Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Glauf Pál. Nyilatkozat

len biztos fegyver, s a lutheri tarlományegyházak belső békéjének és egjségének egyetlen bizlositéka a misszió s a diaspora munkássága tekintetében fgyaiánt. A lutheri tartomány egyházakhoz íordúl léhát azzal a kéréssel az értekezlet, hogy óvják meg egyházuk hitvallását, kultuszát és szervezetét a tervezett egyesüléssel szemben, s akadályozzák meg „a német ev egyházi választmány székhelyének Berlinbe való áttételét. E végből haDgsûlyozza a német luth tartományegyházak szorosabb tömöiülését, a lutheri szabad egyházak önállóságát s lutheri hitvallású katonai lelkészeknek a csapatoknál és a tengerészeknél való alkalmazását. Mert hát a lutheri hitvallással bensőleg meghasonlott férfiak nem lehetnek a lelkészi hivatal vezetői Bennünket e szózat épen nem győzött meg arról, hogy a német tar tományegyházaknak szorosabb tömörülése veszélyeztetné a hitvallás érvényét s a luiheri egyházak önállóságát, a melylyel szintben ezer ok kivánja, sót sürgeti a német protestantismus szorosabb egyesülését. A szabad egyházi sociális értekezlet mult hó 14—16 napjain tartotta Berlinben 8-ik nagygyűlését. Az ünnepi istentiszteleten M á r k 6*37 v. fölött a ker socializmus szellemeben Kaller düsseldorfi lelkész prédikált. A nagygyűlést Duncher naumburgi fóbiró nyitotta meg s közelebbről a ker. socializmusnak a reformátió alapelveihez való viszonyát fejtegette. Az első főelőadást Se eberg berlini tanár és ismert nevű egyház- ós dogmatörténet tanár tartotta, ki „Jézus személyiségéről, mint korunk folyó áramlatának szilárd alapjáról" értekezett Közelebbről azt fejtegette, hogy Krisztus a mi vallásunk s a mi val lásunk az rniberi elet kö/pontja. Ennek beigazolásáut hivatkozott Pál apostolra, Athanasiuse, a középbori mystikusokra, Assisi Ferenezre. Luherre, a pietisrnusra, Schleiermacherre, sót a modern irók közül Chamberlainre, Deliizschre és Euckenre. Krisztus az élet s az erő, ki szolgálatkész munkásságra ösztönöz bennünket. A lutheri theológia e modern doktorának lelkes Krisztus vallását egyértelmüleg magáévá tette a nagygyűlés és Stöcker indítványára következő resolútiót fogadott el: „A szabad egyházi értekezlet Seeberg előadása nyomán szent meggyőződésének vallja, hogy a Krisz tus valóságos istenségeben vetett hit Luther szellemében is magában foglalja azt az erót, hogy a ker. személyiség s a ker. társadalom ujjáalanitásával új isten elet- és világnézetet teremtsen." A nagygyűlés- 2-ik napján M ü i I e r Paula a nők jogairól és kötelességeiről értekezett az egyházi és a polgári eleiben. Sót ismét csak Stöcker érdeme, hogy Müller előadásának behatása alatt a nagygyűlés kimondotta a nők szavazó jogát az egyhá/i közösségi képviseletben, az egyházi elnökségben, a papválasztásban. a szegény ügyben stb., a mivel a női kéidést illetőleg egy régi előítélettel szakított. A konfirmátió reformálásárói Baum an n lelkész, az evangelisátióról s a közösségi élet ápolásáról Lepsius lelkész s a vasárnapi munkaszünet kérdéséről S c h a c k és Hartmann lelkészek értekeztek, mely utóbbi kérdésnél főleg a pincérek vallási gondozása került szóba. A „Chr. W." tudósítása helyesen jegyezte meg, hogy „Stöcker volt maga a konferentia", ki itt a keresztyén szeretet munkásságnak egy lényeges darabját szervezte. Apologetikai-bibliai tanfolya m o t rendeztek Weber gladbachi lelkész kezdeményezésére ápr. hó 16—17. napján Barmenben az ev. egyesületi házban, a melyen 135 rektor, nép- s középiskolai és semináriutni tanár, 31 tanitónó. 14 felsőbb iskolai tanár, 50 lelkész, eandidátus és theologus, 35 misszionárius. 50 férfi és 13 nő vett részt. Az előadásokat Dennert godesbergi fógimn. és König bonni egyet, tanár tartotta. Az első „a biblia és a természettudományról," a másik „az ó szövetségről s az újabb kutatásokról ós fölfedezésekről" értekezett Mindkét előadást a Krisziusban való hit és szeretet melege hatotta át. Az előadásokat évről-évre folytatni fogják. Dennert és König előadása nyomtatásban is meg fog jelenni. Ehez hasonlót javasolt nálunk a mult évben Materny Lajos esperes a tiszavidóki ev. esperesség papi értekezletén. Abból az alkalomból, hogy Ed várd angol király Rómában a pápánál is megfordult, érdekes megjegyzéseket tett a német sajtó egyik orgánuma. A középkorban az angolok a pápa nagy kegyében állottak, s az angol királyok „az egyház legrégibb fiainak* koronáztattak. Sehol sem volt mélyebb a vallásosság, s gazdagabbak a templomok s a kolostorok. mint épen Angliában, a minek hasznát épen „ai aranyat szomjúhozó eg>házi állam" látta> Külö2ben máig bőségesen szállítják a Péterfillóreket az angol katholikusok Rómába A katholikusok száma Angliában ós Skóciában körülbelól millió, 3000 lelkészszel s 1400 templommal vagy kápolnával, s ehez viszonyban van a kath. iskolák ós semináriumok nagy száma. Főleg a mult szá zadban erősödött a katholicismus Angliában, úgyhogy már 1814 ben a kath. száma volt 160,000 390 leikészszel. IX Pius pápa 1850-ben létesítette a westminsteri érsekséget s 12 püspöki székhelyet. Ma Angliának 15 püspöke van. Az írek. bevándorlásával folytonosan és fokozatosan gyara* podolt a kath. lakosság száma. Az angol szerzetesi és kolostori életet tekintve azt olvassuk, -hogy jezsuiták és bencések már a XVII szazadban voltak Angliában, mig a többi rendek csak a hierarchia visszaállításával telepedtek le. a ferenciek, dörnések, karmeliták és benedekrendieknek nagy kolostoraik vannak. Az Erzsébet által elűzött karlausi,-.knak nagy kolostoruk van Parkminsterben, eptígy