Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Raffay Sándor. A theol. főiskolákról

HuszadiK évfolyam 33. szánr\ Orosháza, 1902. augusztus 14. Előfizetés dija : Egész évre . lökor. Fél évre. . . 6 , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal , le k

0r. Fél oldal ... M Negyed oldal . 4 , Nyolczad oldal . £5 % A theol. főiskolákról. IV. Már az eddigiek alapján is természetes, hogy theol. intézeteink csakis akkor tölthetik be hivatásukat, ha főiskolai jellegük mindenben kidomborodik. Felemás intézményekkel sem öntudatos munkásságot ki nem fejthetünk, sem kielégítő eredményekre nem juthatunk. A magyarhoni theol. intézetek mind középiskolával kapcsolatosan alakultak és éltek századokon át. Azok szellemét, természetét, módszerét kisebb-nagyobb mértékben átvették és megőrizték Ezért születésüktől kezdve rajtuk van az anyajegy. Mikor az egyetemes egyház a theol. akadémiát felállította, akkor sem bírtak teljesen kibontakozni a régi öröklött képzetek hatalma alol. Az idealista Schneller is kénytelen volt a viszonyokkal megalkudni, dé azzal a komoly feltevéssel, hogy lépésről-lépésre haladva bár, de el fogja érni a magasabb célt. Ez az oka, hogy az egyetemes egyház theol. akadémiája kez dettől fogva mind a mai napig a folytonos kísérletezések és alkudozások tárgya volt. Most itt az ideje, hogy az egyetem végre eldöntse az akadémia sorsát. A kérdés az : akarja-e az egyetlen intézetét az egyetem igazán főiskolává tenni, vagy továbbra is meghagyja érdekes átmenetnek a fóés a középiskola közt? E kérdésre a feleletet ama munkálatban kapjuk majd, a melyet az e célra kiküldött bizottság fog előterjeszteni. S ón azt hiszem, hogy ha ez a bizottság a zsinati törvény utasításaihoz ragaszkodik, s az egyetemes egyház érdekeit nem téveszti szem elől, csakis azt a javaslatot teheti, hogy az egyetemes theol. akadémia fakultássá fejlesztessék ki. Hogyan történjék ez, arra nézve egyelőre nem lehet szavam. Itt «sak inkább nagy általánosságokban óhajtok az elvek egyikére-másikára rámutatni, a kivételt és részletezést az arra illetékes testületeknek hagyván fenn. Mikép közelíthetné meg a theol. akadémia a főiskolai szinvonalat, erre nézve is sok és különböző véleményt hallottunk már. Az akadémia anyagi szempontból való teljes rendezése is egyik, de nem a legfontosabb mozzanata volna a színvonal emelésének. Annyiban mindenesetre szükséges az is, hogy az akadémia a forrásművek megszerzésével ne legyen kénytelen takarékoskodni, tanáiai pedig ne legyenek kénytelenek a megélhetés érdekében másleié kalandozni, órák adása vagy nem szakbeli, de jövedelmező irodalmi munkálkodás állal elvonni erejüket és buzgalmukat a szakszerű tiieologiai tanulmányoktól. Az akadémiát főiskolává a teljes tanulási és tanítási szabadság gyakorlati megvalósítása ós a fakultási jogok megadása teszi. Ma félig-meddig középiskolai úgy az előadás, mint a tanulás módszere is. Ezért a mint korlátozva van a tanár a szabad kutatásban ós kutatása eredményeinek előterjesztésében, épen úgy korlátozva van a tanuló is a hajlamának megfelelő szabad tanulmányozásban. A tanítás és tanulás szabadsága elvileg ma is biztosítva van ugyan, de a colloquiumi és vizsgálati rendszer azt meglehetős szűk korlátok közé szorítja. S ennek a korlátozottságnak egyik nagy oka a tankönyvek illetve kézikönyvek hiánya is. A theol. szakkönyvtár, melyet a pozsonyi theol. tanárok megindítottak, részint anyagi erő hiánya, részint meg a testvér intézetek támogatásának hiánya miatt szünetelni kénytelen. Egyes ember pedig a maga költségére nem adhat ki könyvet, a mikor a napi kenyere is nagyon szűkösen van biztosítva. Mindezek miatt szükséges volna az anyagi helyzet javítása is, de a fő azért mégis az, hogy szellemi téren emelje az egyetem a maga theológiáját. Részletekbe itt se kívánok bocsátkozni, csak