Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Gajdács Pál. Egyházi énektár

kökre nagy terheket fognak róni. A végén azután az történnék, a mi megesett a szerbeknél és olá« hóknál, hogy az autonómia nem az állam, hanem a hierarchia ellen foglalna állást. Ez azután a vi lágiak számos túlkapásaira és az államhatalomnak folytonos beavatkozására vezetne. A pozsonyi ág. hitv. G7. theol. akadémia ifjúsága 1902 február hó 7 én a „Magyar Király- termeiben „Önsegélyző köre" javára tánczczal egybekötött zártkörű felolvasó estólyt rendez. Az estély szavalatokból, zene- és énekelóadásokból áll. KÜLFÖLD Ausztria. 1901. decz. 14 ere volt kitűzve Troppauban egy nemzeti ós valláskülönbség nélkül látogatható gyűlés napja, melynek fénypontja ós bizonyára vonzó ereje is dr. E i s e n k o 1 b képviselőnek a „Los von Rom mozgalomnak politikai, gazdasági és kulturális jelentősége* czimű felolvasása lett volna. A népes összejövetelt azon ban szétugrasztotta a keresztyén-socialis (olv. klerikális) hadsereg, a mely számos papnak vezetése alatt az egész vidékről összegyűlt A külön e czélra magával hozott különféle eszközökkel oly vad lármát kezdettek, hogy az elnöklő dr. Angst megnyitó beszédének második mondatát sem fejezhette be. A kormány képviselője beszüntette a gyűlést; több klerikális rajongó eltogatott. Az öszszejö7etelnek (vagy talán a klerikális concertnek) hatása igy is meg volt, a mennyiben eddig 14 en jelentkeztek kitérésre. Érdekes, hogy mint dr. Eisenkolb mondja, dr. Ku b I i c h Amerikában (sziléziai) a hazájában folyó evang. mozgalom hirére e feletti örömében maga is evangélikussá lett. (E. K. Z.) Hollandia. Ultramontan lapok, szerint a katholicismus Hollandiában nagy virágzásnak és növekedésnek örvend. E híreszteléssel kapcsolatban egy Hollandiában felállítandó katholikus egyetem érdekében csinál propagandát a németalföldi klerikális sajtó. Nem tudjuk, az egyetem ügye menynyire haladt előre, vagy nem tartozik-e az is a klerikális képzelődések körébe mint „a katholi «ismus örvendetes gyarapodása," mert a statisztikának rideg ugyan, de való adatai az utóbbinak legalább ellent mondanak. Kimutatja u. i., hogy Hollandia kath. lakossága az utolsó 50 esztendő ben 40$ ról BB

2/

3°/

0-ra apadt. A „De Tijd" kath. lap nem is tagadja a tényt, hanem okait talál gatva, azon eredményre jut, hogy az apadás oka: a nagy városokban (?) a katholikus lakosság egy részének nagy szegénységében ós a katholikus világi és szerzetes papság coelibatusában találja. — Legfontosabb ezek közül mindenesetre a coeli batus, meit az 1.600,000 kath. lakosságból (a legutóbbi népszámlálás adatai szerint) a világi papi pályán működnek 11 500, a szerzetesin ca. 16.500, ehhez járul még a 2000 re menő szolgaszemélyzet, úgy, hogy majdnem 100 ból 2 ember coelibatusban él, a mi a lakossági számra nem lehet hatás nélkül. Nemzetgazdászok, protestánsok és katholikusok egyaránt régen tudják ezt, csak a klerikálisok nem akarnak róla hallani. (E. K. Z.) H. B. ] KOD ALOM. Magyar Remekírók. A Franklin Társulat naffv irodalmi vailalata, a „Magyar Remekírók" gyűjteménye, mely az utóbbi hetekben az egész hazai sajtó által mint rendiíivüíi irodalmi esemény lett ismételten üdvözölve, — mint értesülünk — február hó elején indul meg 5 kötetes, első sorozatával. Ez első sorozatban a következő kötetek fognak foglaltatni: — Arany János munkái 1. kötet, sajtó alá rendezte : Riedl Frigyes. — Tompa Mihály munkái I. kötet, sajtó alá rendezte: Lévai József. — Vörösmarty Mihály munkái 1. kötet, sajtó alá rendezte: Gyulai Pál. — Oxaray János munkái, válogatva sajtó alá rendezte: Ferenczi Zoltán. — Osiky Gergely színművei, válogatva sajtó alá rendezte : Vadnay Károly. — Ez az 5 kötet megmutatja, a Franklin Társulatnak milyen becses vállalata ez a „Magyar Remekírók" gyűjteménye. Mindjárt az első helyen Arany János indul meg szép és az eddigieknél tökéletesebb kiadásban, a mely hogy kifogástalan lesz, arra elég kezesség a szerkesztő Riedl Frigyes neve. Nagyon helyes volt a „Ma gyar Remeirók" at Arany Jánossal megindítani, mert merőben csonka lenne az ilyen fajta gyűjtemény Arany János nélkül Voltaképpen nem is szabadna megkínálni a magyar közönséget, a „Magyar Remekírók" oly gyűjteményével, a melyből Arany János hiányzik. — A többi négy kötetnél is konstatálható, hogy mind oly Íróknak a műveit tartalmazza, a melyeknek a „Magyar Remekírók" gyűjteményében hiányozniok semmi körülmények közt sem szabad, mert a legbecsesebbek közé tartoznak, a mit a költői irodalmunk egyáltalában teremtett. — Hogy a Franklin Társulat ezt átérezte, azt abból látjuk, hogy a sajtó alá rendezéssel oly neveket bízott meg, mint Gyulai Pál, Lévay József, Vadnay Károly és Ferenczi Zoltán. — Mindezt összevéve, nagy örömmel ad hatunk hírt a Franklin Társulat emez ujabb vállalatáról, melylyel újból beigazolta, hogy méltó arra az előkelő helyre, melyet irodalmi intézeteink között elfoglal. A mint a kiadó közleményéből látjuk, az egész gyűjtemény 11 öt kötetes so-