Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - Értekezések név nélkül - Prot. egyházi és iskolai lap

lyet a legutóbbi egyházpolitikai rendezés függőben hagyott, de a törvényhozás elintézetlenül tovább már nem hagyhat. Elhallgatott igazság, a melyet eltemetni nem lehet, mert a koporsóból is kitör cs eget kér. — Az ügy egyházi érlelése jó formán készen van. A protestantizmus nem kivánja sem az egyházi vagyon szekulárizáczióját (a mit a 3. §. szó szerinti végrehajtása feltételezni látszik,) sem a többi keresztyén egyházak jogi és anyagi megrövidítését. A másét nem kívánja, de a saját jogát nem hagyhatja. A protestantizmus az 1848. evi XX. törvényczikkelynek oly módozatok szerinti véglehajlását sürgeti, hogy a íófelügyeleti jog mellett, de egyházi autonómiánk csorbulása nélkül, az állam külön országos törvényben a római kath. egyházéval arányos anyagi dotácziöt nyújtson a protestáns közegyháznak, hogy ez a maga egyházi, iskolai és kormányzati közszükségeit a gyülekezeti terhek könnyítésével korszerűleg fedezhpsse. — Ez elől a méltányos, mert az állam irányában sem túlzott végrehajtás elől az országos törvényhozás sem térhet ki A végrehaj táshoz való jogalap a királyilag szentesített törvény tökéletes jogegyenlőségi elve, a melynek érvényre juttatása jogosultságát senki sem vonhatja kétségbe. A végrehajtáshoz való politikai indok a felekezetközi béke és nyugalom helyreállítása és biztosilása. Ezekhez játul az a magasabb államfenntartási érdek, hogy ennek az országnak gerinezét képező legmagyarabb és legértelmesebb protestáns népréteg az egyházi túltermeltetés miatt lámadt rohamos vagyoni és számbeli pusztulásától megmentessék és a magyar nemzettest egészséges orgánumaként biztosittassék. Az állami erő gyűjtés és a nemzeti önerósités józan politikája parancsolólag követeli, hogy a protestáns fajrna gyarság egyházi életét anyagilag könnyebbítsük és erkölcsileg emeliük. — Ezért mi csak helyeselni mdjuá azt a mozgalmat, a mely az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtását a törvényhozó testület tagjainak közreműködésével törvényhozási úton akarja megvalósítani. A nemzet törvényhozása vállalta magára e kötelezettséget, a nemzet törvényhozásának kell teljesiteni is azt." Sok szó esett mostanában a tanitó-gyű léseken, sokat írtak a tanügyi lapok az ifjúsági könyvtárakról. Ezek után épen kapóra jött Neményi Imre dr. vallás es közoktatásügyi min. osztálytanácsos nagyszabású műve, mely »Ifjúsági Könyvtárak és Ifjúsági olvasmányok" czimen a napokban jelent meg. A könyv ára 6 korona. — A könyv tartalma nyolcz fejezetre oszlik. Bevezetésében az ifjúsági irodalom fellendüléséről szól. Azután az ifjúsági irodalom ós az ifjúsági könyvtárak fejlődésének történetét tárgyalja, kezdve az ó-kori népeknél, folytatólag a mai nemzetekig. Összehasonlításokat tesz az egyes nemzetek közt : melyik, mily módon törekszik az ifjúsági iroda* Ion. ügyét felvirágoztatni. — A harmadik fejezetben az ifjúsági olvasmányok fontosságáról ir. Kiváló paedagogiai tekinteteken kivűl szoczialpolitikai szempontból is fontos. Szükségesnek tartja a kifogástalan tartalmú ifjúsági lapokat. Óva int: nehogy rémregények, napilapok, avagy más, az ifjúra károsan ható olvasmányok kerüljenek a gyermek kezébe. Ebből kifolyólag a negyedik fejezetben az ifjúsági olvasmányok helyes megválasztásáról szól. A gyermek kezébe nemcsak tisztán szórakoztató olvasmányokat adjunk, mely a gyermeket fogékonynyá tenné a henye élet iránt ; hanem legyen helye a mulattatva oktató olvasmányoknak is. Szükségesnek tartja, hogy a gyermek kezébe adandó könyv vallás-erkölcsi szempontból kifogástalan legyen ; továbbá az olvasmányban szereplő személyek mintegy példát szolgáltassanak a vallásos, munkás életre s hazaszeretetre — Az ötö dik fejezet feleletet ad a következő kérdésre : Mikor olvassanak gyermekeink ? Ez a kérdés egyaránt vonatkozik a gyermek életkorára és arra az időre, melyet magán olvasmányra fordit. A tanítás alsó fokán a gyermekek három csportba osztandók az olvasás szempontjából. Az első csoport I. II. és III. osztályú iskola növendékei olvassanak meséket, mondákat elbeszéléseket. Á második csoport IV. V. VI osztályú növendékei természetrajzi, földrajzi és történelmi olvasmányokat kapjanak. A harmadik fokozaton, az ismétlő iskolák növendékei olvassanak egyenesen az ifjúság számára irt tudományos munkákat, pl. tanulságos útleírásokat, kiváló férfiak életrajzait stb. — Hogy mikor olvasson a gyermek, azt az iskolai viszonyoktól és a családi körülményektől teszi függővé. — A hatodik fejezetnél a következő kérdést teszi a szerző : Hogyan olvassanak gyermekeink? E kérdésre a választ következőkben lehet összegezni: A gyermek a mit olvas, azt alaposan, nyugodtan, kitartással ós értelemmel olvassa. A könyvtár kezelő válassza meg és ajánlja minden gyermeknek a korához, neméhez,szellemi fejlettségéhez, iskolai tananyagához, egyéniségéhez, társadalmi és családi viszonyaihoz inért olvasmányt A könyv beszedősekor pedig kérdezze meg a gyermektől az olvasmány rövid taartalmát. A hetediK fejezet képeskönyvek ós illusztrátiókról szól. Az ifjúsági olvasmányoknak nemcsak tartalom tekintetében kell kifogástalanoknak leuniök Az olvasmányokat tartal • mazó könyv ne legyen apró betűkkel sűrűn nyomtatva. A kötési táblák legyenek csinosak, diszitósük Ízléses, művészi érzékkel kidolgozva. Nagyon kedves a gyermekek előtt az olvasmányok között levő kép. Kívánatos azonban, hogy ezek a képek tökéletesek, a valóságot híven vissztükrözők legyenek. Frivol képek ós karrikatúráknak az ifjúsági olvasmányokban nincs helye. — A nyolcza dik fejezetben széleskörű olvasottsága és szemé-