Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - VIII. Temető - Dr. Meliórisz Béla

rozatban, vagyis 55 kötetben fog megjelenni és pedig évenként két sorozat, vagyis 10 kötet. Az egész munka ára 220 korona, de a Franklin Társulat lehetővé tette, hogy a munka csekély havi rósz. letekben is be legyen szerezhető Megrendelést elfogad a kiadó és bármely hazai könyvkereskedés. Magyarország. Nagy feltűnést keltő czikket irt Bart ha Miklós, a ki pedig ev. réf. val Hású volna. — „Hol van hát az a hires liberalizmus, miniszter urak? — íme, a protestánsok maguk kezelik a protestáns vagyont, iskoláikat ók administrálják, papjaikat, tanáraikat, tanítóikat választják, költségvetést és zárszámadást készitnek <évról évre. A jogoknak ós kötelességeknek ugyanezen önkormányzati tartalmával élnek a görög keletiek is. Sót ugyanígy vannak berendezkedve .az erdélyrészi római katholikusok is. — Mit vétettek a Királyhágón innen lakó katholikusok, hogy velük szemben más mórtéket használ a liberális kormány. A liberális kormánynak nem elve az egyenjogúság. Péternek szabad, Pálnak nem szabad. Szerbnek, oláhnak, szásznak lehet autonómiája. A katholikusnak is lehet, ha erdélyi. De a többi katholikusnak nem lehet. Egyenjogúság tehát nincs Máskülönben éljen a liberalizmus I Léha felületesség összekeverni a magyar katholiczizmus szellemét más országok katholiczizmusának szellemével. A magyar katholiczizmus nemzeti tartalommal bővelkedik. Ne tessék hát félteni hazánk nagy érdekeit a katholiczizmus szervezkedő sétól. Ne kenjék rá az ultramontanizmus vádját, mert még papjai sem ultramontánok. Ezek a papok olyan jó magyarom és olyan jó hazafiak, mint bárki más. Szűnjék meg végre a liberális türelmetlenség. Az a kormány pedig, mely elvonja a magyar katholikusoktól azt a jogot, a mit a szászok és oláhok gyakorolnak, ne hipokritáskod jék tovább és vegye le képéről a szabadelvűség álarczát." Erre szolgáljon feleletül Gr h y c z y Kálmán nyilatkozata, a ki pedig r. kath. lett volna: „A katholikus hitfelekezeknek is van joga önkormányzatát szervezni, de az 1848. évi 20. törvényczikk 2. § ában emiitett viszonosságból következtetett e jog mellett az önkormányzat szervezői nem veszik figyelembe, hogy a többi hitfelekezetek nincsenek. vagy ha vannak, igen csekély mérvben vannak az állam által dotálva, minden intézményeik az ország területén léteznek, nincsen az országon kivül székelő főnökük, holott a katholikus főpapok nagyértékű javakkal bírnak, s a katholikus hitfelekezet az országon kivül székelő, a magyar állami hatalomtól független, s a vallási és erkölcstani tárgyakban magát a csalhatatlanság attribútumával környező fejétől függ. — A hit felekezetek közt levő különbséget az állami javadalmazás tekintetében belátták az 1848. XX. t.-cz alkotói is, és azért rendelték a 3 §-ban, hogy minden felekezet egyházi és iskoíai szükségletei közálladalmi költségek által fedeztessenek, mi azonban nem történhetik sok oknál fogva ós mindaddig, mig a katholikus főpapok, székes ós szerzetesegyházak más felekezetek kizárásával az államtól nyert nagy anyagi előnyöknek birtokában lesznek ; mindaddig, mig a magyar katholikus egyház legfőbb kormánya az országon kivül székelő, a magyar államtól független, csalhatatlan, korlátlan hatalmú fejének kezében lesz, a magyar állam nem mondhat le azon jogokról, melyekkel a katholikus hitfelekezet világi vonatkozásaira a neki nyújtott anyagi előnyöknél fogva bír, nem bocsáthatja ki felügyeletét és kezelését azon javaknak s alapoknak, melyekről, valamely, habár hitfelekezeti czélra rendelkezett." TEMETŐ. Deménfalvi dr. Meliórisz Béla (1875-1901.) A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperjesi kollégiumának százados épületéből, ismét egy újonnan s oly büszke szép remónynyel beillesztett drága kő esett ki: dr. Meliórisz Béla jogakadémiai rk. tanár gyászos elhunytával. . . . Nem az elfogódott baráti szeretet, hanem az egyháza sorsán aggódva csüggő lélek mondja e fájó gondo latot a részvét tollába. Szomorúan igazolja ezt egyrészt az a három gyászjelentés, a melyet a „lesújtott család," c, „kollégiumi igazgatói választmány" és „az eperjesi jogásztestület" adott ki siratva benne egyik, mint a másik a nagy veszteséget, de igazolja ezt, az a rövid életrajz is, mely e sorokban közegyházunk egyik hulló csillagának emlékét óhajtja megőrizni az evangéliomi szeretet örök hűségével. Deménfalvi dr. Meliórisz Béla született 1875 aug. 23 án Kissároson. Középiskolai tanulmányait a tiszakerületi ág. hitv. ev. eperjesi koi légiumban végezte; kitartó szorgalma, nemes, szerény magaviselete által lón példakép társai előtt s nyerte meg tanárai szeretetét. 1889 nyarán édes anyjával megnézte a párisi világkiállítást, bejárta hazánk minden vidékét, Csehország, Tirol, Svájcz, Felső-Olaszország, Salzburg egyes részeit s utazásairól „Eperjes —

Turin—Páris" és „Utazásaim" czimmel könyvet irt 1889. Az 1892—93 tanévben a főgimnázium „Magyar Társaság"-a alelnökévé választotta; a diák segélyegyletnek is bizottsági tagja volt. Ugyanezen évben tette le az érettségi vizsgát „jó* eredménynyel. 1893 őszén iratkozott be az eperjesi jogakadémia hallgatóinak sorába. Jogi tanulmányait itt ós a kolozsvári tud. egyetemen végezte, alap-