Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Payr Sándor. Klutsovszky Mihály pasquillusa és Bozzay György fatuma

Klutsovszky Mihály pasquillusa és Bozzay György fátuma. Ily címek alatt találtam a Fábri család jegyzökönyvében rövid emlékiratokat és ezekre vonatkozó több okmányt. Közlöm a tartalmukat, mint jellemző, de szomorú emlékét annak, hogy Mária Terézia korában, mikor a külső ellenséggel is elég baja volt egyházunknak, miként torzsalkodtak a gyülekezetek lelki vezetőikkel s ezek is egymás között. Klutsovszky a nemeskéri artikularis gyülekezet tanítója volt. Hogy mely vidékről származott ide, eddig még nem tudhattam meg A gyóri gyülekezetnek volt 1787—1790. egy Klutsovszky András nevü tanítója, Mihálynak talán a testvére, Mihályt 1754-ben hívták Nemeskérre prae«eptornak és orgonistának Hegyi Márton mester és kántor mellé. Lelkészük pedig a jeles Balogh Ádám püspök volt. Klutsovszky képzett, jeles tanitó lehetett, a ki jól birla á latin nyelvet s iskolájában grammatistákat és syntaxistákat is tanított. De tehetségeivel nagy ambitió és elbizakodottság is párosult. Azt mondotta magáról: „A kik száz esztendőtől fogva voltanak Nemeskérett mesteri hivatalban, nem épitettek annyit, mint én magam." Mig az öreg Balogh élt, csak meg volt a békesség az eklézsiában, de utódjával, a fiatalabb Bozzay György lelkésszel már nem tudott meg férni. Nagyra volt azzal, hogy Perlaky Gábor, az új püspök bizalmára méltatta. „Tiz ujjom levén. a superintendens akár mind a tiz ujjomra adna conditiót* — dicsekedett most még inkább. Perlaky tényleg lelkészi állást igért neki. Hívták is papnak Nagyvázsonyba, Tordasra, de nem ment. inkább maradt tanitó Nemeskéren, mint sem hogy oly kis egyházakat szolgáljon, ó és Bajza Pál, bokodi tanitó, kivel sűrűn levelezett, voltak a dunántúli tanitók önérzetes vezetői. Bajza, Perlakynak szintén bizalmas embere, utóbb le is mondott a tanítóságról. Zichy Miklós várpalotai gróf hivta meg számtartónak. Klutsovszky irodalmi téren is nem egyszer próbálkozott. Kortársait, papokat, tanítókat latin epigrammokban jellemezte. E versek ismeretesek voltak az egyházkerületben Hrabovszky György történetírónk is sokszor idézi és találóknak mondja. Papjáról, Balogh Ádám püspökről például ezt irta Klutsovszky : la stadio örabeum probus iste A.thleta tevabit, Qui fugienda íugit, qai facienda facit. Ily éltesebb, tudós és ambitiósus tanitó mellett, a ki a papi állásokban is válogathatott, ne héz helyzete volt Nemeskéren Bozzay György lelkésznek. Pedig ő se volt utolsó ember, épen nem. Csakhogy a nemeskéri urak — már hiában — püspökhöz voltak szokva. Mindig a legelső ember volt az ő papjuk. Perlaky József után Balogh Ádám, mindegyik püspök. Nehezen tűrték, hogy most Nemes-Dömölk haiászta el előlük az új püspököt Perlaky Gábor személyében. Bozzayt tehát, úgy látszik, keveselték. De ez sem engedte a maga jussát. Büszke volt régi nemességére. Nagy Lajos korából való nemesi leveleit, melyeket bátyja idősb Bozzay György őrzött Dömötöribeti, lemásolta a gyülekezeti jegyzőkönyvbe is. E/, imponálhatott volna a tótos nevű Klutsovszkynak és a nemeskéri birtokos uraknak. Ha maga püspökségre nem vihette is a dolgát, de püspök lánya volt a felesége, Fábri Gergelyé. Iskoláztatásában sem volt semmi hiba. Szülőföldének, Nemes Osoónak jó iskoláján kivül, Beszterczebányán, Lőcsén és Sopronban tanult. A tűbingeni magyar alapítványi helyen pedig harmadfél évet töltött. 1765-ben avatták lelkészszé 29 éves korában s hatodfél évig N.-Dömölkön káplánkodott. Majd 1771-ben Nemeskérre hívták hasonló minőségben. Ide Balogh Ádámnak már csak a temetésére érkezett s még ez évben nemeskéri rendes lelkészül is megválasztották. Kilenczedfél évig (1771—1779.) szolgált ezen az irigyelt kiváltságos helyen. A számadó és jegyzőkönyvekből Ítélve buzgó és rendszerető embernek kell tartanunk. Történeti becsű feljegyzései tudományáról is jó bizonyságot tesznek. Poétái vena is volt benne, mint a tanítójában. A lelki— pásztorkodást se vehette hanyagul. Többszörös folyamodással csikarta ki ezt a jogot, hogy a foglyokat és halálra ítélteket a megyeház börtönében felkereshette. A vármegye ekkor rendszerint Nemeskéren tartotta a gyűléseit Az egész környékbeli nemesség ide sereglett és nem kevés igényt támasztott az artikularis egyház papja iránt. A kié • rus is az ily helyen működő prot. lelkészre kétszeres buzgalommal ügyelt és keresve kereste, hogy bele köthessen. Bozzay minden jó igyekezetével sem tudta híveinek megelégedését kivívni, sót igen keserű napokat kellett látnia, ó maga minden baját Perlaky Gábor püspöknek tulajdonította, a ki pedig komája is volt. Szerinte Klutsovszkyt is, híveit is a püspök bújtogatta ellene, a mi hihetetlen. Bizonyára voltak hibái. Én úgy Ítélem, több volt benne a nemesi büszkeség, mint a papi alázatosság és bölcs tapintat. Ha szónok sem volt a legjobb, ezt hivei előre tudhatták, mert többször beszélt templomukban, mielőtt megválasztották. Hivei, a sok filiából összegyülekezett {nemesek már 1778. jan 18-án ,ki akartak rajta adni." Ezek Bozzay saját szavai Április 26-án a dolog ismét reassumáltatott. És a kedélyek csillapodni kezdtek. A gyülekezet tagjai közt volt a gyülekezeti felügyelő, Vitnyédy János ügyvéd és ke-