Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Tiszáninneni ev. ref. kerület

sék s az ev. réf. vallású katonák felesketése saját szertartású ünnepéljek között történjék ; c) a katonai reáliskolákban a vallástanítás a jogegyenlőség elve szerint szabályozandó s a protestáns növendékek vallásos oktatására kellő fizetéssel ellátott egyének alkalmazandók. Kórházakban saját vallású lelkészek által gondozandók ; d) a vallásoktatásnál a viszonosság a feleke zetek számára törvényileg biztosítandó, mert nyilvánvaló sérelem, hogy niig a protestáns intézetek előzékenyen bebocsájtják a más felekezetű hitoktatókat, a mi vallastanitóinkat nem eresztik be, s nincs törvény, mely a viszonosság e sérelmét meggátolná, vagy utólag orvosolná; e) a férfi és női szerzetes rendek országos törvény által szabályozandók. A jezsuiták törvényhozásilag kizárandók az országból; f) kívánjuk a theológiai fakultás kérdésének törvényhozási megoldását az egyetemeken s általában az egyetemeken a teljes viszonosság es jogegyenlőség biztosítását. 2. Miután az 1848. XX. t.-czikk az összes bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségleteinek az áliain által leendő fedezését kimondotta s miután a ref. egyház nincs abban az anyagi helyzetben, hogy egyházi és iskolai kiadásait a maga erejcból fedezze : kívánjuk, hogy összeiratván összes egyházi és iskolai szükségle teink s összeiratván a saját egyházi törvényeink szerint önerőnkből előállítható fedezet, a fedezet nélkül maradt összeget az állam — autonomiánk sérelme nélkül — bocsássa egyházunk rendelkezésére. A mostani adóteher könnyítése végett kívánjuk az egyházi adókulcsnak országos törvény által leendő megállapítását, (hogy az állam segít sége egyenlő mértékű legyen s oly felekezeteken, a melyek egyházi és iskolai czélokra a k'szabott százalékot neui fizetik, ne segítsen ) Mig tehát egyfelől kiemelendőnek tartjuk, hogy az állam összes szükségleteinket fedezze, hanem csak azoknak a saját erőnkből nem fedezhető részét, másfelől hangsúlyozni kívánjuk, hogy a bennünket érdeklő s viszonyainkat rendező országos törvények meghozatalánál egyetemes egyházunk meghallgatt£ssék. Sérelemnek tekinthetjük, hogy sem a középiskolai, sem a tanítói fizetések kiegészítéséről szóló törvény, sem legközelebb a kongrua-törvény meghozatala előtt egyházunk meg nem hallgattatott s igy e törvénybe egyházunk érdekeit, autonómiánkat sértő dolgok kerültek, a melyek annak idején, a törvények esetleges változtatása alkalmával, mindenesetre kihagyandók, illetőleg orvosolandók lesznek. 3. Minthogy az 1868. Lili. törvényczik 12. §-ának eltörlése s a gyermekek vallásáról szóló 1894. XXXII. törvényczikk meghozatala a felekezetek között a békétlenség forrása lett, sőt a iélekhalásy.at törvényesítése által a családi béke megromlására vezetett: egyházkerületünk óhajtja, hogy a törvényhozás állítsa vissza a J 868. LIII. törvényczikk 12. § ának ama természetes és békességet biztosító rendelkezését, hogy a gyerrne kek nemük szerint követik szüleik vallását. 4. A jogegyenlőség szempontjából óhajtja egyházkerületünk, hogy a főrendiházban a ref. egyházak mindenik püspöke és fógondnoka helyet foglaljon. 5. Az ág. h. ev. egyházzal való viszonyunkra vonatkozólag a nem rég létrejött .egyezség" et nem tartjuk olyannak, mely a két protestáns egyház erdekeit kölcsönösen kielégítené, óhajtjuk azért, hogy a zsinat a meghozandó egyházi törvényekben, a két testvéregyház jogviszonyait rendezze s hívja fel az ág. h. ev. egyházat is, hogy e kérdésben hasonlóan egyházi törvény által intézkedjék. A gyűjtés. A római pápa valamely jubileuma alkalmából az idén a püspökök különös buzgalmatossággal meghagyták a péterfillérek beszolgáltatását, s hogy a januárius tizenegyedikén tartandó, püspöki konferenczián Bubics Zsigmond kassai püspök azt fogja indítványozni, hogy a begyúlt pénz egy része a magyarországi kath. tanítók nyugdíjintézetére fordittassék. Teljes tisztelettel adózunk a kassai r. kath püspök szándékainak. Egy kérdést azonban mégsem hallgathatunk el. Hogyan történhetik az, hoey akár péterfillérek czirnén, akár más módon nálunk pénzt lehet gyűjteni, akár a vatikáni fogolynak, akár a katholikus tanítók nyugdíjintézetének — miniszteri engedély nélkül, holott ugyanakkor megtörténhetik az, hogy az ipolysági ág h. ev. templom építési költségeire a belügyminisztérium nem engedi meg az országos gyűjtést, mert a magyar társadalom úgy is túl van terhelve, a nagyváradi tanitónóképzó-intózetre megindított gyűjtést peiig betiltotta, mert azt előzőleg a belügy miniszter nem engedélyezte. A mi itt igazság, ott is az. Kíváncsian várjuk tehát, hogy a belügyminiszter, kinek a kérelmére fogja engedélyezni a péterfillérek gyűjtését? Az Iglói egyház elhatározta, hogy mostantól kezdve minden hónap első vasárnapján német helyett magyar nyelvű istenitiszteletet tart. Mikor a kath tanitó csak polgári liazaSSágot köt. Szedenik Tamás, a/, orczyfalvi róm. kath. iskolánál alkalmazott tanitó tavaly polgári házasságra lépett G-erlics Emília, (Ha ucska Józsefnó) orczytalvi m. kir. postamesternővel, kinek első férjével kötött házassága jogerős bírói ítélettel felbontatott. Há/.assagát azonban egyházilag nem köthette meg, mert az asszony római kath. vallású. Desseffy Sándor megyés püspök arra való tekintettel, hogy „Szedenik Tamás tanitó az egyház elveinek és tanításának megtagadasával oly nővel lepett polgári házas-