Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - VIII. Temető - Renner Henrik

Jól tudta ezt Szentiványi maga is, s mégis belenyugodott „pártszempontból," holott bizonyos : ha nem nyilatkozik, vagy : ha elfogadja Veres határozati javaslatát, melyet még pártszempontból sem kifogásolhatott, elfogadta volna a miniszter is. Miért nein tette ezt? Kegyelemdöfést akart adni annak a mozgalomnak, melyet mi, a „Magyar Szó" indítottunk. Miért? Talán azért, mert mi nem ugyanazt akartuk, mint épen az ó egyházkerülete által 1895-ben megindított mozgalom? Nem, hiszen fenti cikk azt mondja, hogy a mi mozgalmunknak s Szentiványi egyházkerülete által megindított mozgalomnak egy a célja: az 1848. XX. t c. végrehajtása. Ha nem ezért akarta mozgalmunknak a kegyelemdöfést megadni, akkor miért akarta? Ezt nem vagyunk képesek megérteni, csak úgy, ha felteszszük, a mit a tények, különben is beigazoltak. Szentiványi jobban szereti a politikát, mint ameny nyire szereti egyháza érdekeit. Ha nem igy volna, nem nézte volna, honnan ered a mozgalom, ki indította, hanem csak azt vette volna szemügyre : megfelel-e egyháza érdekeinek? S ha csak ezt vette volna szemügyre, most már talán dolgoznának is ama törvényjavaslaton, mely az 1848. óvi XX. t.-c. végrehajtását megkezdi. — Nem tekintjük tisztázottnak Szentiványi Árpádot azért sem, mert akkor rontotta el a dolgot, a mikor az a legkedvezőbben állott. Ennek megértésére elmondjuk a következŐKet : E lap felelős szerkesztője részt vett a ParkKlubban egy estélyen, egy-két nappal az előtt, hogy Szentiványi a képviselőházban elmondotta sokat vitatott beszédét. Szerkesztőnk a politikai élet négy kitűnőségével: Szem ere Miklóssal, gróf Szápáry Pállal, Dokus Ernővel, gróf Hadik Jánossal megbeszélte az 1848 évi XX. törvénycikk ügyét A megbeszélés folyamán gróf Szápáry Pál, ki igazán lelkes barátja minden hazafias ügynek, magára vállalta, hogy a mennyire a helyzet megengedi, mérsékli az 1848. évi XX. törvénycikk végrehajtásának természetes ellenzőit. Vállalkozása fényes eredménnyel járt. Gróf Szápáry Gyula, az országos katholikus kongresszus elnöke kijelentette, hogy regéről elmarad az ellenzés, ha a protestánsok nem gördítenek akadályokat a kath. lelkészek kongruája elé. A néppárton is átlátták, hogy az 1848 evi XX. törvénycikk mozgalmaból könnyen szekularizáló mozgalom fejlődhetik s igy jobb lesz, ha ott az 1848. évi XX. törvénycikknek törvényes végrehajtását nem fogja akadályozni, ha viszont a protestánsok biztosítékot nyújtanak az iránt, hogy a szekularizációt nem akarják. Nem mondjuk, hogy Szentiványi tudott ezekről, lehet, hogy tudott; lehet, hogy nem tudott. De akár tudott az ügy ily állásáról, akár nem : bizonyos, hogy az ő közbelépése rontotta el a dolgot. Befejezésül egyet mondunk. Cikkekkel akarják Szentiványit tisztázni. Ez nem fog sikerülni. Szentiványin van a sor. Ha 6 tényleg egyháza hű fiának tartja magát: tettekkel tegye jóvá, a mit ellene vétett. Éyang. egyházi szemle. A besztercebányai egyház azon eljárásáról szólván, mely szerint egyházi adót vetett ki a lelkészekre és tanítókra is, ilyen megjegyzést tesz: „ tehát ott, ahol eddig senki sem fizetett egyházi adót, a papok vannak első sorban megadóztatva. Az állam megbecsüli a papok, a tanitók munkáját s felmenti őket a községi terhek viselése alól, a besztercebányai egyház adókivetése a profán világ felfogásának czáfolata akar lenni, követeli a régi kiváltságok megszüntetését. Ez a baj azonban C3ak helyi érdekű, a szegény falusi egyházak ebben nem fogják követni a gazdag besztercebányai egyház példáját." Ez a megjegyzés a mi tudomásunk szerint igazságtalan Nem Besztercebánya ad erre példát, hanem a gazdag Csaba, a hol Szeberényi Lajos tett olyan inditványt, hogy az egyház a tanítókra vessen ki egyházi adót. Az indítvány persze nagyon népszerű, de nem igazságos, a mit azonnal észrevett egy tanácskozó tag és megtoldotta azzal, hogy a lelkészekre is ki kell az adót vetni ezen igazság szerint. Igy is fogadták el, Szeberényi dicsőségére és kárára. A kárt a csabai lelkész kiheveri, ki birja fizetni az adót, de már a kezdeményezés dicsőségét ne engedje át Besztercebányánaki Ez az eljárás nagyon jellemző: népszerű inditványt tenni, de úgy, tiogy magának kára ne legyen belőle, az igazság rovására is következetlen maradni, azután ugyanolyanért megszólni ós kigúnyolni engedni szó nélkül másik egyházat, a hol a példa követőre talált. Mindezt pedig elmondjuk azért, nenogy később még Orosházát leczkóztesse meg a Szemle, szokása szerint, olyanért, a mit Csaba kezdeményez, mint tette a hiványok értékének leszállításáért is. Meg kell adni az elismerést Szeherényinek, mikor megérdemli, ha szerénységből vagy ravaszságból hallgat is a maga kezdeményeinek érdeméről. fEMETO. Renner Henrik. (1843-1902.) A soproni felső ev. egyházmegyét súlyos csapás érte, volt érdemdús ós köztiszteletben részesült esperesének, néhai Renner Henrik gyászos elhunytával. Született Alkón (Vasmegye) mint az ottani lelkésznek ós a vasi felső egyházmegye későbbi -