Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Zelenka Pál

ségleteinek azon része, melyre azok, mint a hazai cultura jelentékeny s más vallásfele^ezeiek az állam bőkezűsége által fenntartóit hason mié/

me H veivel egyenrangú tényezői, nemes hivatasuk be töltése coljából igényt tarthatnak, de a melyet önerejükből fedezni nem képese«, ezen törvény el leneben az állam által fedeztessék, támaszkodva továbbá azon körülményre, mely szerint a magas kormány tagjai a jelenleg napirenden levő egyházpolitikai törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával azon kijelentést tették, miszerint hajlandók egyházunknak ezen jogos kívánságát teljesiteni s a megszavazott dotátiót törvény által is biztosítani, a gömöri egyházmegye javaslatát elfogadja akként, hogy az egyetemes gyűlés által a magyarországi ág. h ev. egyház nevében intéztessék felirat a kormányhoz. A felirati tervezet is lényegileg elfogadtatik és az, különösen pedig annak az egyházak és iskolák szükségleteire vonatkozó és Zelenka Pálnak „Igénytelen javaslat" cimü müvéből meritett és ott részletesen indokolt számadatai, útmutatói ós felhasználás céljából az egyetemes közgyűléssel közöltetni határoztattak. (1894. májusi gyűlés jk. 15 p) A nyolc óv előtt történteknek (részletes, de itt elhagyott) felelevenítésével kettőt kívántam iga zolni, azt, hogy egyházkerületünk évről-évre tett, 2 évben pedig száinszerint is kimutatva határozati javaslatokban indokolt felterjesztést, törvényes úton és illendő módon kívánta az 1848-iki 25-ik törvénynek annak szellemében történő végrehajtását, hogy kivált az 1899-iki mind a 11 egyház kerületnek közvetlenül megküldése óta egyetemes mozgalom indult meg. Igaz, sem biztató, sem elutasító válasz eddig a kormánytól nem érkezett. Igaz, hogy az 1848-iki 20-ik törvény valósításának számlájára irható a középiskolák felekezeti tanárainak és tanítóknak teljes fizetésre jogot adó állami nyugdíjigényre; a főgimnáziumok szerződésileg biztosított állam segélye, azok új épületeire államsegély nyújtás, a tanitók évi fizetésének 400 frtig kiegészítése és a korpótlék megadása, a lelkészek évi fizetésének 800 frtig kiegészítésére vonatkozó törvényhozási intézkedés és az egyházkerületnek szóló államsegélynek 1867-től 10,000 korona, 1883-tól lassan bár, de fokozatosan, ez évben már 30,000 koronára törtónt felemelése; ámde ez mind kevés ahhoz, hogy ez az 1848-iki 20-ik törvény valósítása gyanánt legyen részünkről elfogadható. Leg szomorúbb és egyúttal legaggasztóbb e mellett az, hogy azon államsegély nem az egyháznak, mint ilyennek, hanem egyes intézeteinek ós beitisztviselőinek szól. Mi tehát a teendő? Igénytelen nézetem szerint nem más, mint most már egyházunk részóról, ha lehet, az ev. ref. egyházzal együtt tételről—tételre, vagyis egyenkint ós összesen kimutatni azt a szükségletet, a melyet mi az 1848-iki 20-ik törvény szellemében történő végrehajtásnak vallunk és hirdetünk. S e/.zel aztán valójában véga lesz a szó és határozat áradatnak. Lépjünk tehát most már a cselekvés útjára. Igénytelen nézetem szerint a törvénynek szellemében történő végrehajtásának ezek volnának főbb feltételei : 1. Egyetemes egyházunknak összes szükségleteit az egyes egyházaknál, az összes iskoládnál, lelkészek és segédlelkészeknél, a tanítóknál, valamint fő- ós középiskolai tanároV, vallástanárok és vallástanitóknál az egyházkerületek altal eszközölt pontos összeírás adataiból az egyetemes egyház közgyűlése állapítja meg. 2. Az egyházakat illetőleg, azok tagjai egyházuk háztartásához óvi köteles járulókon kivül mást, mint a mit a szeretet egyházának céljai (közalap, gyámintézet, árvaház stb.) évente templomi ós házankinti gyűjtésből, valamint időnkint a rendkívüli szükségletek új építkezésre, vagy nagyobb átalakításra, tatarozásra megkövetelnek, többé nem köteleztetnek. Az egybáztagok óvi köteles járuléka pedig lesz: azoknál, kik fizetnek állami adót 5$ iskolai adó és 2$ egyházi adó, összesen 25$ évente, azok részéről pedig, kik állami adót nem fizethetnek, faluhelyeken 1 kor., városi egyházakban pedig 2 korona évente. Azon 25§ ós ezen 1—2 koronányi évi rendes tagilletékben már a lelkészek és tanitók részére eddig külön fizetni kellett készpénz, párbér és szolgáiniány is végleg megszüntetve betudatnak. 3. A fő- és középiskolák minden tanára az állami iskoláknál megállapított évi fizetéssel és teljes nyugdijigénynyel láttatik el. 4. A lelkészek óvi fizetésének minimuma városokban, továbbá az 1500-nál nagyobb lélekszámmal bíró falusi egyházakban, missziói helyeken pedig általában évi 2400 koronában. 1500nál kisebb lélekszámmal biró falusi egyházakban pedig évi 1600 koronában állapittatik meg s teljes nyugdíjigény biztosíttatik részükre 5. A segódlelkészek évi fizetése városokban 1600 korona, faluhelyeken pedig 1200 koronában lesz a szálláson kivül felvéve. 6. A tanitók évi fizetésének minimuma városokban 1600 korona, faluhelyeken pedig 1200 korona lesz teljes nyugdíjigénnyel. 7. A vallástanárok a főgimnáziumoknál, valamint városi központokon, hol egy rendes külön állás szükségeltetik, a rendes tanári fizetéssel és teljes nyugdíjigénnyel lesznek díjazva. Azon városi helyeken, vagy azon vidékeken, hol a más egyházfelekezeti, községi és állami elemi iskoláknál vallástanítás szüksége all elő, az erre alkalmazott vallástanárok, vagy vallástanitók az állami-