Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Ev. ref. convent

latra való tekintetből, azokat a ked/ezmenyeket kéri tanáraink s tanítóinkra is kiterjesztetni. 10. Nem tartjuk szükségesnek, hogy az egyházunknak ós iskoláinknak a magyar korona öszszes országaiban levó ev. ref. egyházakra kitérjesztése tárgyában lépést tegyen. 11. Nem iavasoihatjuk azt, hogy az 1868. LUI. t. C/5. 12. §-ának visszaállítása iránt zsinatunk lépést tegyen. B) 12. Az 1848. évi XX. törvónyczikknek, a bevett vallásfelekezetek összes egyházi ós szükségleti fedezésére vonitkoóó 3 ik pontjával foglalkozott ós foglalkozni fog épen a jelen konventi ülés is. Sem az 1898. évi XtV-ik, sem az 1883. évi XXVI-ik, sem az 1883. évi XXX ik, sem az 1894. évi, tehát a lelkészi, tanitói fizetések kiegészítésével, a gimnáziumok segélyezésével és nem állami tanárok nyugdíjintézetével foglalkozó törvény által, egyházunknak ezen igényét kielégítve nem találjuk. Határozott lépést kell tennie zsinatunknak ez irányban. Nagyon fontosnak tartjuk azonban azt, hogy zsinatunk körültekintően járjon el. E tárgynál első sorban az veendő figyelembe, hogy anyaszentegyházunk tagjai egyes vidékeken valóban elviselhetlen terhet viselnek, s bár tekintettel kell lennünk egyházunknak kielégítésre váró egyéb szükségleteire is, az első és legégetőbb közezélt, melynek megoldására egyházunk saját ereje merőben elégtelen, a helyenkint elviselhetlen adóteher leszállítása képezi Nem tartanok azonban helyesnek, ha az ügy az egyházi adózás kérdésének olyatén megoldásával hozatnék kapcsolatba, mely az egyes gyülekezetek legfőbb önkormányzati jogának: a költségvetési jognak lényeges csorbítását vonná maga után, valamint végzetes ballépés volna az állami dotáció kórdósének megvonását az adózási ügynek az egyetemes egyházra kiterjesztendő általános és végleges rendezésétől tenni függővé. . ~De igenis hangsúlyozni kivánjuk, hogy az állami dotáció első sorban a túlmagas adóteher leszállítása czóljából kérendő s a njert dotáció az adózási ügy fokozatos megoldásával karöltve első sorban erre a czélra fordítandó. Ennélfogva annak hangsúlyozása mellett, hogy egyházunk az 1848. évi XX t. cz. 3. § merev végrehajtását nem kívánja, anyagi erőnknek és a hivek gdóteherviselési képességének gondos számbavételével mutatandó ki ama szükséglet, melynek fedezésére az egyház, a saját ereje, híveinek adó* viselési képességének túlfeszitése nélkül, elégtelen s úgy kéri egyházunk az országos törvényhozás útján a dotációnak 10 évről 10 évre megállapítását Ez utóbbit ós igy azért, mert a kor ós fejlődő igények évről-évre több követeléssel állnak elő s e fejlődő igényekkel szemben ma meg sem volna állapitható szükségletünk s nem lenne államháztartásunk keretében az égető kérdésnek a mai viszonyokhoz arányított megoldása keresztülvihető. A midőn tehát egyetértünk mindnyájan s egy akarattal valljuk, hogy az 1848. évi XX. törvényczikk 3-ik § ának betű szerinti keresztülvitelét nem kivánjuk, ugyanakkor egyet kell értenünk abban is, hogy az állami dotációt, nem esetről esetre, az országos költségvetés keretében, hanem törvényhozás útján 10 évről 10 évre megállapítandó oly összegben kérjük, mely mostani szükségleteinknek megfelel. Az egyetemes egyház, mint háztulajdonos Budapesten. Ne örüljön senki, nem örököltünk I A mai viszonyok között nagy uraink se szoktak egyházunknak palotákat ajándékozni. De még nagyobb ajándékok is igen ritkán csurrannak. (Tudtommal az egyetemes nyugdíjintézetre is csupán a régi kimeríthetetlen kútforrásból csurrant, a mit siettek uraink elismerő szavak kíséretében melegen megköszönni, nehogy egy gregarius papé legyen a dicsőség és siettek a szép példát — nem követni.) Egyszerűen a mult évi egyet, gyűlés jkvében a 109. sz. a. határozat végrehajtásáról van szó. Az emiitett pont alatt kiküldött és meghatalmazott bizottság ideiglenes szerződós alkpján megvette az üllői út ós a Szentkirályi utcza sarkán épült kétemeletes bérházat 380.000 korona vételárért az egyetem számára. Br. Prónay Dezső egyh. és isk. felügyelő úr ó méltósága f, évi május hó 13 ára egybehívta a jog- pénz és nyugdíjügyi bizottságokat együttes tanácskozásra a házvétel ügyében. A bizottság beható tanácskozás után, a remélhető kedvező nyereség mérlegelésével — a vételt — az egyetemes közgyűlés jóváhagyásának feltétele mellett — jóvá hagyta s a további szükséges teendők végrehajtására az egyetemes felügyelő ós az egyetemes ügyész urakat felhatalmazta. Az ideiglenes szerződés úgy van megkötve, hogy ez az eladókat feltétlenül köti, holott az egyetem, ha a vételt jóvá nem hagyná, semmi kárt nem szenvedne. A bizottság úgy az előadó ügyész űr jelentése, mint a helyszíni szemle után arról győződött meg, hogy a vétel pénzügyileg kedvező. A felkórt szakértők által megvizsgált, s a mostani épités modornál sokkal szilárdabban építettnek, tehát jónak talált sarok épület két impozáns homlokzattal bir az üllői útra és a Szentkirályi utczára, a mely utóbbi az épületet a klinikától választja ei. A Szentkirályi utczai homlokzatnak mintegy \ része nincsen kiépítve, a mi reánk nézve azért kedvező, mert itt nagyon szépen emelhetjük fel az egyetem részére szükséges helyiségeket (dísztermet, bízott-