Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Veres József. Tisztázzuk a helyzetet

^HuszadiK évfolyam °

6. szâny Orosháza, 1902. szeptember 4. ÉVAÜ6. BUIFLAZ ÉS ISKOLA. Orosháza, 1902. szeptember 4. Előfizetés dija : Rgész évre . ISkor. Fél évre. . . O , Negyedévre . 3 „ Bgy szám ára Ä4 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . lO kor. Fél oldal... S „ Negyed oldal . 4 , Nyolczad oldal . SS ,. Tisztázzuk a helyzetet. A tiszai egyházkerület gyűlése iránt általános -volt az idén az érdeklődés. Az a kerület tartott gyűlést, a melyben egy • kor az udvarpárti, conservativ Z s e d é 11 y i tisztázta a helyzetet a császári pátenssel szemben, tisztázta olyan őszinte nyiltsággal, hogy azonnal tudta a közvélemény is, a császári kormány is : hányadán van a protestánsokkal, — ós Zs edényit, Mádayt börtönbe vetette. Most is olyan a protestáns egyház állapota, hogy nyilt őszinteséggel tisztázni a helyzetet, kötelesség, kötelesség a protestáns egyházak, a közvélemény, a haza irányában. Ez a helyzet a tiszai kerület gyűlésén nem tisztázódott. Sőt inkább zavarosabbá lett. Nyiltan, őszintén mondom el megjegyzéseimet, de egyszersmind igaz sajnálattal is a történ: tek felett. Személyekhez semmi közöm ; nem is támadom, nem is kimélem őket; én csak az ügyet tekintem. Fél századja megvan, szentesitve van az 1848-i t.-c., körülbelől egy évtizede sürgeii már annak — szellemében való — végrehajtását a protestáns közvélemény a hivatalos gyűléseken, feliratokban, hirlapi felszólalásokban Sürgeti létfenntartása érdekében. Sürgeti eredménytelenül. A kormány még csak nem is válaszolt az ismételten beadott feliratra. Ekkor a „Magyar Szó* a politikai közvéleményt hivja segítségül a törvény végrehajtása érdekében ; a függetlenségi és 48-as párt felkarolja az ügyet; nyilatkozatra szorítja a kormányt. A közvélemény elő van készítve, a kormány feje nyilatkozik, — elég kedvezően. Akkor a kormánypárt részéről is szükségesnek látják a nyilatkozást. Felszólal Szentiványi Árpád és Ragályi Bóla. Ragályi önérzettel, s tapintattal Szentiványi Árpád beszéde azonban lerontotta mind azt a kedvező hatást, a mit a „Magyar Szó* meg a 48-as párt elő tudott idézni 1 A protestáns közvélemény felzúdul, az ellenfél pedig markába nevet. A tiszai kerület közgyűlésétől vártuk, hogy tájékozza a közvéleményt, vájjon helyesli-e Szentiványi eljárását? Csalódtunk. Nem tájékoztatja az a kerületi gyűlés a közvéleményt ós épen azért nagyon ártott a protestáns egyháznak és ügyének. Kijelentem, hogy nem tartom helyesnek, ha egyházi gyűlés politikai pártszempontból foglal állást bármely kérdésben ; de kijelentem azt is, hogy épen úgy nem tartom helyesnek, ha előkelő egyházi állásban levő politikus az egyházi érdeket rendeli alá politikai pártállásának. A kettő önálló, egymástól független kórdós. A ki azonban olyan helyzetbe jut, hogy akár egyházi állása követelményeinek politikai pártállása miatt, akár pártállásának egyházi állása követelményei miatt nem felelhet meg: annak nem marad egyéb hátra, mint a kettő közül választani ; de ekkor a kettőnek nem maradhat szolgálatában az elvi érdek sérelme nélkül. Nem lehet tagadni, hogy Szentiványi Árpádnak, mint képviselőnek teljes joga volt ezt a kérdést a képviselőházban politikai meggyőződése szerint önállóan tárgyalni. Csakhogy azt sem lehet ám tagadni, hogy Szentiványi képviselői beszédének ebben az esetben az adta meg a súlyt, hogy ó kerületi felügyelő, s nem annyira az ó egyéni, képviselői nézete nyilvánításának, mint inkább felügyelői állásának folyománya gyanánt, a hivatalos egyházi felfogás kijelentésének lehetett ós kellett venni az ő beszédét. Mint képviselő, mondhatta, a mit mondott; de mint kerületi fel-