Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - A két protestáns egyház egyesítése

klerikális követelésekkel szemben az iskolaügyi felügyelet dolgában. Bizonyos ellenszenvvel fogad ták a humanistikus műveltséget, a melynek pedig a német műveltség nagy vívmányait köszönheti, s nagyobb ma Poroszországban az érdeklődés a reáliskolák, mint a gimnáziumok iránt, mely utóbbi pedig a technikai studiumokat kivéve alapfeltételét képezi a theol., jogi, orvosi és bölcseleti tudomány ágaknak. Az is bántó, hogy a közoktatásügyi kormány megtagadta a bonni ó-kath. tanszók betöltését, ellenben nagyon sietett egy bonni, münsteri ós strassburgi kath. bölcseleti ós történeti tanszók betöltésével. A tanfelügyelet dolgában is jóval előnyben van Poroszországban a kath. tanfelügyelők száma, úgy, hogy lépten-nyomon észlelhető a kormánykörökön a kath. püspökök s általában a kleriká'is párt nyomása. Egyebekben a képviselőházat élénken foglalkoztatta még a porosz tanítóképzés, a gyermekek foglalkozása, a felsőbb és alsóbb vallástanítás kérdése. Az egyházi körök pedig gyűléseiken és értekezleteiken ez idén igen komolyan vitatják a káté tanitás, az iskolai biblia s a konfirmátiói oktatás intensiv kérdését, sót újabban még a socialismus vallási problémájára is kiterjed az ó figyelmök. Egyebekben úgy a képviselőházi kultusz és közoktatásügyi kérdések tárgyalásai, mint az egyházi körök fejtegetései ez idén is igen érdekesek és tanulságosak. Berlin prot. lakosságának vallási gondozása sok nehézséget okoz az egyházi köröknek. A templomhiányon a templomépitő egyesület van hivatva segíteni, a melynek élén igen előkelő világi és egyházi méltóságok állanak, s a melyre évenként a császári pár is tetemes összegekkel áldó zik. A hivek lelkészi gondozása tekintetében is előnyben van a katholicizmus az ev. egyházzal szemben. Azt olvasom ugyanis, hogy inig Berlin 180,000 kath. lakosságának 22, addig 1 600,000 prot. lakosságának mindössze 73 templom vagy kápolna áll rendelkezésére. Egy kath. lelkészre esik tehát 8550, s egy protestánsra 22,000 lélek gondozása. Berlin prot. lelkészeinek száma 182 s 10 s. lelkész. Berlin vallásos egyházi élete 5 diöcesisre van felosztva, ú. m. Berlin I., II., III., •Cőln és Friedrichswerda. Kivételt képez a dómgyülekezet 11,000, a parochiális gyülekezet 2500, a franczia ref. egyházközség 6000 s a katonai egyházközség 20,000 lélekkel. A berlini I. diöcesisnek van 10, a II-iknak 8. a lll-iknuk 8, a cölninek 7, s a friedrichswerdainak 17 nagyobb egyházközségi temploma, úgy azonban, hogy az egyes parochiák hiveinek száma igen aránytalan. Istentiszteleti helyeik vannak a külömböző egyesüle teknek is, a melyek azonban még mindig nem segíthetnek Berlin nagyon is érezhető prot. templomhiányán. Ilyen viszonyok között óriási feladat vár a városi belmisszióra, a melynek nagymérvű nehézségeiről ós mégis áldásos munkásságáról gyakrabban megemlékeztünk. Schleiermachernek, az unió e lelkes harczosáriak s az újabb theológia reformátorának emléket készülnek emelni Berlinben, a szentháromság temploma előtti téren. Egy bizottság vette kezébe az ügyet, a melynek ólén kiváló egyházi ós tudományos férfiak állanak. A május 17-ikén ez ügyben megtartott bizottsági ülésen Lahusen lelkész Schleiermacher theol. egyénisége universális jelentőségéről, Seeberg berlini tanár pedig közelebbről vallási beszédeiről, monológiáiról és ev. prot. hittanáról értekezett. És tényleg újabb vallásfogalmunkat, kielégítőbb christológiánkat és gyakorlati theológiánkat Schleiermachernek köszönhetjük. Legújabban főleg mint gyakorlati theológust méltányolják a német szakközlönyök. Herrnhuti vallásosságánál, a Krisztus iránt való szereteténél és modern Spinoza- és Kant-féle bölcseleti műveltségénél ós főleg gyakorlati vallásos ós egyházi érzékénél fogva korszakalkotóig hatott a theológia összes ágaira Nem volt pártember, iskolát sem alkotott, s mégis a jelenkori összes prot. pártárnyalatok hozzá jártak és részben járnak ma is iskolába. A szabadelvű prot. theol. iránynak (p. o. Rothe és Schweizer) ép úgy vezére, mint a szigorúbb egyháziasnak (p o. Kahnisnak a hit- és vallásfogalmában.) Tanirányának legnagyobb ellentéte Ritschl moráltheológiája. A kath. Möhler is befolyása alatt áll a vallásról s az egyházról szóló fogalom meghatározásában. Befolyása tulajdonképen bevezetése a XIX ik század theológiájának. Csak önmagukat tisztelik meg a német prot. egyházi és tudományos körök, ha neki emléket emelnek. Sürgette már azt Bau in garten greifswaldi tanár is a hatvanas években. Mi iá kegyelettel emlékezzünk meg róla. A pünkösdi és pünkösd utáni hetek a közgyűlések és értekezletek hétjei a német prot. birodalomban. Igy a szász egyházi értekezlet chemnitzi múltkori közgyűlésén Meyer zwickaui superintendens elnöklete alatt Kirn lipcsei tanár Luthardt nagyhírű tanszékének örököse „a kiengesztelés egyházi tanáról az újabb évtizedek dogmatikai formulázásában* s Henning zwickaui tanár „a felsőbb iskolák vallásoktatása" czimű kérdésről értekezett. Igaza van Kimnek, hogy a kiengesztelés tanfogalmának legújabb reformátora Schleiermacher és Bitschi. Henning igen helyesen mondotta, hogy a felsőbb vallásoktatásnak fő czélja „a ker. erkölcsi jellemképzés, a szilárd prot. világnézet s az öntudatos egy házias érzés," s hangoztatta, hogy arra a theol. oktatásnál is figyelemmel kellene lenni. A vallásoktatás e gyakorlati czéljának előmozdítására úgy Kohlschütter, mint Kirn megígérte a maga közreműködését. Végül Hanicke dresdai tanár a káté oktatásáról tarfott előadást. — Ugyancsak Szász-