Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Luthertársaság

kásságot kifejteni ; a népben a népies kiadványok kiadása által a valláserkölcsi eszméket terjeszteni és ápolni; tudományos kiadványok által a magyar theol. irodalmat fejleszteni ; tankönyvek kiadása által az ifjúságot evangeliumi szellemben nevelni. A hozott határozatok a következők: I, Népies kiadványok. A népies kiadványokra vonatkozólag a bizott­ság dr M a s z n y i k Endre igazgató úr indít­ványára azt határozza, hogy ezek a kiadványok, eltérőleg az eddigi szokástól, ne mint a családi lap lenyomatai, hanem külön, mint önálló füzetek jelenjenek meg. — A tagok e füzetekből csak azon esetben kapnának egyetmást ingyen, mint tagilletményt, ha a társaság állal adandó 30 nyomtaton iv a tudományos kiadványokból ki nem futná s ekkor a hiányzó ivszámot e tűzetek pó­tolnák Máskülönben e tűzetek mindenkinek pénzért árusitandók. A társaság pénzügyi viszonyait tekintetbe véve e népies kiadványokból egyenlőre minden év­ben 10 nyomtatott ivet ad ki, öt 2—2 ives fű zetekben. Ha pénzügyeink megengedik, többet is adhatunk ki. Hogy e tűzetek lehetőleg olcsók le­gyenek, azt javasolja Kovács Sándor theol: tanár úr, hogy a tankönyvvállalat tiszta jövedelmének egy része ezen fűzetek előállítására fordittassék. Az írói tiszteletdíj ivenként eredeti munkánál 40 korona, fordításnál 20 kor. A népiratok tárgya: a) Az evang. egyház jóltevőinek emlékezete. b) ügyháztörténelmi rajzok és elbeszélések népies modorban. c) Egyházi költemények és mesék. d) Polemikus iratok. e) Sociális kérdést tárgyaló fejtegetések. Az „evang egyház jóltevőinek emlékezete" cím alatt a társaság egy füzetsorozatot akar kiadni, mely­ben szellemi és anyagi jóltevőinek és nagy pap­jainak életrajzait közli népies modorban. Ez által a társaság egyrészt háláját rójja le a jóltevőkkel szemben, másrészt a jó tett követésére buzdítani akarja a hívőket. E füzetsorozat szerkesztésével megbízza Kovács Sándor és Payr Sándor theol. tanár urakat Az első füzetek 2—2 ivnyi terjedelemben már * jövő esztendőben jelenné­nek meg. II. Tankönyvvállalat. Kovács Sándor theol. tanár indítványozza, hogy a tankönyvvállalat a Luther-Társaságon be­lül mielőbb megvalósittassék. S hogy ez a Lut­her-Társaság tókéjéneü igénybevétele nélkül le­hetséges legyen, ajánlja, hogy az egyes gyüleke­zetek részjegyek jegyzésére szólittassanak fel s az igy összegyűjtött tőkével indittassók meg a tan­iönyvvállalat. Ezen tankönyvvállalat a Luther­Társaságon belül mint önálló osztály szerveztessék. A tiszta jövedelemnek egyik része a tankönyvvál­lalat fejlesztésére, a másik része egyházi irodai­munk ápolására fordittassék. A bizottság elfogadja az indítványt s a felhívás szerkesztésével Majba Vilmos titkárt bizza meg. Egyúttal azt javasolja a bizottság, hogy a tankönyvvállalat megindításával egyidejűleg sürgettessék meg az tgyetemes tan­ügyi bizottságnál a vallástani tanterv elkészítése is, hogy azon az alapon a tankönyvek megirattas­sanak A tankönyvügy hiányos voltára utal Payr Sándor theol. tanár úr is, ki K a p i Gyula sop­roni tanítóképző intézeti igazgató úr ama kérelmét terjeszti elő, hogy tanitóképezdei vallástani tan­könyveink egyáltalában nincsenek. III. Tudományos kiadványok. Raffay Sándor rámutatva a Luther-Társa­ság feladataira, a tényleges szükségre és a jövőre kiható célokra, utalva Luthernek és az ó reforma» tiójának szellemére, indítványozza, hogy a társa­ság a Szentirás tanulmányozására különös súlyt helyezzen. Első sorban pedig gondoskodjék egy teljesen tudományos alapokon álló kommentár készítéséről. Addig, mig ilyennel nem rendelkezünk, nem lehet szó sem jó biblia forditásrol, sem biblia theolo­giáról. A kommentárból szinte ki fog majd nőni a bibliai bevezetés, Jézus élete stb.) Általában a mint az evang. egyház az íráson alapult, az Írás­ból kell tovább is élete biztosítékait s táplálékát szereznie. Különösen pedig a Luther-Társaság van itt vezető szerepre hivatva. Ezért azt ajánlja, hogy» mert ez a munka úgyis évtizedekre szól, a Luther­Társaság már a jövő évtől kezdve indítsa meg a Szentirás kommentárját, oly módon, hogy párhu­zamosan egy új- ós egy ó-szövetségi könyvet adjon ki. A kommentárban a jó magyar íorditáshoz fűződ­nék a körülírás, melynél aprólékos történeti rész« letekbe, lexikonszerű szó-magyarázatokba bocsát­kozni nem szabad, hanem a mai tudományos ered» mény szabatos, minden értelmes ember által fel­fogható kifejtésére kell szorítkozni. A bizottság az indítványt elfogadja s meg­bízza az indítványozót, hogy a munka tervét rész­letesen dolgozza ki. A vállalatot előfizetés útján látja meginditandónak. Az ó-test. kommentárt az; anyagi erő hiánya miatt egyelőre nem veszi prog­rainmjába. Munkatársakúl a többi tneol. tanárokat, szólítsa fel. Dr. Masznyik indítványozza, hogy a Lut­her-Társaság magasztos céljának megfelelóleg iro­dalmi prugrammjába vegye fel, hogy nagynevűi reformátorainknak korszakalkotó munkáit, valamint az újabbkori kiválóbb theol. műveket forditsa le ós évenként anyagi erejéhez képest adjon ki abból egyet-mást. Hasonlóképen legmelegebben ajánlja a többi theol. irodalmi ágaknak az ápolását s kü*

Next

/
Thumbnails
Contents