Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - V. Irodalom - Kiss Áron. Ünnepi és közönséges egyházi beszédek

(Budapest, IV. Váci utca 81.) mindi akinek szí­vesen ad bárminemű felvilágosítást. Magyar Szó. rMi volt a célja a világiak íelvételenek az egylirz szervezetébe? Az, Logy a világi elem gazdagsága, rangja, tekintélye, politi­kai befolyása által képesítve odaáll majd a ref. egyház élére s a hová az egyszeiű, szegény pap­ságnak a szava nem jut el, olt ók tekintélyük laibavetésével fogják kövelelni egyhávuk sérelmei» nek orvoslását, igényei kielégiiését. Meglelték e ezt mindig? Nem letlék. Nem telték meg két okból. Hamisan felfogott liberalizmusból, a meny­nyiben nem akaitak elfogulinak látszani sem, nem akartak, hogy íelekezttieskedéssel vádolja őket valaki. Es nem tették meg oppoiunilásbol, a meny­nyiben a politikai párifegyeimet lölébe helyezték a ref. egyház legfontosabb érdekeinek is. Pedig lett volna elég alkalmuk a ref. egyház szerveze­tében való nélkülözhetlenségüket igazolni. Az utolsó tiz év mindenikében merültek föl nagy sérelmeink és nagy érdekeink. És ezek közül melyiknek a megoldását köszönja a konventnek és világiaink nak Pedig újabban is nagy nevekkel ajándékozta meg egykázunkat a Gondviselés Egy Szilágyi Dezső, Tisza Káinián, Hegedűs Sándor, Darányi, Banfy, Zsilinszky, Láng, Szentiványi, Tisza István, stb., ha állásuk és tekintélyük egész súlyával rá­nehezedtek volna a kormányra s erélyesen köve­telték volna sérelmeink orvoslását, érdekeink ki­elégítését, ma már oly égrekiáltó igazságtalanság, mint a tápió-súlyi eset, elő nem fordulna; akkor a baranyai árvaház ügye rég az elintézett akták között penészednék; akkor ma már a kormány tárgyalna velünk az 1848 évi XX. törvénycikk megvalósítására nézve és nem nekünk kellene a magas kormány ajtajánál alázatos és legalázato­sabb szolgák gyanánt mély meghunyászkodással esedeznünk. A kinek igazsága van : az ne féljen, ne szerénykedjék, ne alázatoskodjék, hanem Kér­jen igazsága tudatában határozottsággal ; követel­jen, tudva, hogy az ó részén van a jog, törvény és az igazság." Eidélyi Protestáns Lap. „Az állam csak aképen teljesítheti és szolgálhaija a törvényben parancsolt egyenlőség elvét a javak kérdésében, lia az egyházaknak vele szemben való viszonyá­ban a javak tekintetében is a teljés egyenlőség elvét érvényesíti és az anyagi támogatást min­denkinek egyformán juttatja. Értvén az egyforma­ság alatt az arányos egyenlőséget. A seculariza­tiót tehát ilyen mértékben és irányban nemcsak követelem, de mindaddig, a mig végrehajtva nincs a vallásfelekezetek egyenlőségét ós a vallássza­badságot sem látom biztosítva. S ezen követelés nem communistikus törekvés és protestáns irigy­ség szülte tulhajtás. Nem, mert a secuiarizált ja­vakat nem a protestánsok részére követelem, ha­sem az állam részére, mint állami tulajdonokat s mint ismétlem rpen'azért állandó kúifoirásait a vallási és rgyházi egyenlőtlenségnek A míg erkölcsi, í'nyfgi piivileginmai a kath. főpapság­nak fennállanak, addig a kultuszok versenyhben a kath. egyház óriási teherbeli előnyben áll fe­letlünk s a verseny nem szabad, de a legnagyobb mértékben egyenlőtlen, mert a hivők nem min­denike áll a szellemi és lelki élet magaslatán és sajnos az anyagi erő befolyásának jeleit, hatá­sát nap n?p után látjuk. Az a tudat pedig, hogy ezen anyagi erőforrás tulajdonképen állami erő, mert a származása és rendeltetése állami s így minden felekezetnek egyenlően kellene támogatá­sára lenni s ennek dicára csak egy egyház ér­dekeiben fejti ki hatását, Önkénytelenül is a hát­térbe tolatás érzetét kelti bennünk, a mely ellen törvénynyel és tollal a kezünkben a vallásszabad, ság nevében küzdenünk kell A sekularizationak ez az iránya és mérve különben kiolvasható az 1848. évi XX. t. c. 3. § ából is, a melyben le­fektetve van az elv, hogy minden bevett vallás­felekezet egyházi és iskolai szükségletei közálla­dalmi költségek által fedeztessenek s a részletekre nézve a kormány törvényjavaslat tételre is uta­sítva lett. Ez a törvényjavaslat azonban nem szü­letett meg soha, hanem megszületett helyette a congrua és iskola segély törvény silány morzsája az ezen §. tökéletes végrehajtásából várható er kölcsi és anyagi előnyöknek • Protestáns Egyházi És Iskolai Lap. ,,Az egyházi adózás rendszerének az 1848 XX. t. Ciliktől elkülönített megállapítása törvényes jo­gainak érvényesítésének eladózását jelenti Ha ma­gunk elismerjük, hogy saját erőnkhöz 363,000 kor. államsegélynek hozzáadásával elboldogulunk, kiadjuk a kezünkből azt a nyomatékot, a mely­lyel újabban az idézett törvény végrehajtását köve­telhettük, s ez a 363,000 koronás állam segélye­zés lesz az, a mit az 1848. XX. t cz .változott viszonyokhoz alkalmazott" végrehajtásának fognak óda fent minősíteni s titkon magasztalják a mi providenciánkat, mely a terhesebb, de joggal kö­vetelhető tartozás beváltása alul kibúvó utat mu­tatott. A konventben tehát újra csak az opportuni­tás diadalmaskodott a legkényelmesebb, de egy­úttal legáldatlanabb formájában." ÜZENETEK Kézirat visszaküldésére nem vállalkozunk. H. F- Köszönjük. Sorát ejtjük. — K. S. Kö­szönjük. — R> K. A legközelebbik számban meg­jelenik. — W, S. Köszönjük. — Bár egyházunkat érintő bárminő ügyekben közönségünk jobban tudná méltányolni a nyilvánosság fontosságát. — P. S. Köszönjük. Kiadjuk. — M. K. A czikk itt van. Több számból hely szűke miatt kimaradt. Legközelebb megjelenik.

Next

/
Thumbnails
Contents