Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Az elnökség felelőssége az egyházi gyűlésen

^izt, hogy egy autonóm egyházi testület az önkényt nem tűri, a kötelességmulasztást büntetni •is tudja? Az az egyházkerület, a melyet ön most oly rosszul képviselt, joggal megkövetelheti ós meg is követeli felügyelőjétől, hogy ne csak jogait gyakorolja, de kötelességeit is végezze ; hogy '•esküjéhez képest az eléje szabott utasításokat ós az egyetemes gyűlés határozatait megtartsa. Ha pedig ezen kötelességek elvégzése pártállásával ellenkezik, vonja le a kötelességek összeütközéséből magára nézve a konzekvencziát. Emlékezzék Luther szavaira, a ki azt mondotta: hogy nem (tanácsos az embernek az Isten és a saját lelkiismerete ellen bármit is tennie: s mondjon le azon diszes állásról, a melyen a protestáns egyház vezéreinek, védelmezőinek s buzgó harczosainak van •csak helye." Hollandia fénykora. Minden nemzetnek értéke az emberiség kifejlődésének tett szolgálatától függ. A legkisebb országok, melyek nagy szolgálatot tettek az emberiség kifejlődésének bevésték nevüket az emberiség törtónetkönyvébe. Görögország már régen elpusztult, de műveltsége ma is él, mert a görög nép élete beolvadt az emberiség szerves kifejlődésébe Tyrus ós Velen43ze már csak árnyékai lettek régi önmaguknak, de Veronese képei, a dogé palota csodálatos művészi hangulata még ébren tartják Velencze fénykorát, s a piaczára még mindig azzal a tisztelettel lépünk, mint mikor az aranyos Bucentoro szállt ki az Adriára s ormáról a dogé arany gyűrűt vetett a habokba, eljegyezni a tengerrel a tenger szép királynőjét, Velenczét, a tenger álmát, Olaszország legszebb leányát. — S fönt Északon egy kis ország épen igy irta be nevét az emberiség történetkönyvébe, Van Ostade csodálatos művészete megrögzítette Hollandiának a fénykorát A politikai Hollandia szenvedhetett vereséget, gyászt és baltörtóneteket, a művészi Hollandia mindig azon a fokon maradt, a hova Rembrandt, Rubens, Van Dyk emelte. Hollandiának egyszinű földje, ködös levegője és szürke ege művészi témává lett a holland mesterek tájképein. — Erről a fényes korról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 159. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet irója is. Egy egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötósben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., ÜUói-út 18 sz.) s minden hazai könyvkereskedés útján, havi részletfizetésre is. Lővy József Fia, miskolczi könyvárús tisztelettel kéri a lelkész urakat, kiknek saját kiadásában bármilyen egyházi mű, praedicatió, emlékbeszéd, búcsúztatók stb jelentek volna meg, hogy azok pontos cziniót, megjelenési óvót, lapszámát ós árát vele közölnék, egy a nevezett czég által legközelebb kiadandó protestáns egyházi irók műveit tartalmazó kézikönyvbe való felvétel végett. Sibenbürgisch-Deutshes Tagblatt. „Először is meg kell mondani, hogy a Kossuth párt szónoka Veres József: véleményünk szerint feladatának egészen kitűnő módon felelt meg ós hogy mi azt az álláspontot, melyet beszédében körülirt, egészen helyesnek tartjuk, habár némely pontjaiban a megokolás, melyet mi szász szempontból adnánk, természetesen másként hangzanék. A fel fogás, melyet a Kossuth-párt ebben a kórdósben tanusit, teljesen mérsékelt, higgadt és az adott viszonyoknak minden irányban tökéletesen megfelel." Válaszok. A 18 dik számban közreadott kérdésre nézve ez a nézetem: az E. A, 22. § a szerint az elnök köteles a fölött őrködni, hogy a gyűlés ne hozzon hatáskörén túl terjeszkedő határozatot. Ebből következik, hogy nemcsak nem kötelessége kihirdetni olyan határozatot, hanem még a tárgyalás alá sem szabad olyan ügyet vagy indítványt ereszteni, a mi a gyűlés törvényes hatáskörén túl terjed; ha tárgyalás vagy szavazás ala bocsátja, vagy épen a határozatot is kimondja : a törvénytelenségnek maga is részese és előmozdítója, sőt okozója lett, mert ha nem tette volna fel a kérdést : nem lehetett volna belőle határozat. Az elnököt pedig nem lehet a kórdós feltevésére, még kevésbbé a határozat kimondására kényszeríteni, hiszen az E. A. 23. § a megadja neki a módot arra, hogy a hatáskörén túl terjeszkedő határozatot megakadályozza: „joga és kötelessége a tárgyalást felfüggeszteni, ha ez sem vezetne sikerre, a gyűlést berekeszteni." Szomorú dolog, ha az elnökségnek nincs annyi belátása, tekintélye vagy bátorsága, hogy meg tudná akadályozni az ilyen határozatokat és nagyon gyanús, hogy nem kivánta-e maga is azokat a határozatokat? Rosszul szokta ott vezetni az elnökség a gyűlést, a hol még a hatáskört sem ismerik a gyűlés tagjai 1 Sok bajnak, zavarnak lesz az ilyen elnök okozója. Fejére kell olvasni a 324. d) pontot. A kérdésnek egyik részét nem fogadhatom el, tehát válasz sem kell reá ; ez a része igy szól : „azon esetben- ha a határozatnak az illető testület, például az egyháztanács felelős, e vétség hogyan torolható meg?" Hiszen az egyháztanács az elnök nélkül határozatot nem mondhat, tehát nem is lehet felelős. Határozattá az ó akaratát az elnök kimondása teszi, arra pedig a 22 ós 23. §.