Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Nagyhont

3. A vallás erkölcsi nevelés ügyével kapcsolatban lévő indítványok szintén nálam előre bejelentendók. A ki a fentebb említett tárgyon kivül értekezletünk körébe vágó más kérdésről kívánna előadást tartani, azt velem szintén közölni szíveskedjék. 4. Tudatom, hogy a budapesti evang. ref. theológiai intézet igazgatósága értekezletünk idejére a Kalvin-téri internatusban a legnagyobb készséggel ingyen szállást ajánlott fel értekezle lünk ama tagjai számára, a kik azt igénybe venni óhajtják. Ez irányban a jelentkezések minél előbb szintén alólirotthoz küldendők. 5 Az értekezlet fent nevezett napon és helyen délelőtt 9 órakor kezdődik. Előző napon este rövid előértekezlet lesz a megalakulás (elnök, jegyzőválasztás) ügyében, melynek helyéről és idejéről szintén e lap útján fogok értesítést küldeni. Sopron, 1902. május hó 24 én Hitrokoni szeretettel : Hetvényi Lajos ág. h. ev. fögimn vallástaaár, mint a vallásoktatók értekezletének e. i. ügyvivő titkára. Pár Őszinte SZŐ. Mióta csak megalakult a Luther-társaság több-kevesebb joggal innen is, onnan is intéztek ellene támadást, mondottak rá nem egyszer kemény Ítéletet is Mennyiben volt e támadásoknak jogosultsága, igazsága és haszna, nem akarom birálni és feszegetni. Csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy még a legjogosultabb támadásnál is többet ér a buzgó támogatás. S mit szóljunk akkor az olyan támadásokról, a milyenekkel legújabban az „Evang. Egyházi Szemle" tetszeleg önmagának I Főként ha azok olyan védelmi replikákat váltanak ki csak, a milyeneket a Luther-társaság lapjainak szerkesztője lát jónak a lapok töltelékeiül lenyomatni. Azt hiszem, hogy azt a tollharezot, melyet most a Társaság lapjainak szerkesztője folytat, Eu Társaság egyetlen tagja sem helyesli. Mert ha a Szemle akár dogmatikai, akár nemzeti okokból a Társaságot az eddigi modorban lámadni, jónak, kívánatosnak, az evangéliomi szellemmel s a testvéri szeretettel megegyezőnek gondolja, ám folytassa, önmagát jellemzi vele. De egyáltalán nem helyeselhető, hogy modortalan támadásokra, kicsinyes okvetetlenkedésekre komolyan kitérjen s meddő vitatkozásokba elegyedjék egy olyan tisztes társaság, mint a mely a Luther nevét viseli. Ez ellen mi, kik a Luther társaság érdekeit, méltóságát szivünkön viseljük, kik azt emelni, fejleszteni akarjuk és fogjuk, határozottan tiltakozunk. Ha pedig az olyan mellékletek, a milyent a Társaság lapjainak szerkesztője legutóbb is közölni jónak látott, pusztán az ó saját kezdeményezéséből erednek, akkor tisztelettel kérnünk kell a Társaság érdemes elnöKségét, szíveskedjék figyelmeztetni a szerkesztőt, hogy a Társaságnak ilyenekre se szüksége nincs, se pénze nem lehet. Komoly támadást az elnökség kellő formában s megfelelő helyen majd felfog és tisztáz, a nem komoly támadásokra pedig a legméltóbb válasz a puszta hallgatás. A Luther-társaság egy tagja. Papi értekezlet. A nagyhonti ág. hitv. ev. esperesség papsága Händel Vilmos főesperes elnöklete alatt május hó 27-ikén tartotta Darázsiban ez idei értekezletét. Jelen volt 24 lelkész (8 távol volt), azonkívül megjelent két felügyelő s négy tanitó, mint vendég. Az értekezletet gyülekezeti tót nyelvű istenitisztelet előzte meg, melyen oltár előtt Schutz Samu egyházas maróthi, szószékről pedig Kon esek László almási lelkész szónokolt; amaz mint gyóntató pap a hit, szeretet és bűnbocsánatról, emez pedig szólt azon harczról, melyet a Krisztus vitézeinek megharczolniok kell a világosság, hit s életben a sötétség, hitetlenség s halál ellen — Az értekezleten napirend előtt szót emelt Krupec István alesperes s üdvözli melegen a lelkésztársak nevében is a fóesperest lelkészi működése 40 dik fordulóján; főesperes megköszöni a szives szavakat az összes jelenlévő tiszttestvérek szeretet és tiszteletének hangos zaja közepett. Még napirend előtt Krupec István, mint új alesperes leköszön a konferenciai jegyzői tisztről, a lemondást azonban a lelkésztársak nem fogadták el, mert nem találtak semmi összeférhetetlenséget a dologban A napirend főbb tárgyai ezek voltak: 1. Az 1848 XX t. - c i k k végrehajtásának kérdésében az értekezlet, osztozván az elnöklő testvér felfogásában, teljés egyértelműséggel azt határozza, hogy a törvénynek, mint olyannak végrehajtását kívánja s az ügyet az esperességi gyűlésre fölterjeszti s innen feljebb meg tovább viszi. 1. Az istentiszteleti fungenseknek köszönet szavaztatván, jövő évi papi értekezlet helyéül — meghívásra — Berenczfalu, szónokoknak pedig Dedinszky Aladár, esetleg S túr Pál, oltár előtt pedig Bernát h Sándor, esetleg Kramár Samu jelöltettek, s hosszabb eszmecsere után, mely Fuchsz János azon indítványa felett indult meg, hogy a papi értekezletek más alakban s à lelkész megterheltetése nélkül (anyagi tekintetben) tartassanak (városban), határozatba ment, hogy tekintettel a lélekemelő istenitiszteleí által is gyakorolható lelki megerősítésére a Híveknek s annak nagy szükségére, maradjon a régi alak meg, de a megjelent testvérek által 2 koronáról 3 koronára emelt ebédár a vendéglátó lelkésztestvérnek adassék, a távolmaradásukat kellőképen ki nem mentett lelkészek pedig 4—4 koronát az esp. papi özv. árvaintézet pénztárába lefizetni tartoznak. 3. Jelenti az özv. árvaintózeti pénztáros, Fucüsz János, hogy az első magyar általános biztosító társaságtól a pénztárba 441 kor. 42 fii-