Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Az elnökség felelőssége az egyházi gyűlésen

az egyháztanácsnak elnökei rendszerint a leikész és a felügyelő (53. §.), az egyházközségi közgyűlésnek ugyanazok (43. §.), az egyházmegyei közgyűiesnek az esperes és az egyházmegyei lelügyelő (86. §.), a/ egyházkerületi közgyűlésnek a püspök és az egyházkerületi felügyelő (113. § ), végül az egyetemes közgyűlésnek az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő és a jelenlevők közt hivatalára nézve legidősebb püspök (149 §)A helyettesítésre nézve is világosan rendelkezik egyházi alkotmányunk, illetve rendelkezhetik az egyházközségre nézve a 77. §. értelmében megalkotandó szabályrendelet. Hogy pedig az egyház kormányzatának minden fokozatán a lelkészi és világi elemnek egyenjogú befolyása van (12 §.) és hogy az ikerelnökök egyenlő joggal és felelősséggel intézik a hatáskörükbe utalt ügyeket. (58 §. 92. §. 119. §.) azt az egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi elnökségre nézve alkotmányunk kifejezetten hangsúlyozza, sót hogy az egyetemes gyűlésen jelen levő, hivatalra nézve legidősebb püspöknek, mint elnöktársnak is joga van hatásköri túllépés esetén közbelépni, azt eléggé világosan mondja ki egyházi alkotmányunk 23. §-a. mely a feltett ,.kérdés

u-t megvilágítja s a következőket rendeli: „Ha valamely egyházi gyűlésen a rend fenntartására szolgáló eszközök elégteleneknek mutatkoznának, vagy attól lehetne tartani, hogy a gyűlés hatáskörén túl terjeszkedő határozatot hoz: az elnökségnek — s ha egyet nem értenének, egyik tagjának is — joga és kötelessége a targyalást felfüggeszteni s ha ez sem vezetne sikerre, a gyűlést berekeszteni s az utóbbi esetben egyúttal eljárása okait és panaszát intézkedés végett a legközelebbi felsőfokú egyházi hatóság elé terjeszteni." Nyilvánvaló tehát, hogy akár az egyháztanács, illetve képviselőtestület, akár az egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi és egyetemes közgyűlések alkotmányszerű, a hatásköri illetékességet megtartó, tárgyalásai felett az elnökségnek joga és kötelessége őrködni s mulasztásért vagy szándékos alkotmánysértésért őket terheli a felelősség. Terheli pedig nemcsak azért, mert az egyházi törvények és törvényes határozatok betartására hivatali esküt tesznek, hanem azért is, mert kötelességeik lelkiismeretes végzését alkotmányunk előirja s a 324. §. c) ós d) pontjai szerint : egyházi vétséget követ el azon egyházi tisztviselő, „a ki az egyház törvényeit, törvényes szabályrendeleteit, egyéb szabályzatait vagy jogerős határozatait szándékosan megszegi" és „a ki hivatalával visszaél, hivatalos kötelességót megtagadja, szándékosan vagy vétkes goi*datla-nságból elmulasztja." Egyházi alkotmányunk kifejezetten nem irja elő, hogy az iker elnökök közül melyiknek jogát képezi a határozatok enunciálása Nem lehet feladatom ezúttal rámutatni a múltnak ama küzdelmeire, mely ebben a kérdésben valamikor folyt. Évtizedek óta folytatott s elfogadott gyakorlat azonban ma már, hogy a határozatot a felügyelő-elnök enunciálja. Első sorban tehát őt terheli a felelősség a hatásköri túllépés miatt. De felelősség terheli a másik elnököt is, mert bár nem enunciálja a határozatot, de az alkotmány 23. §. szerint neki is joga és kötelessége a hatásköri illetékesség betartása felett őrködni. Mit ha nem tesz, mulasztást követ el A hatáskört túllépő, illetéktelen határozathozatalt, — feltéve, hogy az elnökség szándékos törvényszegést (324. c) pont) követett el vagy mulasztása szándékos, illetve vétkes gondatlanságból származott — egyházjogunk kettős joghátránynyal rendeli sújtani és pedig: 1. érvényteleníthető a határozat közigazgatási úton, a mennyiben az alkotmány 18. § a szerint „az egyházi hatóságoknak (ilyenek első sorban a közgyűléseink) jogsértő, esetleg egyébként kötelességeikbe ütköző eljárása ellen a felsőbb egyházi hatósághoz kérvénnyel, illetve panaszszal lehet járulni. 2. Egyházi törvénykezési úton is megtorolható az egyházi tisztviselő által elkövetett vétség A vétséget megállapító szándékosság. illetve vétkes gondatlanság fenn, vagy fenn nem forgását természetesen az eljáró egyházi törvényszék dönti el. Az alkotmány 17. §. szerint a felelős egyházi tisztviselőt a netán okozott kár megtérítésére is lehet kötelezni. 1. Az elnöknek nem kötelessége a törvényellenesen szándékolt határozatot kihirdetni. 2. Ha mégis kihirdeti — a mennyiben ellenében a szándékosság vagy vétkes gondatlanság bebizonyul — eljárása a 324. § c) és d) pontja szerint vétségnek minósithetó s ehhez képest büntethető 3. Felelős a hatáskör túllépéseért az elnökség s a megtorlás vele szemben gyakorlandó. Az illető testülettel szemben legfeljebb annyiban, hogy a határozat közigazgatási úton érvényteleníthető. Eperjes, 1902. óvi május hó 20-án. Dr. Mikler Károly jogakad. tanár.