Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Vethet-e adót a község az egyházi földekre?

Nehéznek nevezem ezt a/, -v* a/.>>rt, mert azon sűrűdő tünetekben az egy ha' vaiojaban pat­riarchális szelleme szárnyainak töredezését látom a józan szabadság, jogegyenlőség es meleg test­vérszeretet hóditó hatalmának visszaszorítását s azon egyházpusztitó gondolkodásnak terjesztését: adjon bárki más az egyház fenntartására .... mit bánom ón . . . éljen a hogy tud. Egyetemes egyházunkat ma öt nagy kérdés­nek szerencsés megoldása foglalkoztatja. Ezek az ú. n. geresdi egyezségnek egészséges módon vég­rehajtása ; az egyház tisztviselőit nevelő theológiák és tanítóképzőknek tanrendszer, elhelyezés ós be­rendezés dolgában űjon szervezése, a fő ós kö­zépiskolák tanügyi, kezelési és ellenőrzési rend­szereinek reformja, a vallástanitásnak az összes iskolákban egyöntetű módon kezelése ós a ma­gyar énekes könyvnek újra átdolgozása. Az ú. n. geresdi egyezségünk az ev. ref. ós a mi egyházunk egyetemes közgyűlései által mult óv július hó első napján lépett törvényesen életbe. Célja : az erőknek a gyenge pontokon, egészséges alapon összevetése, az egyház és tagjai jogának sértetlenül megtartásával, az egyházhivek meg­tartása. Eddig ugyanis az erősebb fél foglalta el a szórványokban a testvóregyház hiveit, keresztelés, konfirmálás, esketés és eltemetés dolgában tel­jesen. Az erősebb fél pedig minden ponton az evang. ref egyház volt két okból eddig. Jobb szereti a mieinket megmentésül, mint mi a ma­gunkét. Domestikájának tekintélyes jövedelmével missziói célokat munkál külön e végből dotált missziói lelkészek által, mig mi a közalapból egy fillért sem fordítottunk eddig e célra. Az egyezség végrehajtását most már egyház­jogunk teljes megóvásával helyről-helyre kell gondosan eszközölnünk." KÜLFÖLD Szabad egyház, szabad államban. Fran­ciaországban nagy dolgok készülnek Az új Com­tes kormány nyiltan kiadta a jelszót: „Szabad egyház, szabad államban." Ez alatt azt értik, hogy az egyház semmi olyanba bele ne avatkozhassék, a mi a vallási teret túllépi. Mindenekelőtt az is­kolát akarják elvonni a klerikálizmustól. A ka­tholikus papokat, a rendek tagjait, az apáczákat végkép el akarják űzni az oktatás mezejéről. En­nek a mozgalomnak, a melylyel különben az egész francia közvélemény rokonszenvez — Brisson egyetemi tanár, leendő közoktatásügyi minisz­ter — áll az ólán. Legújabban ez a tudós férfiú, a ki az új kormány álláspontját képviseli, egy új­ságíró előtt a következő kijelentést tett: „Szabadságot akarok a szabad emberek ré­szére. Kivánom, hogy minden polgár, a ki pol­gári, állami ós politikai jogainak birtokában van ós a törvény kívánta biztosítékot megtudja adni, — szabadon tanítsa mindazt, a mit elsajátított. Ámde a tanítás jogában csakis ezek részesülhessenek. Az újkori társadalomban csak azok tanulhassanak, a kik benne élnek. Ámde a kongregációk (papi rendek) tagjai csak álpolgárok. Rendszeresen félremagyarázzák minden társadalom természetes alapelveit. A házasság ós a család az, a melyek­kel a polgár, a társadalom életét fenntartja. Mun­kája táplálja a társadalmat. Szolidaritásának érzé­sével a társadalomban az életet széppé, kívána­tossá, élvezetessé teszi. A kongregációk tagja előtt mindez nem létezik! őt se család, se egyéni fele­lősség nem korlátozza. Esze és felebbvalói Rómá­ban időznek. Sem személye, sem vagyona, sem munkája, sem lelkiismerete fölött: nem rendel­kezhetik szabadon. Nem gondolkozhat, nem vitat­kozhat, nem vizsgálódhat szabadon. A társadalom­mal csak mesterséges kötelékek fűzik egybe. Elcserélheti hazáját, hazája cserélhet kormányfor­mát, a kormányzat urat cserélhet: életét mindez nem befolyásolja. Az marad, a mi volt hatszáz esztendő óta: a pápa katonája. Egy főnöktől — tőle idegentől — függ. Lehet-e tekintélye, lehet e jogköre, lehet e leikiismeretessóge egy ilyen nevelőnek? Hogyan hirdetheti az ifjúságnak az ilyen ember a családhoz való ragaszkodást, a há­zasság tiszteletét, a szabad munkálkodás dicső­ségét?* Ezek a kijelentések Franciaországban min­denütt nagy visszhangot keltenek. Kérdés. Jogában áll-e a politikai községnek oly hatá­rozatot hozni, melynél fogva, pld. új községháza építése alkalmából, a lelkészi és tanítói földek is megterheltetnek? Esetleg ki vannak-e véve ezen földek egy törlesztóses kölcsön felvétele alkalmá val, mint szabad telkesek, a megterheltetós alól s mely kérvény vagy rendelet alapján? TEMETŐ. Janisch Tivadar. 1346-1902. Mily hirtelen és váratlanul bekövetkezik a halál, azt J a n i s c h Tivadar svedlári lelkész szo-

Next

/
Thumbnails
Contents