Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - V. Irodalom - Kiss Áron. Ünnepi és közönséges egyházi beszédek
(Budapest, IV. Váci utca 81.) mindi akinek szívesen ad bárminemű felvilágosítást. Magyar Szó. rMi volt a célja a világiak íelvételenek az egylirz szervezetébe? Az, Logy a világi elem gazdagsága, rangja, tekintélye, politikai befolyása által képesítve odaáll majd a ref. egyház élére s a hová az egyszeiű, szegény papságnak a szava nem jut el, olt ók tekintélyük laibavetésével fogják kövelelni egyhávuk sérelmei» nek orvoslását, igényei kielégiiését. Meglelték e ezt mindig? Nem letlék. Nem telték meg két okból. Hamisan felfogott liberalizmusból, a menynyiben nem akaitak elfogulinak látszani sem, nem akartak, hogy íelekezttieskedéssel vádolja őket valaki. Es nem tették meg oppoiunilásbol, a menynyiben a politikai párifegyeimet lölébe helyezték a ref. egyház legfontosabb érdekeinek is. Pedig lett volna elég alkalmuk a ref. egyház szervezetében való nélkülözhetlenségüket igazolni. Az utolsó tiz év mindenikében merültek föl nagy sérelmeink és nagy érdekeink. És ezek közül melyiknek a megoldását köszönja a konventnek és világiaink nak Pedig újabban is nagy nevekkel ajándékozta meg egykázunkat a Gondviselés Egy Szilágyi Dezső, Tisza Káinián, Hegedűs Sándor, Darányi, Banfy, Zsilinszky, Láng, Szentiványi, Tisza István, stb., ha állásuk és tekintélyük egész súlyával ránehezedtek volna a kormányra s erélyesen követelték volna sérelmeink orvoslását, érdekeink kielégítését, ma már oly égrekiáltó igazságtalanság, mint a tápió-súlyi eset, elő nem fordulna; akkor a baranyai árvaház ügye rég az elintézett akták között penészednék; akkor ma már a kormány tárgyalna velünk az 1848 évi XX. törvénycikk megvalósítására nézve és nem nekünk kellene a magas kormány ajtajánál alázatos és legalázatosabb szolgák gyanánt mély meghunyászkodással esedeznünk. A kinek igazsága van : az ne féljen, ne szerénykedjék, ne alázatoskodjék, hanem Kérjen igazsága tudatában határozottsággal ; követeljen, tudva, hogy az ó részén van a jog, törvény és az igazság." Eidélyi Protestáns Lap. „Az állam csak aképen teljesítheti és szolgálhaija a törvényben parancsolt egyenlőség elvét a javak kérdésében, lia az egyházaknak vele szemben való viszonyában a javak tekintetében is a teljés egyenlőség elvét érvényesíti és az anyagi támogatást mindenkinek egyformán juttatja. Értvén az egyformaság alatt az arányos egyenlőséget. A secularizatiót tehát ilyen mértékben és irányban nemcsak követelem, de mindaddig, a mig végrehajtva nincs a vallásfelekezetek egyenlőségét ós a vallásszabadságot sem látom biztosítva. S ezen követelés nem communistikus törekvés és protestáns irigység szülte tulhajtás. Nem, mert a secuiarizált javakat nem a protestánsok részére követelem, hasem az állam részére, mint állami tulajdonokat s mint ismétlem rpen'azért állandó kúifoirásait a vallási és rgyházi egyenlőtlenségnek A míg erkölcsi, í'nyfgi piivileginmai a kath. főpapságnak fennállanak, addig a kultuszok versenyhben a kath. egyház óriási teherbeli előnyben áll feletlünk s a verseny nem szabad, de a legnagyobb mértékben egyenlőtlen, mert a hivők nem mindenike áll a szellemi és lelki élet magaslatán és sajnos az anyagi erő befolyásának jeleit, hatását nap n?p után látjuk. Az a tudat pedig, hogy ezen anyagi erőforrás tulajdonképen állami erő, mert a származása és rendeltetése állami s így minden felekezetnek egyenlően kellene támogatására lenni s ennek dicára csak egy egyház érdekeiben fejti ki hatását, Önkénytelenül is a háttérbe tolatás érzetét kelti bennünk, a mely ellen törvénynyel és tollal a kezünkben a vallásszabad, ság nevében küzdenünk kell A sekularizationak ez az iránya és mérve különben kiolvasható az 1848. évi XX. t. c. 3. § ából is, a melyben lefektetve van az elv, hogy minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségletei közálladalmi költségek által fedeztessenek s a részletekre nézve a kormány törvényjavaslat tételre is utasítva lett. Ez a törvényjavaslat azonban nem született meg soha, hanem megszületett helyette a congrua és iskola segély törvény silány morzsája az ezen §. tökéletes végrehajtásából várható er kölcsi és anyagi előnyöknek • Protestáns Egyházi És Iskolai Lap. ,,Az egyházi adózás rendszerének az 1848 XX. t. Ciliktől elkülönített megállapítása törvényes jogainak érvényesítésének eladózását jelenti Ha magunk elismerjük, hogy saját erőnkhöz 363,000 kor. államsegélynek hozzáadásával elboldogulunk, kiadjuk a kezünkből azt a nyomatékot, a melylyel újabban az idézett törvény végrehajtását követelhettük, s ez a 363,000 koronás állam segélyezés lesz az, a mit az 1848. XX. t cz .változott viszonyokhoz alkalmazott" végrehajtásának fognak óda fent minősíteni s titkon magasztalják a mi providenciánkat, mely a terhesebb, de joggal követelhető tartozás beváltása alul kibúvó utat mutatott. A konventben tehát újra csak az opportunitás diadalmaskodott a legkényelmesebb, de egyúttal legáldatlanabb formájában." ÜZENETEK Kézirat visszaküldésére nem vállalkozunk. H. F- Köszönjük. Sorát ejtjük. — K. S. Köszönjük. — R> K. A legközelebbik számban megjelenik. — W, S. Köszönjük. — Bár egyházunkat érintő bárminő ügyekben közönségünk jobban tudná méltányolni a nyilvánosság fontosságát. — P. S. Köszönjük. Kiadjuk. — M. K. A czikk itt van. Több számból hely szűke miatt kimaradt. Legközelebb megjelenik.