Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Az elnökség felelőssége az egyházi gyűlésen

^izt, hogy egy autonóm egyházi testület az ön­kényt nem tűri, a kötelességmulasztást büntetni •is tudja? Az az egyházkerület, a melyet ön most oly rosszul képviselt, joggal megkövetelheti ós meg is követeli felügyelőjétől, hogy ne csak jo­gait gyakorolja, de kötelességeit is végezze ; hogy '•esküjéhez képest az eléje szabott utasításokat ós az egyetemes gyűlés határozatait megtartsa. Ha pedig ezen kötelességek elvégzése pártállásával ellenkezik, vonja le a kötelességek összeütközésé­ből magára nézve a konzekvencziát. Emlékezzék Luther szavaira, a ki azt mondotta: hogy nem (tanácsos az embernek az Isten és a saját lelkiis­merete ellen bármit is tennie: s mondjon le azon diszes állásról, a melyen a protestáns egyház ve­zéreinek, védelmezőinek s buzgó harczosainak van •csak helye." Hollandia fénykora. Minden nemzetnek értéke az emberiség kifejlődésének tett szolgálatá­tól függ. A legkisebb országok, melyek nagy szol­gálatot tettek az emberiség kifejlődésének bevés­ték nevüket az emberiség törtónetkönyvébe. Görög­ország már régen elpusztult, de műveltsége ma is él, mert a görög nép élete beolvadt az emberiség szerves kifejlődésébe Tyrus ós Velen­43ze már csak árnyékai lettek régi önmaguknak, de Veronese képei, a dogé palota csodálatos mű­vészi hangulata még ébren tartják Velencze fény­korát, s a piaczára még mindig azzal a tisztelettel lépünk, mint mikor az aranyos Bucentoro szállt ki az Adriára s ormáról a dogé arany gyűrűt ve­tett a habokba, eljegyezni a tengerrel a tenger szép királynőjét, Velenczét, a tenger álmát, Olasz­ország legszebb leányát. — S fönt Északon egy kis ország épen igy irta be nevét az emberiség történetkönyvébe, Van Ostade csodálatos művé­szete megrögzítette Hollandiának a fénykorát A politikai Hollandia szenvedhetett vereséget, gyászt és baltörtóneteket, a művészi Hollandia mindig azon a fokon maradt, a hova Rembrandt, Rubens, Van Dyk emelte. Hollandiának egyszinű földje, ködös levegője és szürke ege művészi témává lett a holland mesterek tájképein. — Erről a fé­nyes korról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 159. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet irója is. Egy egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötósben 16 ko­rona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Meg­jelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadók­nál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvény­társaság Budapest, VIII., ÜUói-út 18 sz.) s min­den hazai könyvkereskedés útján, havi részletfize­tésre is. Lővy József Fia, miskolczi könyvárús tisz­telettel kéri a lelkész urakat, kiknek saját kiadá­sában bármilyen egyházi mű, praedicatió, emlék­beszéd, búcsúztatók stb jelentek volna meg, hogy azok pontos cziniót, megjelenési óvót, lapszámát ós árát vele közölnék, egy a nevezett czég által legközelebb kiadandó protestáns egyházi irók mű­veit tartalmazó kézikönyvbe való felvétel végett. Sibenbürgisch-Deutshes Tagblatt. „Elő­ször is meg kell mondani, hogy a Kossuth párt szónoka Veres József: véleményünk szerint fel­adatának egészen kitűnő módon felelt meg ós hogy mi azt az álláspontot, melyet beszédében körülirt, egészen helyesnek tartjuk, habár némely pontjai­ban a megokolás, melyet mi szász szempontból adnánk, természetesen másként hangzanék. A fel fogás, melyet a Kossuth-párt ebben a kórdósben tanusit, teljesen mérsékelt, higgadt és az adott viszonyoknak minden irányban tökéletesen meg­felel." Válaszok. A 18 dik számban közreadott kérdésre nézve ez a nézetem: az E. A, 22. § a szerint az elnök köteles a fölött őrködni, hogy a gyűlés ne hoz­zon hatáskörén túl terjeszkedő határozatot. Ebből következik, hogy nemcsak nem kötelessége kihir­detni olyan határozatot, hanem még a tárgyalás alá sem szabad olyan ügyet vagy indít­ványt ereszteni, a mi a gyűlés törvényes hatás­körén túl terjed; ha tárgyalás vagy szavazás ala bocsátja, vagy épen a határozatot is kimondja : a törvénytelenségnek maga is részese és előmozdí­tója, sőt okozója lett, mert ha nem tette volna fel a kérdést : nem lehetett volna belőle határozat. Az elnököt pedig nem lehet a kórdós feltevésére, még kevésbbé a határozat kimondására kénysze­ríteni, hiszen az E. A. 23. § a megadja neki a módot arra, hogy a hatáskörén túl terjesz­kedő határozatot megakadályozza: „joga és kö­telessége a tárgyalást felfüggeszteni, ha ez sem vezetne sikerre, a gyűlést berekeszteni." Szomorú dolog, ha az elnökségnek nincs annyi belátása, tekintélye vagy bátorsága, hogy meg tudná aka­dályozni az ilyen határozatokat és nagyon gya­nús, hogy nem kivánta-e maga is azokat a hatá­rozatokat? Rosszul szokta ott vezetni az elnökség a gyűlést, a hol még a hatáskört sem ismerik a gyűlés tagjai 1 Sok bajnak, zavarnak lesz az ilyen elnök okozója. Fejére kell olvasni a 324. d) pontot. A kérdésnek egyik részét nem fogadhatom el, tehát válasz sem kell reá ; ez a része igy szól : „azon esetben- ha a határozatnak az illető testü­let, például az egyháztanács felelős, e vétség ho­gyan torolható meg?" Hiszen az egyháztanács az elnök nélkül határozatot nem mondhat, tehát nem is lehet felelős. Határozattá az ó akaratát az el­nök kimondása teszi, arra pedig a 22 ós 23. §.

Next

/
Thumbnails
Contents