Evangélikus Egyház és Iskola 1902.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Mikulik József. A gyömöri ág. hitv. ev. esperesség viszontagságai 1645–1670.
a negyedik Modorban ; az elsót Önök már évek óta segélyezik, a miért köszönetet mondok, a két utolsó előtti adóssággal küzd, a legújabbat az én szegény kerületem épiti, de a mellett nélkülöz minden eszközt annak berendezésére. Itt bizony nagy szükség van segítségre. Különben az apáczazardai iskolák által elveszítjük leányainkat. Továbbá szükségünk van otthonokra theológusaink részére, a kezdet már is meg lett téve, de mégis hiányoznak az eszközök a mensa academica számára. Végül még két tanitói semináriumot kellene alapitanunk ; — kettő ugyan már meg van, t. i. Sopronban ós Eperjesen, azonkívül megemlítem itt a felsólövőit, mely Önök által gazdagon segélyeztetik, de folytonos szükséget szenved ós segélyre szorul, a többi kettő azonban inkább csak gimnáziummal egybekötöd tanfolyam (értsd : Szarvas, Selmeczbánya,) a mi nem elegendő. Ehhez minden eszköz hiányzik. Azt hiszem a gyámintózeti gyűlés most Sátoraljaújhelyt ugyancsak helyesen kimondotta, hogy a magyarhoni evang. egy ház segélyezésénél általános és felsőbb czéloknak — a mint az fentebb ecseteltetett — kellene tekintetbe jönniök. Annál inkább, mert a legújabb törvény értelmében a horvátországi és szlavóniai evangélikusok a mi magyarhon' evang. egyházunkkal egyesittettek s már is mint esperesség ós gyámintézet szervezkedtek. Szivesen üdvözöljük őket mint testvéreket, mint hittestvérek hűségesen együtt akarunk működni ; hiszem : a szeretetnek köteléke a hitnek egységében, — a mi Üdvözítőnk az Úr Jézus Krisztus evangélioma köré csoportosulva, mindez — egyéb sebeinket is meggyógyítja. Munkálkodunk, a külső és belső misszió napirenden van, Luther-egyesületünk hivatva van vallásos iratokról gondoskodni; gyűjtünk. Annak tanúbizonyságául szolgáljon gyámintézetünknek szeretetadománya, a hálás szegenyeknek fillérei, a melyekhez egy negyeddel egyházunk egy magas állású hü munkása hozzájárult: ez amaz 1600 korona, melyet tógyesületöknek gyámintézetünk nevében az Önök szegényei számára átnyújtok. Kössenek be vele sebhelyet ott, a hol azt jónak találják. Tartsanak fel velünk testvéries hitszövetséget. Istennek bőséges áldása nyugodjék a szeretett Gusztáv-Adolfegyletnek nemes evangélioma működésén az ösz^zes országokban ! Adja az Úr, hogy úgy legyen I Ámen (Tetszés.) A gömöri ág. hitv. ev. esperesség; viszontagságai 1645—1670. Részlet Mikulik József : „A gömöri ev. esperesség története"^ czimű kéziratos művéből. (Folytatás ós vége.) A) A gömöri ág. hitv. ev. esperesség szervezete, igazgatása, jellemzése. Midőn a róm. kath. vallás, melyet egyházunk azelőtt egy helységben sem tű rt meg maga mellett,. Gömörben is hódított ós az elébb megvetett helvét hit is emlegetni kezdte jogait : elkényeztetett esperessságünk feljajdult ós itt is, ott is segítség után kapkodott, csapásnak tekintvén e korszak elején már azt is, ha egy szomszédos helységben róm. kath. plébánia alapíttatott. E jajveszeklós világosan mutatja, hogy az ág. hitv ev. vallás Gömörben a vallásszabadságra „kizárólag" igényt tartott, uralmához görcsösen ragaszkodott és más hitvallástól a létjogot is megtagadta. Láttuk, hogy 1647-ben, 1648 ban rögtön „farkast" kiáltott, mihelyt egy róm. kath. plébános vagy kálvinista prédikátor valamely ág hitv. ev. községben „mutatkozni" merészelt! Ezen farkas kiáltás a két vetélytársat aztán a „szemet-szemért"-féle elv alkalmazására ösztönözte. Midőn az ág. hitv. ev. már miden oldalról támadásoknak volt kitéve, esperességünk jó érzékkel az alapszabályokhoz fordult és szoros megtartásukat elébb a lelkészek, később a tanítók és 1653-baii a világi hivek lelkére is kötötte ; de miután e rendszabály a parancs hangján történt és pl. Dobsinán hatósági kényszer útján is foganatosíttatott, hatása is csak addig tartott, míg az esperesség kényszereszközökkel rendelkezett. Hiába, meggyőződés ós hit dolgában nincs, nem lehet kényszernek helye és igy megbosszulta magát, hogy az esperesség azelőtt ráparancsolta a népre, mit higyjen, hogy jó rendet irt elő a nélkül, hogy a népet megkérdezte volna, jónak tarija-e vagy sem ? Veszélyes kétélű fegyvernek bizonyul, hogy minden kötél szakadván az esperes a „földes úr" es a „megye" által törekedett intézkedéseinek érvényt szerezni, mert ekkép a hit terén is parancsoláshoz szoktatott „földes úr" csakhamar hitet cserélt ós egyszer gyakorolt hatalmát az ág. hitv. ev. hit . . . elnyomására kezdte használni 7) ós a megyét is csakhamar róm. hatholikusok és kálvinisták képezték ós igy történt, hogy esperességünk a megyénel süket fülekre talált, sőt 1660. óta éppen a megye volt az, a mely az ellenreforinátiót mindenben 7) Az 1691. április 2-án kelt „explanatio Leopoldiana" utolsó előtti pontja is tŐKÓt csinál esperességünk eme visszás eljárásából, midőn mondta : „Ha a protestánsok gkkor, midőn, a földes urak többsége ev. biten volt, elismerte, a löldes úri íogot, sőt fel is használta a maga czéljaira, most sem panaszkodhatnak, ha a róm. kath. földes úr jogaival ól." (Prot. Sextió Schmal 197. 1.)
