Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Dr. Masznyik Endre. Nagymosás a szászoknál

és társadilon koréba vá^) K.jwduű tárgyakkal foglalkoznak. A felolvasásod raoije, XIII sorodat: „Ja1is a'- áru'ó." Baffay Siil)'

1 tlnol. akad. tanár. „Btbal és a bib'ia " H o r n y á n s z k y Aladír theol. akad tanár. „Modam női drámáit.

u Stromp László theol. akad. tanár. „A reformáció első nyomai Pjzsonyban," Schrödl József ev. lyc. tanár. „Keresztyénség ós kö^mivelődás, Balogh Elemér ev. ref. lelkész. Versek. Albert József ev. lyc. tanár. E programu alkaloms^erűan szavalatokkal. ének- ós zeneelőadásókkal bővül. 11896-tól 1901-ig a gyermekek vallására vonatkozólag kötött megegyezésekből az egyes felekezetekre eső nyereségek ós veszteségek, viszonyítva az 1868. évi LÍII. törvényeik 12 §-hoz a következők : Nyereség : Veszteség : Kómái katholikus 534 — Görög katholikus 89 — Görög keleti — 903 Ág. h. evangelikus .... — 1908 Ev. református — 2309 Unitárius — 81 Izraelita —- 314 Egyéb — 2 Protestáns esték Pozsonyban A theol. akad. tanári kara által rendezett fölolvasások böjti cyklusának elseje f. h. 7 ón volt a theol akad dísztermében. Ez alkalommal Raffay Sándor theol. tanár olvasott rJudás, az áruló" címen. Érdekes előadásában Júdás alakját, kinek oly végzetes szerep jutott Jézus élettörténetében, szentírási és psychologiai alapon rajzolta meg ós sok a legendák folytán keletkezett általános képzetet igyekezett helyesebb világításba hozni. A fölolvasás egész jellemével kiválólag szolgálta az ismeretterjesztés feladatát. Ezután alkalomszerűen Jónás András theologus szavalta el Szász B. „Harminc pénz" cimű költeményét. A theologusok egy-egy éneke kezdte ós fejezte be az estét. Mindenki tudja, hogy a Mauthner-féle Impregnált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. — Szóval a Mauthnerféle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen.olcsók. KÜLFÖLD Delitzsch berlini tanár a minap a Keleti társaságban a c;ás/.ár jelenlé.éban is előadást tartott Bábelről és a bibliáról, sőt korábban már ilyen cimű tnu lkát is kö/.rebocsátott. Nézeteinek újsága s következtetéseinek merészsége kihívta a német (p. 0. König) s az amerikai tudósok (Kilprecht) részéről a kritikát. Dalitzscti csakis a lelkiismeretben végbemenő személyes kijelentést vitatja, s másrészt hangoztatja Izrael monotheismusának B tbylóniából való eredetét. Ujabbi nyilatkozataiban ugyan enyhített e tételén, da azért assyrológiai tulására s a babylóniai kutatásokra való utalással lényegüket tekintve máig is fentartja eredeti álláspontját. A vitának mindenesetre az lesz az eredmenye, hogy az ó-szövetségi tudományágaknál s a fdlsőbb vallásoktatásnál ax eddiginél nagyobb súlyt fognak fektetni az assyryológiai kutatás eredményeire. Felette órdake-í, hogy ebbe a tudominyo3 vitába H 0 11 m a n 11 tengernagyhoz, mint a német Keleti társaság elnökéhez intézett kéziratával maga az autokrata IL Vilmos császár is beleavatkozott, s többi között azt mondotta: Delitzsch — fájdalom — elhagyta a -szigorú historikus és assyrológus álláspontját s theol. vallási következtetésekbe és hypotézisekbe bocsátkozott, a melyek meglehetősen ködösek és sikamlósak voltak Mi több: Delitzsch nem ismeri el Krisztus istenségét s igy visszafelé következtetve az ó szövetség szerinte nem tartalmaz a Messiásra vonatkozó kinyilatkoztatást. Itt már háttérbe vonul az, assyrológ, s a kutató történelembúvár előtérbe lép a theológia minden fény ós árnyoldalával. EJ téren — mondja a kézirat — csak azt tanácsolhatom neki, hogy nagyon óvatosan, lépésről-lépésre haladjon előre s téziseit csak theol. folyóiratokban s kollégái körében szellőztesse, minket laikusokat, főleg pedig a Keleti Társaságot kimólje meg ettől, mert ennek fóruma elé az nem tartozik. Végül kioktatja Delitzschet az isteni kinyilatkoztatás felől, a melynek 2 féle alakját különbözteti meg, u m. egy folytonos, bizonyos mérvben történetit s egy tisztán vallásit, a Messiás későbbi megjelenésére előkészítőt. Isten a» általa teremtett emberi nemnek mindig, szakadat lanul megnyilatkozik. „Lelket lehelt az emberbe", vagyis a saját lelkéből adott bele egyrészt. Igy Mózest, Ábrahámot, Hornért, Nagy Károlyt, Luthert, Shakespearet, Goethet, Kantot ós Nagy Vilmos császárt kiválasztotta (a kálvini praedestinátió a ref. Vilmos szájában ós szivében I) s kegyelmére méltónak találta, hogy népeik javára úgy a szellemi, mint a physikai téren az ő aka rata szerint nagyszerűt, soha el nem múlót műveljenek. Isten legnagyobb kinyilatkoztatása a földön : a Messiás, a kiben Isten emberi alakban