Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Stettner Gyula. Újabb cím nélküli negyvennyolc

32. A mély tudományú és hangyaszorgalmú Melanchtonnak nem volt érzéke az iránt, hogy a saját munkáján se szabad változtatnia egy betűt sem, mihelyt a mások aláírása által közokirattá vált. Munkainak lolytonos javítgatásához annyira hozzá volt szokva, hogy az „Ágoslni hitvalláson" is folyton javítgatott, simitgatott, bővített, változtatolt, nen csak annak aláíratása és felolvastatása előtt, hanem még az után is. A legelsőt kivéve nincsen az ág. hitvallásnak oly cikkelye, a melyen kisebb nagyobb változtatásokat ne tett volna A változia'ások azonban túlnyomó részökben in kább a hoináljosb helyek megvilágosítására, ellenvetések czáfolására akartak szolgálni, semhogy a tartalom lényegét érintették vagy megmásították volna. 34 Ág. hitv evang. egyházunk helyesen járt el, a midőn csakis a meg nem változtatott ágostai hitvallást ismerte és fogadta el symbolikus könyvül. A megváltoztatottnak elfogadása ugyanis nemcsak hogy meghatározott biztos alapot nem nyújt, de jelenben is, jövőben is megadná a jogcímet a folytonos változtatgatásokra. 34. A midőn ág hilv. evang. egyházunk a meg nem változtatott ágostai hitvallást hangoztatja, rendszerint minden egyéb változtatásoktól, mint lényegtelenektől eltekint, és csakis az Űr vacsorájáról szóló cikkelyen történt változtatást tartja szem előtt. E cikkely eredeti alakja: „De Coena Domini docent, quod corpus et sanguis Cchristi vere adsint, et distribuante vescentibus in Coena Domini, et improbant secus docentes." Megváltoztatott alakja: „De Coena Domini docent, quod cum pane et vino vere exhibeantur corpus et sanguis Christi vescentibns in Coena Domini. 35 Valószínűnek tartom, hogy ha a megváltoztatott alak lett volna az eredeti, az aláirók azt is ugyanazzal a jóhiszeműséggel aláirtak volna, a melylyel az eredetit aláírták. Alig találtak volna benne megütközni valót. Miután azonban a változtatás megtörtént, annak czélzatosságát sem lehetett kétségbe vonni 36 E szavaknak elhagyása: „et improbant secus docentes" most már azt is jelenthette hogy: „non improbant secus docentes,' vagyis: az ágostai hitvallásuak igy tanítanak ugyan; de ha valaki másképen vagy mást tanítana, azt sem tartják helytelennek Igy azután bármilyen felfogás vagy tanítás is megállhatna az ágostai hitvallás alapján, habár nem is mint helyeselt, de leg alább mint megengedett tanítás. 37. Az ev. ref egyháztana szerint a kenyér és a bor az Ur vacsorájában csakis jelvény : de e jelvényekkel együtt részesül a hivő lélek az Urnák igaz testében és vérében is, „de nem száj jal, hanem hittel." A hitetlen ellenben csakis a jpusztu jelvényekben részesülhet; az Urnák testében és vérében nem. 0!y módú kétfelé os/tása ez az egy szentségnek, amelynek alapját a szentírásban hasztalan keressük Az ág. hitv. ev. egyháztaniiása az Ur testének és vérének ilyen különválasztását a megáldott kenyértől és bortól meg nem engedi 38. Az Ur vacsorájában az ev. ref egyház, szerint az első hely a kenyéré és a boré, a melyhez esetleg hozzájárúl az Urnák teste és vére; az ág. hitv. evang. egyház méltán első helyre teszi az' Urnák testét és vérét, a melynek immár nem üres jelvénye, hanem a szent tartalommal megtelitett záloga a megáldott kenyér és bor. 39. Ezeknek figyelembe vételével könnyen látható, miképen a Confessio variatában előforduló, látszólag oly csekély változtatások épen elégségesek voltak arra, hogy a reformátusok tana is kényelmesen megférhessen benne. A változtatások ellen támadt legyőzhetetlen ellenszenv tehát épen nem vo't alaptalan 40. A két ev. egyház érintkezési pontja az Ur vacsorájáról szóló tan tekintetében abban található, hogy az ág. hitv. egyház az Ur vacsorájának elvezéséhez a hitel a legnalározottabban megköveteli; hasonlóképen a ref. egyház ís a' szentség teljességében való részesülést annak tulajdonítja, a ki hittel járul az Ur asztalához. A külömbség pedig a következő: az ág. hitv. egyház tana szerint a látható elemek (a kenyér és a bor) a láthatatlan lényeggel (az Ur vérevel) elvalaszthatlau egységben vaunak úgy, hogy rész szerinti vételökról szó sem lehet, még a gonoszak és hitetleneknél sem; a ref. egyház tana ellenben a láthaió elemeket a láthatatlan lényegtől különválasztja, a gonoszak és hitetlenek részére csakis az üres jelvényekkel való élest állítja lehetőnek 41 Semmiféle egyházi tan vagy emberi tudomány az Ur szent vacsorájának más tartalmat nem adhat azonkívül, a melyet az Isten igéje, az Ur Jézus rendelése helyezett beléje; semmiféle egyházi tan vagy emberi tudomány a szentséget a maga lényegében meg nem változtathatja; semmiféle egyházi tan vagy emberi tudomány a szentség hatékonyságának korlátait meg nein állapíthatja, meg nem szoríthatja. 42. A Krisztus testének és vérének az 5 szent vacsorájában való jelenléte sokat foglalkoztatta a régi és középkori dogmatikusokat. A mit ók és utánok a reformáció korának dogmatikusai e tárgyban tanítottak, az mind csak annak bizonysága, hogy az emberi lélek a felfoghatatlant is felfogni, a magyarázhatatlant is megmagyarázni, a kimondhatatlant is szavakba foglalni törekszik. 43 A „test* a magyarban úgy, mint a görögben csak egy szó. A német nyelvnek: erre két szava van: „Leib" és „Körper." Hogy a kettőnek értelme nem azonos, azt abból