Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Wlassich Gyula

jogokkal, a melyekkel ők, miért ne kezeljük mi is saját vagyonunkat egy, a mint ók kezelik vagyonukat? Az 1793-ik évi XXIII. t.-cz. gondoskodott arról, hogy a katholikus javak a legfőbb kegyúr által is csakis hatholikus czélokia fordíttassanak. Már most kérdem, hogy megegyezik-e a vallásegyenlőséggel az, hogy ezen javainkat a kormány kezelje? Mert a ki a liberalizmus terminez éves történetét ismeri, tudja, hogy ezen óriási vagyon — gondolom 320,000 holdra tehető az — sokszor pártpolitikai czélok jutalmazására fordíttatott és kezeltetett épen azoknak a jutalmazására, a kik ellenünk, katholikusok ellen küzdöltek. Ezt megegyeztpini azzal az igazsággal, a mely az 1848 évi XX. t.-cz. 2. § ában van lefektetve, nem lehet. (Igazi Ugy van I a néppárton ) De ha már ezen XX. t.-cz. végrehajtásánál vagyunk, én bátor vagyok felhívni a t. ház figyelmét arra, hogy még mennyire kirívóbban bánnak velünk az 1883. XXX. t.-cz. 37. és 38. § ában Ebben másról, mint az iskolaügyről nincs szó. A 37. szól a katholikusokról, a 38. § a protestánsokról. Tudjuk, a fegyelmi eljárás kérdése óriási szerepet játszik minden egyház hitéletében és mig a protestáns egyházak e tekintetben maguk részére jogaikat biztosították, mi ebben a tekintetben is miniszteri rendeletek által kormányoztatunk és korlátoltatunk. A 37, §. azt mondja (olvassa :) „Fegyelmi határozat csak előleges vizsgálat alapján es a vallás- és közoktatásügyi miniszter által hozatik.' Ugyanerre vonatkozólag, de a protestánsokra nézve a 38. §. azt mondja (olvassa:) „

Ä hitfelekezetek által fenntartott nyilvános középiskolákban úgy a tanulókra, mint a tanárokra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat — a fegyelmi eljárást is beleértve — a/ok egyházi főhatóságai állapítják meg." Itt van tehát a másik különbség. A mig minálunk a fegyelmi vizsgálatot egy e czólra kirendelt bizottság teljesiti, a fegyelmi vizsgálat elrendelésével egyidejűleg vagy annak folyama alatt is joga van a miniszternek arra, hogy az illetőt hivatalától felfüggeszthesse, a bűnügyi vizsgálat esetén pedig a felfüggesztést mindig elrendelje ; a mig a fegyelmi eljárás részleteit és módozatait a vallás és köz oktatásügyi miniszter rendeletileg szabályozza, valamint a miniszter által alkotandó szabályrendelet állapítja meg a fegyelmi jogkört is; addig a protestáns egyházaknai latjuk, hogy meghozott ítéleteket egyszerűen csak tudomásvétel végett a kultuszminiszter úrnak bejelentik, a nélkül, hogy joga volna felülvizsgálni. Hol van itt az egyenlő elbánás, hol van a viszonosság, a melyet az 1848. XX. t.-cz. megállapított minden felekezetre és teljes joggal megállapított a katholikusokra nézve is. (Úgy vanl) T. ház 1 Van még több is, de nem fárasztom a t. ház türelmét tovább is. (Halljuk I Halljuk!) hanem a javaslat második részére, a melyet Veres t. barátom benyújtott, a nélkül, hogy annak részleteibe belemennék, én elismerem azt, hogy a protestáns egyházak súlyos válságban szenvednek, mint szenvedünk mi. Hanem, hogy ennek mi az oka, nehogy ream mondják, hogy csak a revízió kedvéért rántom elő, a zsidókra hivatkozom. Az országos zsidó iroda legutóbbi jelentése elpanaszolja — szórói-szóra igy van, hogy az egyházpolitika a zsidó egyházi életet teljesen tönkretette és a jelentés kimutatja, hogy az esketési dijak, az anyakönyvi dijak elvesztése folytán a községek teljes züllésnek indulnak ós fenntartásuk többé lehetetlen. Itt van a bajoknak egyik főforrása. De én elismerem azt, hogy ott, a hol bajok vannak, kultúrális szempontból igenis segíttessék, a mennyire szükséges, azonban ez a baj, a mint a zsidó hitközség konstatálja, olyan seb, a mely rágódik a nemzet és a hitfelekezetek testén, szaporítja folyton a terheket, közigazgatási téren, közvetett uton és másodszor rombolólag hat minden egyes felekezet életére, anyagilag, szellemileg egyaránt Hogy többet ne mondjak, ott van a felekezetnélküliség, a melyet a t. kultuszminiszter úr a liberálizmus becsületének nevezett (Igaz ! Ugy van I a baloldalon.) Eu, t. ház, egyet kérek csak e tekintetben. Ne tekintsük mi ezt a kérdést sem felekezeti, sem pártpolitikai kérdésnek, hanem tekintsük egyenesen a jog ós az igazság kérdésének ós ha ezen a téren tovább akarunk menni, akkor első sorban fogjunk össze párt ós felekezeti különbség nélkül az iránt, hogy az 1848 XX. t. cz. második sza kasza minden vonalon, tehát a katholikusokra nézve is érvényesíttessék. (Helyeslés a néppárton es a szólsóbaloldalon.) Ez a kérésünk, de mintán nincsen kilátásom arra, hogy a t. kormánytól ezt elérhessük, a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a néppárton és a szélsőbaloldalon.) BELFÖLD. A seliueczMiiyai ev. nőegylet még f. évi márczius 16-án tartotta meg beszámoló közgyűlését. Az elnök Händel Vilmosné beszámoló jelentésének főbb adatai a lefolyt 1901. évről a következők: Az egylet segélyezett 25 özvegyet, 8 elaggott, keresetJíéptelen hajadont, 3 teljesen elárvult leányt, 3 fiút és 1 idegbeteg férfiút. Rendkívüli segélyezésben részesültek négyen. 16 iskolásért fizette az egylet a tandijat és ellátta óket a szükséges taneszközökkel. A rendes havi segélyezésre fordított az egylet 1817 koronát, a