Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Dr. Kluge Endre. A jövedelmi pótadóról

lelkészt és ügyes tollú irót tiszteletbeli doktornak nevezte ki. D a 1 m a n n Gusztáv ismert nevű ó-szövetségi theolôgus és talmudista Lipcsében a régiség tudomány német ev. intézetének élére hivatott meg Jeruzsálembe, a kiben szakavatott vezető erőt nyer az intézet és kiváló lelkes tiarcíost a keleten a Krisztus evangélioma. Végül június havában hunyt el Párisban H o 11 a r d Roger szabadegyházi ref. lelkész, a ki az elhunyt Pressense ós .B er si er tanárokkal és lelkészekkel egyetemben kiválóan képviselte a francia fővárosban a positiv irányú protestantizmus szent ügyét Tudvalevőleg flollard volt az, a kire Tai ne az ismert nevű ^bölcselő és irodalomtörténetiró a pápás egyházzal való szakítása után gyermekeinek vallásos nevelését bízta, s a nagyhírű irót el is temette. Taine áttérése annak idején nagy feltűnést keltett a tudományos világban és az irodalomban. Népünk veszedelme, sőt modern népéletünk legeminensebb baja, a melylyel szemben csaknem tanácstalanul áll állam, egyház és társadalom az egész kontinensen, tudvalevőleg a pálinka. íme, mit mutat e tekintetben Németországban is a statisztika? Bizony szomorú ós elszomoritó adatokat! Azt olvassuk, hogy ott az 1900—1901. évben 4.051,860 hektolitert produkáltak, az 1899—1900. évben volt 3.667,320 hektoliter. Ebből felhasználtak 3.573,244, s az 1899—1900, évben 3 497,891 hektolitert. Adóban bejött érte 151.764,330 s az 1899—1900. évben 151.719,604 márka. Iszonyú magasak ezek a számok, a melyek az égbe kiáltanak I — Egy másik veszedelme a mi népünknek a kivándorlás. Azt olvasom ugyanis, hogy az 1901. évben Németországból 22,073 egyén vándorolt ki ós pedig abból 19,912 Amerikába, 1,168 Angliába, 402 Braziliába s kevesebben más helyekre. A strikeok száma volt 1,071, ebből 15 még az 1902. évre is átment, mig 1,056 szerencsés befejezést nyert. Anyagi és erkölcsi mizériáink oka a szerencsétlen kivándorlásnak s a strike-mozgalmaknakl — Végül örvendetes jelensége a német prot. nópéletnek az ev. leányegyletek dicséretes mozgalma, mely az idén Kasselban tartotta 10-ik évi rendes közgyűlését. A belmissziónak áldásos organumai e leányegyletek, a melyek főleg a női világ erkölcseinek ev szellemben való megnemesitésére hatnak jótékonyan. Az egyletek hálója az egész német birodalomra terjed ki. Nagyobb központi egylet van 149 helyen. Az évi bevétel volt 12,770. a kiadás 14,955 márka. Ezeknek behatása alatt keletkezett a férfi ifjúság ép testi és lelki állapotainak megóvását ós megvédését célzó „Frauenbund*

4 is Németországban. A német testvérgyülekezet szokásos évi pünkösdi értekezeletét Schönsbeck városában tartotta. Azon a tagok igen nagy számban vettek részt, s újból csak bizonyságot tettek az evangeliomnak a testvérgyülekezet köreiben való hathatós erejéről. Az értekezleten megtartott előadásokból megemlítjük a következőket: Modersohn lelkész „a szent lélek erejéről," Up huss hallei tanár ós ismert nevü bölcselő „a hathatós igehirdetésről," Michaelis missziói felügyelő „a törvényszerű ós evangeliomi inegszentelódésről" és Prickler gróf elnök „az egy szükséges dologról" tartott felette érdekes ós tanulságos előadást. — De tanulságos az ú. n. meisseni értekezlet is, a melyen Hilbert lipcsei lelkész „a tartományegyházi közösséghez való állásunk Szászországban/ Jeremiás lipcsei lelkész „Babylon növekedő befolyásáról az ó-szövetség megértésére" és Ka h ni s lipcsei tanár „az ó-szövetség vallásoktatásáról" értekezett. Bizonyára élénk vallásos-egyházi és tudományos theológiai életről lesznek bizonyságot e német prot. értekezletek 1 Mi nálunk ilyenekhez sem nem tudunk, sem nem akarunk érteni l A theol. fakultásokról szóló vita a porosz felsőházban még mindig élénken foglalkoztatja a prot. sajtót Németországban ós sok méltatlan megtámadtatást szerzett a tudományos theol. szabadságot a kultuszminiszterrel egyetemben megvédett Barkhausen főegyházi tanácsos, elnöknek ós Dryander udvari főpapnak. Főleg Stöcker „Reformation" c. lapja 9. ós 10. számában erő.

öen kifakad Durant báró ismeretes felsőházi támadása alkalmából „a porosz tudományegyetemeken uralkodó modern theologia" ellen, a melyről azt tartja, „hogy az. ev. egyház létével össze nem egyeztethető." „Az a^ irány, a mely tagadja a csodát ós mondákká alakítja át Krisztus élete természetfeletti tényeit, törvényes létjogosultsággal nem bír az ev. egyházban." Majd az ellen izgat Stöcker, hogy „a rendes theol. tanárok közül alig van egy is, a ki hitvalláshű volna, vagy azzá akarna lenni" és őszintén fájlalja azt az állapotot, hogy „ma-holnap a Hirnack-Delitzsch-féle irányból lesz udvari theológia " Végül ugyancsak elitéli a modern theológia „hypothesis halmazát" s az egyházi l'beralismus félszegségeit. Az egyházi hitvallásokhoz való hűséges ragaszkodás egyetlen óvószere a liberalismus meggátlásának De még jobban heveskedik az „Ev. R. Ztg./ a mely különben Barkhausen ós Dryander beszédjeit támadja meg élesen, a melyekkel védelmére keltek a tudományos theológia szabadságának s a különböző theol. tanítványok relativ önállóságának. Harnack „professzori vallása" itt is a megbotránkoztatás főköve. A konklúzió az, hogy „a Harnack-fóle modern theol. tiniránynak nincs létjogosultsága a pusitiv irány mellett a német ev. egyházban ós a tudományegyetemekeni E modern inquisitióval természetesen hamar elnémítanák a liberális theol. mozgalmakati — Végül a lipcsei ,Allg. Ev. Luth»