Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Vác

a z alatt, vagy tán jobban e!ta!á!o:íi az igazit, ha a/.t mondom, hogy azon ürügy alatt megakadályozzuk azt, a mi nehézség nélkül megválósiiiiató : a facultást, a mely a zsinati törvényben elvben már megvan csinálva. És nem leszállítani azt az akadémiát, és bizony i ondóm vele együtt a testvóriniézeteket is azon seminárisztikus fokozatra, a melynek elégtelenségét egyetemes egyházunk már egy teljes század ota érezte s a melyet épen a'/, akadémia feállitasa aital igyekezett orvosolni. Hanem a Mayer— Glauf-féle társcégnek mit a tejlódésl Mit az egyet^mes egyház legszentebb, leggondosabban ápolt tradíciói! Nekik a „régi jó alap": a régi gimnasiális theologiai képzés, a melynek szomorú képit bírálatom II. részében lepleztem le. Hát mi ezen miuden fejlődést ignoráló, minden szent eszményt és minden verejtékkel kiküzdött eredményt cynikus módon semmibevevő irányzattal szemben nem maradhatunk adósak a felelettel, a melyet épen a fejlődés törvénye sugall, és ez igy hangzik : A mifacultásunka zsinati törvény alapján elvben már meg van. A püspökök első kötelessége odahatni, hogy az immár tényleg is azzá legyen. Ezzel tartoznak a múltnak, a múlt törekvéseinek; ezzel g zsinati törvénynek, ezzel hivatásuk esküvel megpecsételt szent feladatának — s ezzel ev. protestáns tudományunknak és egyházunknak. ' Mert barha a theologiai tanügy egyetemes is s ennélfogva minden theologiai intézet „egyetemes jellegű* is: de ezen egyetemes jelleg nem lehet azon trójai faló, a melynek segélyével a javaslat a már két nem egyetemes, de kerületi intézetek fenntartásának gondját is közvetlenül az egyetemes egyház terhére becsempészni szeretné. Az egyetemes egyház, mint ilyen, mint az egyetemes theologiai akadémia fenntartó testülete, segélyezheti ugyan a kerületi theologiákat a legnagyobb mérvben s ha teszi, jól teszi: de az akadémia fejlesztésére magát egyenesen lekötelezte. E kötelességet első sorban is vezetőinknek, püspökeinknek kell érezniökl*) *) Még Mayer Endre is jól tudja s elismeri, hogy az akadémiával mily eszmét valósított meg az egyetemes egyház, a midőn cikkének történeti visszatekintésében kijelenti, hogy midőn az akadémiát felállították, annak „szerencsétlen szervezésével vétettek a tradíció elE fakultás effektuálásával szemben nincs akadály. A zsinati törvény megszabja kellékét, a melylyel az akadémia tényleg bir; a király ő felsége pedig szentesítette a zsinati törvényt. — Egy lépés ő felségénél s ő egész férfi és alkotmányos uralkodó, a saját maga szentesitette törvények consequentiáját is alá fogja irni. Ezt követeli a fejlődés. E*t követeli hazai egyetemes evang. egyházunk egész a Grlauf féle javaslat által megcsúfolt mu'tja, tradíciója, ezt erkölcsi felelősségtudata. (Folyt, köv.) UELFÖLD. Le]kész-beiktatás. A váci ág. ev. egyházban Bac hát Dániel, bpesti föesperes f. hó 10'ón iktatta be hivatalába az ez év elején megválasztott So m mer J. Gyula lelkészt. Az ünnepség d. e |10 órakor vette kezde1 e n s a szükséges tényezők hiánya daczára theologiai facultást akartak." Lám, Mayer kollega szerint az egyetemes egyház, a midőa évszázados törekvését valósítja meg, vét a maga tradíciója ellen (M); a midón az akadémiának magasabb szervezetet ád, a mely csak tejlesztöleg hat minden, felé, uég Eperjesen is : az a szervezet szerencsótle n,li ) s a midőn a szokreadszert kimondja ós mégis valósítja teljesen s a tanszabadságot ós a tudomány önálló tanulmányozását állítja elvül ós igy a fakultas összes paedegogikai postulatumainak megfelel, akkor a felállított theologiai akadémiánál hiányoznak a facultáshoz szükséges tényezők . . . Persze, persze, mert Mayer kolléga észjárása szerint az ev. theol. facultás egyetlen alaptényezője — a budapesti egyetem délibábja . . A felett is panaszkodik Mayer kollega, hogy bárha a tiszai ós dunántúli kerületeknek van is külön-külön theologiájuk, mégis kénytelenek adózni az egyetemesre bizonyos fictiv jogokért. Mayer kollega tehát nem tudja (?) I. hogy azt a 250. mondcJ kettőszázötven forintokat, a melyeket e kerületek évenként az egyet, theol. akadémia pénztárába beszállítanak, nekik az egyetemes egyház visszafizeti ; 2. hogy az a segély, a melyet az egyet, egyház e kerületi intézeteknek fizet, ama csekély .adóval" szemben igen jelentékeny s a mig annak segélyével pl. a dunántúl theol. tanárainak korpótlókügyét rendezni kópés'volt, addig az egyetemes egyház által fenntartott theol. akad. tanárainak máig sincs korpótlékjuk 1 3 hogy ama „fiictiv jogok" alapján a kerületek ott ülnek a theologiai akadémiai legfőbb kormányzati hatóságban, a theol* akad. nagybizottságban s ott — tessék nekem elhinni — nem egyetemes, hanem kerületi politikát űznek, vagyis intézeteik érdekeit képviselik csak s bizony rendszerint a theol. akadémia rovására. Ez a valóság, a melyet Mayer kollega újabb keletű s a Glauf-féle „theol. rendszer" szellemében teljesen méltó történeti pragmatizmusa nem fog mivoltából kivetkőztetni azok előti, a kik — látnak...