Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Luthertársaság
kásságot kifejteni ; a népben a népies kiadványok kiadása által a valláserkölcsi eszméket terjeszteni és ápolni; tudományos kiadványok által a magyar theol. irodalmat fejleszteni ; tankönyvek kiadása által az ifjúságot evangeliumi szellemben nevelni. A hozott határozatok a következők: I, Népies kiadványok. A népies kiadványokra vonatkozólag a bizottság dr M a s z n y i k Endre igazgató úr indítványára azt határozza, hogy ezek a kiadványok, eltérőleg az eddigi szokástól, ne mint a családi lap lenyomatai, hanem külön, mint önálló füzetek jelenjenek meg. — A tagok e füzetekből csak azon esetben kapnának egyetmást ingyen, mint tagilletményt, ha a társaság állal adandó 30 nyomtaton iv a tudományos kiadványokból ki nem futná s ekkor a hiányzó ivszámot e tűzetek pótolnák Máskülönben e tűzetek mindenkinek pénzért árusitandók. A társaság pénzügyi viszonyait tekintetbe véve e népies kiadványokból egyenlőre minden évben 10 nyomtatott ivet ad ki, öt 2—2 ives fű zetekben. Ha pénzügyeink megengedik, többet is adhatunk ki. Hogy e tűzetek lehetőleg olcsók legyenek, azt javasolja Kovács Sándor theol: tanár úr, hogy a tankönyvvállalat tiszta jövedelmének egy része ezen fűzetek előállítására fordittassék. Az írói tiszteletdíj ivenként eredeti munkánál 40 korona, fordításnál 20 kor. A népiratok tárgya: a) Az evang. egyház jóltevőinek emlékezete. b) ügyháztörténelmi rajzok és elbeszélések népies modorban. c) Egyházi költemények és mesék. d) Polemikus iratok. e) Sociális kérdést tárgyaló fejtegetések. Az „evang egyház jóltevőinek emlékezete" cím alatt a társaság egy füzetsorozatot akar kiadni, melyben szellemi és anyagi jóltevőinek és nagy papjainak életrajzait közli népies modorban. Ez által a társaság egyrészt háláját rójja le a jóltevőkkel szemben, másrészt a jó tett követésére buzdítani akarja a hívőket. E füzetsorozat szerkesztésével megbízza Kovács Sándor és Payr Sándor theol. tanár urakat Az első füzetek 2—2 ivnyi terjedelemben már * jövő esztendőben jelennének meg. II. Tankönyvvállalat. Kovács Sándor theol. tanár indítványozza, hogy a tankönyvvállalat a Luther-Társaságon belül mielőbb megvalósittassék. S hogy ez a Luther-Társaság tókéjéneü igénybevétele nélkül lehetséges legyen, ajánlja, hogy az egyes gyülekezetek részjegyek jegyzésére szólittassanak fel s az igy összegyűjtött tőkével indittassók meg a taniönyvvállalat. Ezen tankönyvvállalat a LutherTársaságon belül mint önálló osztály szerveztessék. A tiszta jövedelemnek egyik része a tankönyvvállalat fejlesztésére, a másik része egyházi irodaimunk ápolására fordittassék. A bizottság elfogadja az indítványt s a felhívás szerkesztésével Majba Vilmos titkárt bizza meg. Egyúttal azt javasolja a bizottság, hogy a tankönyvvállalat megindításával egyidejűleg sürgettessék meg az tgyetemes tanügyi bizottságnál a vallástani tanterv elkészítése is, hogy azon az alapon a tankönyvek megirattassanak A tankönyvügy hiányos voltára utal Payr Sándor theol. tanár úr is, ki K a p i Gyula soproni tanítóképző intézeti igazgató úr ama kérelmét terjeszti elő, hogy tanitóképezdei vallástani tankönyveink egyáltalában nincsenek. III. Tudományos kiadványok. Raffay Sándor rámutatva a Luther-Társaság feladataira, a tényleges szükségre és a jövőre kiható célokra, utalva Luthernek és az ó reforma» tiójának szellemére, indítványozza, hogy a társaság a Szentirás tanulmányozására különös súlyt helyezzen. Első sorban pedig gondoskodjék egy teljesen tudományos alapokon álló kommentár készítéséről. Addig, mig ilyennel nem rendelkezünk, nem lehet szó sem jó biblia forditásrol, sem biblia theologiáról. A kommentárból szinte ki fog majd nőni a bibliai bevezetés, Jézus élete stb.) Általában a mint az evang. egyház az íráson alapult, az Írásból kell tovább is élete biztosítékait s táplálékát szereznie. Különösen pedig a Luther-Társaság van itt vezető szerepre hivatva. Ezért azt ajánlja, hogy» mert ez a munka úgyis évtizedekre szól, a LutherTársaság már a jövő évtől kezdve indítsa meg a Szentirás kommentárját, oly módon, hogy párhuzamosan egy új- ós egy ó-szövetségi könyvet adjon ki. A kommentárban a jó magyar íorditáshoz fűződnék a körülírás, melynél aprólékos történeti rész« letekbe, lexikonszerű szó-magyarázatokba bocsátkozni nem szabad, hanem a mai tudományos ered» mény szabatos, minden értelmes ember által felfogható kifejtésére kell szorítkozni. A bizottság az indítványt elfogadja s megbízza az indítványozót, hogy a munka tervét részletesen dolgozza ki. A vállalatot előfizetés útján látja meginditandónak. Az ó-test. kommentárt az; anyagi erő hiánya miatt egyelőre nem veszi prograinmjába. Munkatársakúl a többi tneol. tanárokat, szólítsa fel. Dr. Masznyik indítványozza, hogy a Luther-Társaság magasztos céljának megfelelóleg irodalmi prugrammjába vegye fel, hogy nagynevűi reformátorainknak korszakalkotó munkáit, valamint az újabbkori kiválóbb theol. műveket forditsa le ós évenként anyagi erejéhez képest adjon ki abból egyet-mást. Hasonlóképen legmelegebben ajánlja a többi theol. irodalmi ágaknak az ápolását s kü*