos, 39 3—1. fôe3peres.