Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Sátoraljaújhely missziói egyház

Händl Vilmos selmeczbányai lelkészt és esperest a Ferencz Józstf-rend lovagkeresztjével tűntette ki a király. KÜLFÖLD. Egyik legérdekesebb alakja a né­met egyházi és politikai életnek is mindenesetre: Hoensbroech gróf. Holmi katholikus kap Ián — hozzá méltó hangon — megczáfolni vál­lalkozott, a jezsuita tan-erkölcs és szervezet egyik legalaposabb ismerőjének és annak ismertetésével magának nagy érdemet szerzett grófnak azon álli­í isát, hogy a jezsuita tanrendszerben „a cél szen­tesíti az eszkőzt"-féle elv nem foglaltatik, hogy « M /, tiszta koholmány stb. . » H azt ajánlotta, hogy e kérdésben a három legnagyobb német egyetem (Berlin, Lipcse, München) jogi fakultá­sának véleménye döntsön a két vitatkozó fél kö­zött. A tudós káplán erre nem válaszolt. Tudta, hogy miért I Mi az ultramontan? A „B K." c. lap (szerkesztője egy katholikus lelkész) következő­képen határozza meg az „ultramontan* fogalmat.: „Az ultramontan egy álszenteskedésre és el ferdí­tésre hajlandó reakcionárius, phariseus a legvas­tagabb fajtából, a ki a szent ügy szolgálatának ürügye alatt, nemtelen szenvedélyeknek hódol, poli­tikát es vallást összezavar és sokakat elidegenít a hitvallástól, a kik, ha az ultramontanok nem vol­nának, a vallásnak nagy szolgálatot tennének." Jó t a n i t ó k I '? Németországban a szentek­nek még lapjaik is vannak. Egy ilyen (szt. Arbo­gasts lap) az elzászi tanítók jobb javadalmazá­sáról szólván, ezeket irja : „Mi bizonyára nem ellenezzük, hogy a tanítóknak jobb fizetést adja­nak, de nem hiszszük, hogy a üzetésemelés oly igen nagy szerepet játszik. Ismerünk különben jobb eszközt arra, hogy jó tanerőket nyer­jünk, ez : a vallási társulatok befogadása (1) — A mostani franciaországi helyzetben könnyen kaphat­nánk kongregationalista tanítókat a nélkül, hogy magas fizetést Ígérnénk nekik." (Elhiszszük I De azért Isten mentsen meg minden országot, Magyar­országot is kongregationalista tanerőktől. Az 'álam sokkal jobban jár — és kevesebb költséggel — ha jó fizetést ad tanítóinak, mintha kitiltott szer­zetesrendeket fogad be — ingyen.) Franciaország. A kitiltott kongregatiók kivándorlása nyugodtan folyik. Ezt sem püspöki tiltakozások, sem utczai botrányok itt nem aka­dályozzák. A karthausiak nem akarnak engedni Bizonyára azért, hogy a csendes áhítat gyakorlása mellett, a hires „Grande Oh»rtreuse"-ök gyártá­sában ne legyenek akadályozva. Nagy kavarudas keletkezett, a hires búcsújáróhelyen Lourdesben ig. Ezt a kormány tudvalevőleg be -.karta záratni, de utóbb megengedte fennállását világi papok veze­tése mellett. Hogy nem zárta be — jól tette, mert a kongregationalista törvény végrehajtása és a katholikus kuUus reformációja két különböző dolog. Az előbbire az államhatalomnak joga van, sót ax neki kötelessége is, az utóbbi csak a keresztyén öntudat felébredéséből fakadhat. A püspökök — kevés kivétellel — erősen tiltakoznak. Különösen harcias a nanzigi pü-pök, a ki megparancsolta egy jezsuitának, ho^y prédikáljon a szószékről. A kormány természetesen letiltotta fizetését. Az evangelisaitó munkáját is a katho­likus püspökök viszik előre — akaratlanul. M. falu lakosai már évek előtt saját költségükön szép­templomot építettek és püspöküktől papot is kér­tek — eddig hasztalanúl. Megúnva a várakozást a szt.-etienni evang. konsistonumhoz fordultak ha­sonló kéréssel és ápril 5 én 3 evang. lelkész avatta fel a ternp'omot, és ma már csak 4 kath. lakosa van a falunak. Hajts Bálint. IRODALOM. A sátoraljaújhelyi ágost. hitv. evanç. Missiói egyház, az egyház keletkezésétől az 1903-ik évig terjedő időről, egy évkönyvet adott ki Az évkönyvnek összeállítója, Korbély Géza lelkész, rövid előszó után, a múlt, a jelen és a jövő főcímek alatt, behatóan ismerteti az egyház tör­ténetét, jelenlegi állapotát s egy pillantást vet a jövendőbe. Az egyház múltja dicsőséges, mert reformá­ciókorabeli, első eredetű egyház. Lánglelkü re­formátorok és hitbuzgó főurak alapították. Sátor aljaujhely első reformátora Sikló a y Mihály volt, a kit Zemplén vármegye főispánja és a város ura Palóczy Antal 1522-ben nevezett ki újhelyi papnak és a kinek evangeliumi működésében kez­dettől fogva hű segítő társai valának Sztáray Mihály, majd Kopácsv István sárospataki volt ferenczrendi szerzetesek, kik rendjüket elhagyva, a reformáció terjesztésében örök dicsőségű ne­vet vivtak ki maguknak A mohácsi vész után e helyen is hitbuzgó védő és áldozatkész pártfogó állott a reformáció terjesztőinek élére, Perényi Péter hatalmas főúr személyében, a ki Sátoralja­újhely és Sárospatak urává lón Az ő udvara volt a nemzeti és vallási mozgalmak központja. Itt folytatták áldásos reformátori munkájukat Gál szécsi István, majd Batizi András, sőt egy ideig Dévai Biró Mátyás is. HitsorsosaivaL

Next

/
Thumbnails
Contents