Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Magyar szó

lépés választja el£a piózától. Albert József meséi költőiek, elevenek, eléggé csattanósak A másik dolog az, hogy az ilyen meséket ópy kell megalkotnia a költőnek, hogy minden nehézség, eróltetettség nélkül lehessen őket alkalmazni az emberi életre. Ebben a tekintetben már kifogásolható a szerző egynehány meséje. Több meséje homályos, alig Jehet belőle kihüvelyezni a tanulságot, vagy az alkalmazása erőszakolt. (A Sió és Balaton, A korálok, A hóvirágok, Az útszéli akácz.) Sok meséje azonban ebben a lekin tetben is igen sikerült, eleven, világos, megkapó. A meséken kivül van a kötetben néhány igen szép legenda, (a Vilmos császárról szólót nem nevezném legendánaki) s egy pár igen ügyes szatira. Sikerülten szatirizálja pld. korunkat, a mikor hatalmas beszédeket tartunk az Ínségesek íelsegélyezése érdekében, de tenni vajmi keveset teszünk. Elevenen gúnyolja a külföldieskedőket, a kik mindent bámulnak, pártolnak, magasztalnak, a mi idegen. Van aztán néhány költemény, melyben a költő subjectiv érzése mutatkozik meg. Ézek a versek leginkább elmélkedő, vallásos költemények s nagyon rokonszenvesnek mutatják a költő lelkületét. Istenben rendületlenül bizó, sorsával megelégedő. igazán mély vallásosságú kedély és lélek szólal meg bennük. Vallásos lyránknak verses alkotásai közé fognak tartozni : ä Vergődés, A hold, A városi harangszó stb. S van végül egy-két gyengébb elbeszélés s néhány költemény, a melyek bátran \kimaradhattak volna a kötetből (A zongora mellett, Az örökség, Apor Margit, Esküvőre, Jancsi művésznek csap tel ) A költemények nyelve erőteljes, magyaros, a verseles gördülékeny, sok helyt művészi. Általában tehát, nyereség irodalmunkra e vers kötet, mert bár kifogásolható némely verse egyikmásik szempontból, de az egészből kisugárzó szellem, az egészen végig vonuló idealizmus, erkölcsi tisztaság nemes és megnyerő, a ki elolvassa e költeményeket élvezetet fog magának szerezni s talán — okulni is fog belőlük. Mutatóul közöljük egyik igen szép versét. Dr. Vallentinyi Samu. Erdélyi Protestáns Lap. A kultuszbudget vita tanulságai. „A kormány elismeri — szerinte — be nem váltható kötelezettségét s erről egy miniszter sokszor beszélget egy ref. főgondnokkal : az 1848 XX. t -cz. végrehajtása tehát folyamatban van 1 Es ehhez a leifogáshoz hozzájárul Szentiványi a luth, főfelügyelő, pártállásánál fogva. És a többi prot. kormánypárti képviselők? Pártállásuknál fogva hallgatnak, megnyugosznak és megszavazzák a törvény világos kijátszását s egyházaiknak további nyomorgatását, jogaitól való elüttetését és kegyelemmorzsákon való tengetését; és tűrik egyetlen szó nélkül, hogy ez az egész mozgalom mesterséges izgatással esináltnak bélyegeztessék, Csak Ragályinak volt bátorsága kimondani a kormánypárton, hogy az eddig tett intézkedéseket a törvényben lefektetett elv teljes érvényesítésének semmiképen sem tekintheti s hogy nem lehet csodálkozni, ha a protestánsok körében mind nagyobb hullámokat kezd vetni a törvény érvényesítésére irányuló mozgalom. S mindennek mi lesz az eredménye ? Semmi, vagy édes kevés, igazságunk, jogunk, törvényes követelésünk felekezeti szempontból is napnál világosabb ; magyar nemzeti szempontból pedig — ha elhanyagoljuk — a legvétkesebb öngyilkosság. S még sem lesz belőle semmi. Miért? Itt jönnek a tanulságok. 1. Mert Magyarországon a néppárt s annak alapját képező ultramontán katholicizmus oly hatalom, melylyel a kormány szembeszállni nem mer. 2. Mert hivatalos egyházi vezetőségeink évek, sót évtizedek óta elpolitizálták azt a törvényes, biztos alapot, mely abban kínálkozott, hogy az 1848. XX. t. cz. végrehajtására egységes, teljes conczepcziója ós mindenre kiterjedő törvényt kívántunk volna a mi meghallgatásunkkal s ennek bár fokozatos végrehajtását biztosítottuk volna. 3. A múltbeli s még most is tartó lágy melegsége mellett vezetőinknek a kormány ma már kötelezettsége elől mindinkább meghátrál anyagi ereje elégtelensége mögé bújván. 4. A mi vezetőink és befolyásos embereink az igazságot is pártállásuk szerint csűrik-csavarják, elalkusszák. Ennélfogva ezen segíteni csak űgy lehet, ha 1. Hivatalos egyházunk minden fokon és fórumon jogaink elalkuvás nélküli szilárd védőiül lépnek fel s ha a mai demokratikus felfogás mellett a nép nagy rétegei kiáltó szavát izgatásnak tulajdonítják: tegyen bizonyságot a hivatalos egyház arról, hogy a mi presbiteriális alkotmányunk mellett népünk szava, az egyház szava; és 2. Egész népünk jegyezze meg azt a „pártállást,

4

4 mely miatt az ó képviselői az ó törvényes es jogos igényeitnem támogathatják. — Rejlik ezekben a tanulságokban valami, a mit jó lesz el nem felejteni.'' Magyar SZÓ. „Az eszmét, mely most régi sírjából kikelt, tovább üldözni, elnémítani, újra megölni nem lehet: a most lefolyt vita megmutatta, hogy az 1848. évi XX törvényezikk betöltése nemzeti kérdéssé lett. Igazságának fényével, erejével támadott fel halottaiból, s épen olyan magasztos, nemes eszmét hangoztat ma is, mint 54 éve . . . Csak több lett a sebhelye . . Igen, nemzeti kérdés ismét, mely foglalkoztatja a nemzet gondolkozó s jóakaró elemeit, kérdés, melynél eldől s meglátszik, ki törődik igazán hazája jövőjével s ki fél a világosságtól. — Nagy tanulság e vita minden protestáns magyar számára, mert világosan látszott most, mily hatalom